Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


140 éve fogadták el a Csemegi Kódexet

A Csemegi Kódex az első magyar büntető törvénykönyv, azaz a bűntettekről és vétségekről szóló 1878. évi V. törvénycikk. A kódex megalkotója, Csemegi Károly ügyvéd, igazságügyi államtitkár után kapta a nevét, aki több éves munkával készítette elő a törvény tervezetét, amely másfél éves országgyűlési vita után 1878. május 29-én került kihirdetésre és 1880-ban lépett életbe. Csemegi a büntetőjogi fogalmak kidolgozásával máig ható érvénnyel alapozta meg a büntetőjogi dogmatikát, a törvényjavaslathoz kapcsolódó 700 oldalas indokolás a kor büntetőjog-tudományának eszméit juttatta érvényre, és a hazai jogászság napjainkig a jogtudományi szakirodalom egyik legkiválóbb szellemi termékeként tartja számon.

A kódex 9 fejezetből álló általános része, 1951-ig, mintegy 70 évig volt hatályban. Ezt az 1950. évi II. törvény, a Büntetőtörvénykönyv általános része váltotta fel.Az egyes bűncselekményeket és az azokhoz tartozó büntetési tételeket tartalmazó 43 fejezetből álló különös rész helyébe pedig az 1962-től hatályos, a Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény lépett. A Csemegi Kódex e hosszú hatály alatt természetesen több módosításon ment keresztül, melyek közül kiemelkednek az ún. novelláris módosítások. Ilyen jelentős büntetőnovellák voltak az 1908. évi XXXVI. tc., az 1928. évi X. tc., valamint az 1948. évi XLVIII. tc.

Csemegi büntető

A Csemegi által szövegezett törvényjavaslat és a kihirdetett törvény egy-egy részlete

A büntetőjogi kodifikáció kérdése nem az 1870-es években merült fel első ízben hazánkban. A magyar jogfejlődésben jelentős az 1795-ös, meglehetősen haladó szemléletű, első magyar büntető törvényjavaslat, amely azonban nem került az országgyűlés elé. Ennek sorsában osztozott az 1827-es javaslat is. E sikertelen kodifikációs kísérleteket követték az 1843-as büntető törvényjavaslatok, amelyekből az ismert politikai okokból szintén nem lett törvény: 1849-ben az 1803. évi, majd később az 1852. évi osztrák büntető törvényeket léptették hatályba Magyarországon. Fontos forrás a pesti egyetem tanárának, Pauler Tivadar 1864-ben megjelent Büntetőjogtan című tankönyve, amely a büntetőjog olyan rendszerét hozta létre, amely – ha nem is pótolhatta a hiányzó, korszerű magyar büntető törvénykönyvet – a büntető ítélkezésben nagy jelentőségre tett szert, és amelyet szinte kódexként használtak a szakemberek.

A kiegyezést követő években megnőtt az igény egy büntető törvénykönyv megalkotására. Kezdetben az igazságügyi kormányzat ezt az 1843-as büntetőjavaslatok átdolgozásával és azok törvényerőre emelésével kívánta megvalósítani. Az új tervezet elkészült, de ezt félretették, majd végül Csemegi Károlyt bízták meg az új tervezet kidolgozásával.

Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter hívta meg a minisztériumba a neves aradi ügyvédet, ahol előbb titkár, osztálytanácsos, majd később miniszteri tanácsos, helyettes államtitkár, majd 1872-től 1879-ig államtitkár lett. Csemegi nagy kultúrájú, tudományos felkészültségű, sokoldalú nyelvtudással bíró ügyvéd, „akinek szerény polgári származása, szabadságharcos múltja és liberális elkötelezettsége közismert. Bár nem hivatásos politikus, de múltjára és közéleti szereplésére tekintettel bírja Deák Ferencnek és pártjának bizalmát. Nem egyetemi tudós, de osztatlan elismerés övezi a jogásztársadalomban”.

Csemegi Károly

Csemegi Károly portréja

Csemegi Károly aktívan részt vett a kiegyezés utáni igazságszolgáltatás reformmunkálataiban. Számos jelentős törvény kidolgozása fűződik a nevéhez, így például az igazságszolgáltatást a közigazgatástól elválasztó, a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvény, a bíróságok és az ügyészségek szervezetéről rendelkező 1871. évi törvények vagy az ügyvédi rendtartásról szóló 1874. évi XXXIV. törvény.

Csemegi életének legnagyobb alkotása a büntető törvénykönyv, melynek tervezete 1873-ra készült el. Kétszeri átdolgozás után a törvényjavaslat 1875-ben került a Ház asztalára, ahol 1878-ig tárgyalták, ennek során Csemegi 101 beszédet mondott. (Két ciklusban, 1872-től 1878. január 3-i lemondásáig a Deák-párt, illetve a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője is volt). A kihágásokról szóló 1879. évi XL. törvénycikk szerkesztését is Csemegi Károly végezte, a két törvény együtt alkotja az első magyar törvénnyé lett teljes büntető kódexet.

A Csemegi Kódex számos bírálatot kapott elsősorban amiatt, hogy lényeges kérdésekben eltért az 1843. évi javaslatoktól. Így különösen nem követi a bűncselekmények kettős felosztását (Csemegi hármas rendszert alkalmaz: bűntettek, vétségek, kihágások), bevezeti a halálbüntetést és büntetési minimumot alkalmaz. Ezt a véleményt képviselték a fiatalabb jogásznemzedék képviselői: Fayer László, Balogh Jenő, Finkey Ferenc. Mindemellett a bírálók azt is elismerték, hogy a törvénykönyv egyike a hazai jogalkotás legjelesebb alkotásainak, melyet az adott kor modern jogszabályaként ítélhetünk meg.

A kódex külföldi visszhangja is igen pozitív volt, a korszakalkotó magyar büntető törvénykönyvet és az ahhoz írt indokolást a francia kormány lefordíttatta és kiadta „Code Pénal Hongrois des Crimes et les Delits” címmel. (Párizs, 1885, OGYK: B5/285).

Csemegi Károly életrajzát az érdeklődő olvasóink megtalálják a Digitalizált Törvényhozási Tudástár oldalán: https://go.ogyk.hu/a

A portálon elérhető teljes szöveggel az 1880-ban kiadott, Lőw Tóbiás által szerkesztett két kötetes anyaggyűjtemény, amely a büntető törvénykönyvhöz kapcsolódó dokumentumokat (parlamenti felszólalások, előkészítő anyagok) tartalmazza. Csemegi Károly összegyűjtött írásai, valamint egyéb művei szintén hozzáférhetőek a Tudástár oldalán: https://go.ogyk.hu/b

A Fayer László által szerkesztett 1843-as büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteményének digitalizált változata szintén megtalálható a Digitalizált Törvényhozási Tudástárban: https://go.ogyk.hu/f

A hazai büntető anyagi- és eljárásjogi kódexek tervezetei, előkészítő anyagai, a jogszabályok szövege, valamint azok magyarázatos kiadásai nyomtatott formában is elérhetők a Nagy olvasóteremben található jogi kézikönyvtárban.

Közzétéve - 2018-12-07 09:34:00
Kategória: Hírek