Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


A könyvtár alapításáról

A Magyar Országgyűlés könyvtárát 150 éve, a törvényhozó munka támogatására az 1868-as házszabályban hozta létre a Képviselőház.

Az alapítás konkrét időpontjáról több mint száz éve eltérnek a vélemények. 1849. június 26-án Almásy Pál, a képviselőház akkori alelnöke kinevezte Vasváry Károlyt "a képviselőház könyv- és alirattárnokává", a szabadságharc azonban hamarosan elbukott, így a könyvtár akkor végül nem jöhetett létre. 1866-ban "törvénykönyvek, országgyűlési irományok és a szükséges statisztikai munkáknak a beszerzésére" 1000 forintot utalványozott a képviselőház, és bizottság kiküldését javasolta "egy képviselőházi könyvtár megalapítása iránt". Az ún. Könyvtári bizottság 1867. március 18-án alakult meg, ám érdemi munkát a feltételek hiánya miatt nem végezhetett. A fent említett 1868. évi házszabály megjelenése viszont ösztönzőleg hatott a könyvtár létrejöttére. 1869 végén a Nemzeti Múzeumban kapott egy helyiséget, 1870 márciusában pedig az újabb Könyvtári bizottság elkészítette a megvásárolandó könyvek jegyzékét, így 1870-től a helyiség, a könyvek, a költségvetés és a személyzet biztosításával ténylegesen megkezdhette működését a Képviselőházi Könyvtár. Az alapítás elhúzódó és bonyodalmakkal tarkított történetéből adódóan egyesek 1849-et, mások az 1866 és 1871 közötti évek egyikét tekintették a könyvtár születési évének. Erről ma is megoszlanak a vélemények, tény azonban, hogy az 1868-as házszabály 215. paragrafusa írta le először, hogy "A Ház, tagjainak használatára könyvtárt állít, melybe azon könyvek, nyomtatványok, vagy egyéb kiadványok szereztetnek meg, melyek a törvényhozási munkálkodásnál szükséges adatokat tartalmaznak".

Sándor utcai Képviselőház

A Sándor utcai (ma Bródy Sándor utca) Képviselőház épülete a Múzeum kertjéből nézve. Az épület ma az Olasz Kultúrintézetnek ad otthont.

A Magyar Nemzeti Múzeum kijelölt szobájában mindössze kb. 1000 kötetet tudtak elhelyezni, így néhány hónap elteltével máris új helyszín után kellett nézni. Három évre kibérelték az egykori Sándor (ma Bródy Sándor) utcában az ún. Luby-házat, de 1873-ban úgy döntöttek, hogy a könyvtárnak a szűkös viszonyok ellenére a képviselőház épületében van a helye, mert csak így segítheti kellőképpen a törvényhozás munkáját. Így került az intézmény az Ybl Miklós tervei alapján épült Képviselőházba, ahol az 1872-ben megkapott Ghyczy Ignác-hagyatékból besorolt 5876 kötettel együtt már 7505 kötet várta olvasóit, a képviselőket.

1873-ig levéltárnok, írnok, illetve napidíjas segéderők végezték el a teendőket. Az első könyvtárnokot 1875-ben nevezték ki: Bassó Árminról, aki egy személyben volt a könyvtár felelős vezetője, gyarapítója, rendezője és az olvasók kiszolgálója, a képviselő Mikszáth Kálmán is megemlékezett A derék Bazsó című novellájában. 1884 és 1904 között Küffer Béla volt a könyvtár vezetője, 1902-ben az ő irányításával költözött át az intézmény végleges helyére, az új Országházba.

Villám Judit

Közzétéve - 2018-03-13 13:57:00
Kategória: ogyk150