Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


A „revíziós” gyűjtemények

Az 1920-as években Magyarország politikai és kulturális életét teljességgel átható revíziós hangulat a törvényhozás könyvtárát is elérte. Az intézménynek saját eszközeivel kellett támogatnia a revíziós politikai célokat és az ezzel kapcsolatos propagandatevékenységet.

Revíziós képeslap

Korabeli revíziós képeslap

Pekár Gyula, a könyvtári albizottság elnöke 1928-ban azt javasolta, hogy „a világháborúra, a háborús felelősségre és megcsonkíttatásunk történetére vonatkozó teljes irodalom mielőbb beszereztessék.” Úgy vélte, a trianoni békeszerződés alapja az a nézet volt, hogy Magyarország volt a világháború egyik fő előidézője, és ha sikerül alaposan bizonyítani ennek ellenkezőjét, a szerződés megkérdőjelezhetővé válik. Emiatt tűzte ki célul, hogy a törvényhozás könyvtárában „az idevonatkozó egész irodalom a röpiratoktól az ún. standard munkákig együtt legyen.”

Az 1929/30-as költségvetési évben a képviselők 5.000 pengőt biztosítottak erre a célra. Az összegből a már meglévő, háborús felelősséggel kapcsolatos irodalmat további könyvekkel és röpiratokkal egészítették ki, valamint a képviselők számára elkészítették a gyűjtemény áttekinthető katalógusát. A gazdasági világválság közepette azonban a revíziós irodalomra évente szánt forrás hamar kevesebb, mint felére apadt.

1932-ben Pekár Gyula indítványozta, hogy a könyvtár időről időre készítsen összefoglalókat a trianoni döntéssel kapcsolatos, idegen nyelven megjelent írásokról a csak magyarul értő képviselők számára. Nagy Miklós akkori könyvtárigazgató szavaival a feladat az volt, hogy „az utolsó hat év alatt könyvekben, röpiratokban, folyóiratokban és napilapokban megjelent magyarbarát közlemények állíttassanak össze.” A munka a Külügyi Társasággal és a Revíziós Ligával együttműködésben kezdődött el. A könyvtári bizottság megvalósítási terve szerint emellett szükséges volt összegyűjteni Tisza István hivatalos nyilatkozatait, háborús iratokat és okmányokat, valamint a Tisza-hagyaték vonatkozó részeit. Az elképzeléseket azonban a továbbra is fennálló pénzügyi nehézségek miatt nem sikerült maradéktalanul megvalósítani.

Pekár Gyula

Pekár Gyula. A kép forrása: Digitális Képarchívum

1935-ben a könyvtári bizottság elfogadta Pekár Gyula javaslatát arról, hogy a könnyebb kutathatóság érdekében „a trianoni békeparancsra vonatkozó anyag értékesebb darabjai a könyvtár termében külön kezeltessenek.”

A megelőző években zajló gyűjtésnek volt köszönhető, hogy 1938. októberében, a Felvidék visszacsatolásáról folyó magyar-csehszlovák tárgyalások idején a könyvtár egyetlen délután alatt 34 gépelt oldalnyi releváns könyvcímet tudott a Miniszterelnökség rendelkezésére bocsátani.

A második világháború végével a 30-as évek gyűjtései során létrejött kisebb „revíziós” gyűjtemények külön kezelése megszűnt, de a könyvtárban a mai napig bőséggel megtalálható a téma irodalma.

Laczkó Bence

OGYK – 150 éve tartalommal töltve

Közzétéve - 2018-08-02 10:13:00
Kategória: ogyk150