Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


A külföldi jogi szakirodalom feldolgozása az Országgyűlési Könyvtárban

A 2018. évben megalapításának 150. évfordulóját ünneplő Országgyűlési Könyvtár beszerzési politikájában a jogtudomány már a kezdetektől prioritást élvezett. A művelődésügyi miniszter 1958-ban 164/1958. MM. sz. utasításában az Országgyűlési Könyvtárt országos jellegű tudományos szakkönyvtárnak minősítette és kijelölte a ma is ismert hármas fő-gyűjtőkört: modernkori egyetemes történelem, jogtudomány és politikatudomány. 1974-ben a Minisztertanács Tudománypolitikai bizottságának határozata értelmében az Országgyűlési Könyvtár országos politikai és jogi információs szakközponti szerepkört kapott. Az ezt követő években elkezdődött mind a magyar, mind a külföldi jogi szakirodalom dokumentálása és információs szolgáltatása, majd később a feldolgozott szakirodalom adatbázisba szervezése.

Az intézmény országos jogi szakkönyvtárként mindig jelentős hangsúlyt helyezett a jogi szakirodalom bibliográfiai és tartalmi feltárására. Míg a magyar jogi szakirodalom esetében a gyűjtés és feldolgozás a teljességre törekvés jegyében történik, a külföldi jogi szakirodalmat a könyvtár válogatva gyűjti és tárja a felhasználók elé.

jog

A külföldi jogi szakirodalom feldolgozásának kezdetei 1976-ra nyúlnak vissza, amikor megindult a könyvtárba járó külföldi jogi szakfolyóiratok dokumentációs-információs célú feldolgozása. A feldolgozás cédula alapon történt, és a könyvtárba beérkező több mint 200 külföldi jogi szakfolyóirat közül az akkori szempontok szerint legfontosabbnak ítélt folyóiratok válogatott cikkeit tárta fel. A feldolgozás célja az volt, hogy a könyvtárban hozzáférhető tartalmakról az érdeklődőkhöz információt juttassanak el. Ebben az időszakban nem, vagy csak korlátozottan lehetett a külföldi szakirodalomhoz hozzáférni, és sokszor csak lelőhelyjegyzékekből lehetett tájékozódni, hogy hol milyen szakfolyóiratok állnak az érdeklődők rendelkezésére. A témafigyelés ily módon az érdeklődők tájékozódását jelentősen megkönnyítette.

1985 végétől a feldolgozás kiterjedt az állományban található évkönyvekre is, 1986-ban pedig megkezdődött a tanulmánykötetek tanulmányainak válogatott feldolgozása. Később az akkori igényeknek megfelelően sor került egyes jogszabálygyűjtemények, hivatalos lapok feldolgozására is a magyar szempontból legfontosabb jogszabályok feltárása céljából.

A válogatás alapelve a „minden, ami közérdeklődésre számot tarthat” volt. Kezdetben külön hangsúlyt helyeztek a közjogi témákra (például alkotmányjog,alkotmánybíráskodás, közigazgatási jog), a polgári jogi témakörökre (például polgári jogi felelősség, termékfelelősség, fogyasztóvédelem), a környezetvédelemre vagy a jogi informatikára. A nemzetközi jog azért került a feldolgozás homlokterébe, mert a Könyvtár szoros kapcsolatot ápolt a Külügyminisztériummal, amely rendszeresen igényt tartott a külföldi jogi témafigyelésre. A későbbiek során az igényfelmérések eredményeként a szolgáltatás szinte minden jogágra kiterjedt, és speciális témafigyeléseket is végeztek. Ugyanakkor a feldolgozás nem terjedt ki a nagyon rövid cikkekre, könyvismertetésekre és a jogesetekre.

A cikkek feldolgozása a cikk bibliográfiai adatainak rögzítését, a cikk címének magyar fordítását, a cikk tartalmának rövid ismertetését és a tartalomra utaló deszkriptor-láncot foglalta magába. A feldolgozás során a dokumentátorok nagyfokú önállóságot élveztek. A beérkező monográfiákból és periodikákból a konkrét felhasználói igények, a várható igények kielégítését célzó szempontok és tapasztalataik alapján választották ki a feldolgozandó cikkeket, majd ezekről rövid tartalmi ismertetéseket készítettek. A válogatás egyáltalán nem volt könnyű feladat. Alapos ismereteket és tájékozottságot igényelt a jogtudomány területén, felkészültséget az adott idegen nyelvből, valamint az adott ország jogrendszeréről. A feldolgozásra kerülő cikkek kiválasztásánál szempont volt a téma aktualitása, a cikk minősége, a szerző elismertsége, valamint a téma jelentősége a hazai jogtudomány fejlesztése szempontjából.

Külföldi jog kézikönyvtár

Külföldi jogi kötetek a Nagy olvasóterem kézikönyvtárában

Az 1980-as évek közepéig három belső munkatárs[1] és három külső munkatárs[2] végezte a külföldi jogi szakirodalom feldolgozását a jogi csoport, a jogi információs és dokumentációs csoport, majd a jogi tájékoztatási osztály keretében. Később újabb belső munkatársak felvételére is sor került[3]. A külső munkatársak többnyire az MTA Jogtudományi Intézetének állományába tartoztak.

A feldolgozott cikkeket 1988 augusztusáig dr. Varga Csaba, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa nézte át és ő döntött arról, hogy mely feldolgozásokról készített cédulák kerüljenek sokszorosításra és kiküldésre a szolgáltatást igénylőknek. A szolgáltatás hosszú ideig ingyenes volt. A sokszorosított tételekből jogágak és egyéb szempontok alapján cédula-katalógusok készültek.

Az 1980-as évek végétől jelentősen megváltoztak az érdeklődők igényei. Számos olyan téma feldolgozására is igény mutatkozott, amely iránt korábban nem volt érdeklődés. Ugyanakkor ezzel egy időben a feldolgozók száma is csökkent. Emiatt a korábbi

részletes feldolgozási forma mellett más feldolgozási formákat is be kellett vezetni Voltak olyan cikkek, amelyeknél csak rövid tartalmi feltárásra került sor, azaz a feldolgozó a bibliográfiai adatok rögzítésén kívül csak címfordítással, tárgyszavakkal és jogági kódokkal tette visszakereshetővé a rekordot. A feldolgozásban jogágak, témakörök szempontjából is bővült a paletta. A fentiekben már említettek mellett megjelent a büntetőjog, illetve – miután a Könyvtár 1991-ben az Országgyűlés Hivatalának szervezeti egységévé vált – a parlamenti jog, a parlamentek szabályozásának és működésének minden aspektusa. Magyarország európai integrációs törekvései miatt egyre inkább előtérbe került a közösségi jogra vonatkozó külföldi szakirodalom feldolgozása is. A külföldi jogi szakirodalom feldolgozása során mindig különös figyelmet fordítottak az összehasonlító jogi cikkekre, tanulmányokra, valamint az ún. hungarika anyagra (magyar szerzők külföldön megjelent művei, illetve Magyarországról szóló külföldön megjelent művek).

Földrajzi szempontból kiemelkedő fontosságúak voltak a Németország, Ausztria, Franciaország nemzeti jogi szabályozásával, az Európai Unió szabályozásával, valamint a szomszédos országok jogával foglalkozó cikkek. A feldolgozott cikkek nyelvi megoszlását alapvetően a belső és külső feldolgozó munkatársak nyelvtudása befolyásolta. Legnagyobb részaránnyal az angol nyelvű szakirodalom képviseltette magát, de jelentős mennyiségű német és francia nyelvű szakirodalom is feldolgozásra került. Ugyanakkor részleges feltárásra került többek között olasz, spanyol és orosz nyelvű szakirodalom is.

Nagy mennyiségű retrospektív feldolgozásra is sor került az évek során részben a cédulakatalógus, részben a rendelkezésre álló szakirodalmi dokumentumok alapján, így az adatbázisban az 1910-es évek elejéről is voltak rekordok.

A cédula alapon készített, sokszorosított feldolgozásokból 1990-ben kezdődött meg a számítógépes adatbázis összeállítása, amelyhez először a MICROISIS programot, 1991-től a TEXTAR programot alkalmazták, majd 2008-ban az adatbázis rekordjait áttöltötték az ALEPH integrált könyvtári rendszerbe. Az adatbázis később Külföldi Jogi Adatbázis néven vált ismertté a felhasználók körében, és hosszú évekig szolgálta a jogkereső, kutató felhasználók igényeit.

Olvasóterem laptop

Olvasótermi életkép

A külföldi jogi szakirodalom feldolgozásában az újabb mérföldkövet a 2011. év jelentette, amikor a felhasználói szokások megváltozása és a világban bekövetkezett információs technológiai-informatikai változások miatt a Külföldi Jogi Adatbázis lezárása mellett döntöttek. 2014-ben az adatbázis rekordjait a könyvtár jelenlegi katalógusába integrálták.

Napjainkban a külföldi jogi szakirodalom feltárása a korábbiakhoz képest jóval szűkebb keretek között történik. Ezt a kört a könyvtárba vétel útján érkező külföldi monográfiák tartalmi feltárása, valamint a jogi szakfolyóiratokban megjelenő magyar, illetve európai uniós vonatkozású, angol, német vagy francia nyelvű szakirodalom válogatott feldolgozása jelenti.

Ebben a külföldi jogi szakirodalom feldolgozásáról szóló leírásban mindenképpen ki kell emelni annak a kollégának a nevét, aki évtizedeken keresztül egyik úttörője, résztvevője, hajtómotorja volt a szakirodalmi feltáró munkának. Dr. Nagy Csaba 1983-ban lett az Országgyűlési Könyvtár állományának tagja. Feldolgozó munkatársként, majd később osztályvezetőként jogászi és közgazdászi végzettséggel, valamint széleskörű – angol, francia, német, orosz, spanyol – nyelvtudással és műveltséggel felvértezve évtizedeken keresztül szívós és alapos munkával dolgozott azon, hogy a külföldi jogi szakirodalom minél szélesebb köre juthasson el az érdeklődőkhöz. 1998-ban történt nyugállományba vonulását követően szerződéses munkatársként még egészen 2012-ig folytatta korábbi munkáját, valamint értékes tapasztalataival és tanácsaival segítette a Könyvtár tevékenységét.

Dr. Orphanides Krisztina

OGYK – 150 éve tartalommal töltve



[1] dr. Elek Judit, dr. Masenkó Viktor és dr. Nagy Csaba

[2] dr. Erdész László, id. dr. Trócsányi László és ifj. dr. Trócsányi László

[3] Például dr. Millisits Endre, dr. Kövér Tibor

Közzétéve - 2018-08-14 15:13:00
Kategória: ogyk150