Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Az Országgyűlési Könyvtár mint jogi szakkönyvtár

„Főszakja a könyvtárnak a jog- és államtudományok tág birodalma. Ebben a szakban szakkönyvtárnak kell lennie. A mi nyomtatvány ezekbe a határtalan tág szavakba, jog és állam belefér, az a parlamenti könyvtárnak mindennapi kenyere.”

Ezeket a konkrét gyűjtési elveket a könyvtár 1894-ben megjelent nyomtatott katalógusában olvashatjuk, amely egyértelműen megmutatja azt, hogy a jogtudomány már a kezdetektől, azaz a könyvtár alapításától kezdve meghatározó helyet foglal el az Országgyűlési Könyvtár beszerzési politikájában. A még korábbi, 1873-1874-es katalóguskötetekben is igen jelentős helyet kapott a jog, ahol a politika és a közgazdaság még a jog alcsoportjaként szerepelt. Az 1912-ben és 1913-ban kiadott katalóguskötetek is a jogi, a politikai, és a gazdasági művek beszerzésének elsöprő többségét mutatják.

A könyvtárnak kötelespéldányt juttató 1922. évi XX. törvény 1. paragrafusa azt szabályozza, hogy a magyarországi nyomdák milyen dokumentumokat kötelesek megküldeni egy példányban a Ház könyvtárának. A felsorolás első pontjában a jog- és államtudományi művek szerepelnek, melyeket igen tágan értelmezett a jogszabály: akkor még beletartozott többek között, a politika, a nemzetgazdaságtan, a pénzügytan és a statisztika is. A kötelespéldányokról szóló törvény nagyban hozzájárult ahhoz, illetve segítette azt a folyamatot, hogy az Országgyűlési Könyvtár a jog és politika „szakmai alapkönyvtára legyen.”

OGYK szorólap, 50-es évek

Az akkor már nyilvános Országgyűlési Könyvtár egykori szórólapja az 50-es évekből, amely kiemeli, hogy a könyvtár a politika, a legújabb kor történelme és a jog- és államigazgatás országos szakkönyvtára.

1958-ban a művelődésügyi miniszter 164/1958. MM. sz. utasítása az Országgyűlési Könyvtárt országos jellegű tudományos szakkönyvtárnak minősítve kijelölte a ma is ismert hármas fő-gyűjtőkört: jogtudomány, politikatudomány, modernkori magyar és egyetemes történelem.

1974-ben a Minisztertanács Tudománypolitikai bizottságának határozata értelmében az Országgyűlési Könyvtár országos politikai és jogi információs szakközponti szerepkört kapott. Az elkövetkezendő években kezdetét vette mind a külföldi, mind pedig a magyar jogi szakirodalom dokumentálása és információs szolgáltatása, majd utóbb a szakirodalom adatbázisba szervezése. A jogi információszolgáltatással kapcsolatos feladatokat alapvetően az 1975-ben jogi dokumentációs csoport néven létrejött, majd a későbbiekben önálló osztállyá alakult Jogi Szakirodalmi Osztály munkatársai látták el együttműködve a Tájékoztató Szolgálat munkatársaival. A 2013-ban bekövetkezett szervezeti változások következtében a könyvtár osztály-struktúrája is átalakult, melynek következtében megszűnt az önálló jogi szakirodalmi osztály. A magyar jogi szakirodalom dokumentálását és adatbázisba szervezését a Gyűjteményszervezési Osztályon belül létrejött Analitikus feldolgozó csoport jogi végzettségű munkatársai végzik. A külföldi jogi szakirodalom feldolgozása – amint arra már a fentiekben is utaltam – megszűnt, a külföldi joganyagban és jogi szakirodalomban – elsősorban az angolszász jog területén – történő eligazodást a könyvtár által előfizetett teljes szövegű online adatbázisok biztosítják. A Nyilvános Szolgáltatások Osztályán belül újonnan létrejött szakreferensi csoport, majd a 2018 januárjától önálló osztályként működő Szakreferensi Osztály jogi végzettségű munkatársai látják el a jogi szaktájékoztatással kapcsolatos feladatokat, mind a nyilvános olvasói helyben használat és a távhasználat útján, mind pedig a parlamenti felhasználók felől érkező megkeresések tekintetében.

1975-ben az Országgyűlési Könyvtár a Jogi Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (IALL) tagjainak sorába lépett. 1977 augusztusában, majd 1988 júniusában a Könyvtár szervezésében Budapesten rendezték meg az IALL éves konferenciáját. 1992 és 1995 között az IALL elnöki tisztét Balázsné Veredy Katalin töltötte be, aki 1983 és 1989 között a Könyvtár igazgatója is volt, és akinek elévülhetetlenek az érdemei a könyvtárban végzett jogi szakirodalmi feltáró munka tekintetében, többek között hosszú éveken át szerkesztette a Könyvtár gondozásában 1991-ig nyomtatott formában megjelenő Magyar jogi bibliográfiát. A könyvtár alapító tagja a 2013-ban, a Magyar Könyvtárosok Egyesületén belül létrejött Jogi Szekciónak, amely a jogi szakterületen működő könyvtárosok szakmai szervezete, és amelynek célja a szakmai együttműködés, a továbbképzés támogatása.

Bátran állíthatjuk, hogy a Magyarországon megjelent jogi szakirodalom teljességgel elérhető a könyvtár állományában. A könyvtár legrégebbi könyve is egy jogi mű, a Werbőczi István által összeállított és a hazai szokásjogot összefoglaló Hármaskönyv, vagy Tripartitum, melynek 1517-es bécsi kiadásának egyik példánya gyűjteményünk legbecsesebb darabja.

A jogi monográfiák, tanulmánykötetek és szakfolyóiratok mellett természetesen a hazai jogi információk egyéb típusai: jogszabálygyűjtemények, hivatalos lapok, valamint a jogalkalmazási gyakorlat közzétételi forrásai, a bírósági határozatok, a döntvénytárak is megtalálhatók teljes körűen az állományban. A kurrens, friss jogi szakirodalom, a hatályos joganyag mellett természetesen a történeti vonatkozások is rendelkezésre állnak. A hazai jogi szakirodalom mellett igen gazdag a külföldi jogi állomány, mivel a könyvtár az alapvető fontosságú külföldön – elsősorban angolul, németül és franciául – megjelent szakirodalmat évről-évre igyekszik beszerezni.

Könyvek

A nagy olvasóteremben szabadpolcon közel 6000 kötetes jogi kézikönyvtár áll a hallgatók és a kutatók rendelkezésre, amelyben elérhetők az alapvető fontosságú jogforrásgyűjtemények, valamint jogági elrendezésben magyar és idegen nyelvű szakirodalom segíti a tanulást, a kutatómunkát. A jogi információs források jelentős része nem csak nyomtatásban, hanem elektronikus, digitális formában is kereshető, így például a Digitalizált Törvényhozási Tudástár (DTT) adatbázisban, ahol teljességgel hozzáférhetőek például az 1872 és 1990 között megjelent és az Országgyűlési Könyvtár állományában fellelhető döntvénytárak, köztük a dualizmus korának első rendszerező döntvénygyűjteménye vagy a Grill-féle döntvénytár. A hazai jogi szakirodalmat a könyvtár nem csak teljes körűen gyűjti, hanem fel is dolgozza azt. A honlapról is elérhető könyvtári katalógus 1811-ig visszamenően tartalmazza többek között a Magyarországon megjelent és a könyvtár állományában elérhető jogi könyvek, tanulmányok és szakcikkek bibliográfiai adatait, az online szabadon elérhető dokumentumok esetében pedig megtaláljuk a katalógusban a teljes szöveghez vezető linket is. A külföldi joganyagban és jogi szakirodalomban történő tájékozódást, kutatást - elsősorban az angolszász jog területén – jelenleg a könyvtár által előfizetett teljes szövegű online adatbázisok biztosítják.

Varga Tímea

OGYK - 150 éve tartalommal töltve

Közzétéve - 2018-05-10 10:37:00
Kategória: ogyk150