Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Az Egyesült Nemzetek Szervezetének kiadványai az Országgyűlési Könyvtárban - Az ENSZ Letéti Gyűjtemény

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), mely a második világháború után a nemzetközi béke és biztonság megteremtése, fenntartása és újabb háborúk megelőzése érdekében jött létre, és mely céljait a nemzetközi jog elvein alapuló multilaterális együttműködés ösztönzésével, illetve szervezésével kívánja elérni, alapításától fogva nagy hangsúlyt helyez a nyilvánosság tájékoztatására. Ezért már 1946-ban hozzáfogott a letéti könyvtárak nemzetközi hálózatának kiépítéséhez, hogy a tevékenysége során keletkezett dokumentumokat az általa kijelölt könyvtárakban elhelyezve lehetővé tegye valamennyi tagállam polgárai számára a szabad és ingyenes tájékozódást a szervezet munkáját illetően.

Magyarországot 1955. december 14-én, az ENSZ Közgyűlés 10. ülésszakán vették fel a világszervezet tagállamai közé. Jó fél évvel később, 1956. júliusában, miután az ENSZ illetékes szerveinek felkérésére a Külügyminisztérium, a nyilvános tudományos szakkönyvtárként működő parlamenti könyvtárat javasolta az ENSZ hazai letéti könyvtárának, az Országgyűlési Könyvtár elnyerte a letéti könyvtári (depository library) státuszt. Az ENSZ New York-i központi könyvtárának (United Nations Headquarters Library) igazgatója, aki a javaslat alapján, tanácsadók segítségével döntött a kérdésben, feltehetően figyelembe vette, hogy a két világháború közötti időszakban a Magyar Országgyűlés könyvtára kapta meg és őrizte az ENSZ elődszervezetének, a Népszövetségnek, valamint a Népszövetséghez kapcsolódóan működő Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a kiadványait. Noha ekkor a könyvtár szervezetileg már nem tartozott a parlamenthez, a döntés során nem lehetett eltekinteni attól sem, hogy az intézmény – mint az országban egyedülálló politikai és jogi könyvtár – mindig élen járt a törvényhozás és a kormányzat, valamint a tudományos kutatás és felsőoktatás információs igényeinek kielégítésében. A letéti státusz megszerzésében nagy szerepe volt a könyvtár vezetőjének, Vértes Györgynek is, aki már az ENSZ-tagság elnyerése előtt szorgalmazta a könyvtár felügyeleti szervénél, hogy a nemzetközi szervezet kiadványainak kezelési jogát az Országgyűlési Könyvtár kapja majd meg. Tervei között szerepelt ugyanis egy nemzetközi különgyűjtemény kialakítása azon nemzetközi szervezetek dokumentumaiból, melyekben Magyarország tagsággal bírt.

Kossuth terem, ENSZ-gyűjtemény

Az ENSZ Letéti Gyűjtemény egykori olvasóterme

A letéti könyvtári státusz birtokában az Országgyűlési Könyvtár jogosulttá vált az ENSZ főtestületeinek (Közgyűlés, Biztonsági Tanács, Gazdasági és Szociális Tanács, Gyámsági Tanács, Hágai Nemzetközi Bíróság) nyomtatott, végleges formában kiadott hivatalos kiadványaira (jegyzőkönyvek, jelentések, határozatok stb.), továbbá a Titkárság tizenhét (később húsz) témacsoportban (pl. gazdaság, nemzetközi jog, demográfia, társadalompolitika, emberi jogok, biztonságpolitika, leszerelés, kábítószerügy) kiadott dokumentumaira (évkönyvek, monográfiák, nemzetközi konferenciák anyagai, statisztikai kiadványok, éves jelentések, nemzetközi szerződésgyűjtemények stb.). Valamennyi kiadvány angol és francia nyelven érkezett, és a korábban megjelent dokumentumokat visszamenőleg is megküldték. Majd 1975-től a letéti jogosultságot kiterjesztették az addig nem hozzáférhető szabadlapos, nagy információs értékű előzetes- és munkadokumentumokra is, s ezzel a korábbi korlátozott letét teljessé vált.

Mindemellett a szervezet számos folyóiratot is a könyvtár rendelkezésére bocsátott, a legkülönfélébb témákban.

A letéti státusz kezdettől biztosította a könyvtár számára, hogy az ENSZ autonóm szakosított intézményeinek kiadványaihoz is hozzájusson. Így kerültek a könyvtárba, majd a megszervezésre kerülő ENSZ-gyűjteménybe az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) kiadványai, később a Kereskedelmi Világszervezet (GATT, majd WTO), valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) dokumentumai.A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) anyagait már az 1920-as évektől gyűjtötte a könyvtár. A többi szakosított szervezet dokumentumait a tárgy szerint illetékes szakkönyvtárakban helyezték el.

Az ENSZ-kiadványok könyvtári feldolgozása 1959-ben kezdődött el, amikor már közel négyezer mű állt rendelkezésre. Nem sokkal később Vértes György könyvtárvezető megbízta Veredy Katalint, a könyvtár tudományos munkatársát, hogy kezdjen hozzá egy rendezett különgyűjtemény kialakításához. Veredy Katalin, a könyvtár későbbi főigazgatója egy interjúban elmondta, hogy ebben a munkában nagy segítségére volt a „szerény, kedves, jó humorú” [1] Sebestyén Pál, a párizsi béketárgyaló delegáció egykori tagja.

ENSZ-dokuemntumok

Dokumentumok az ENSZ gyűjtemény polcain

Talán mert azokban az évben az ’56-os “magyar kérdés” sűrűn szerepelt az ENSZ különböző szerveinek napirendjén, az Országgyűlési Könyvtár ENSZ Letéti Gyűjteménye – miután a könyvtár vezetője kikérte a külügyminiszter véleményét – 1960. őszén a nyilvánosság teljes kizárásával, csendben nyílt meg.

A gyűjtemény hosszú éveken át küzdött a szélesebb ismertségért. Speciális, idegen nyelvű dokumentumállománya értelemszerűen csupán a társadalom egy jól behatárolható rétegét vonzotta, használói elsősorban a nemzetközi jogászok, közgazdászok, tudományos kutatók, a minisztériumok és kormányhivatalok munkatársai, újságírók, valamint a joghallgatók köréből kerültek ki. A 70-es és 80-as években rohamosan gyarapodó állományáról rendszeresen kiadott gyarapodásjegyzékekkel, annotált bibliográfiákkal, gyűjteményismertetőkkel tájékoztatta a nyilvánosságot.

Az információs technológia fejlődése a gyűjtemény életébe is nagy változást hozott. Korunk informatikai lehetőségei egyre kevesebb papíralapú dokumentumot eredményeznek a világszervezetnél is. Közel két évtizede folyik a korai ENSZ-kiadványok digitalizációja és teljes szövegű adatbázisokba szervezése is. Mindez megoldani látszik a helyhiány állandósult könyvtári problémáját, és erőteljesen átalakítja az ENSZ-kiadványok iránt érdeklődök tájékozódási szokásait.

Fodorné Timár Anna

OGYK – 150 éve tartalommal töltve



[1] REDL Károly: Beszélgetés dr.Balázsné dr. Veredy Katalinnal = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2003/3. 44. p.

Közzétéve - 2018-07-13 12:59:00
Kategória: ogyk150