Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Bíróságok Napja – A bírói függetlenség deklarálásának évfordulója

A Bíróságok Napja megünnepelésére első alkalommal 2001-ben került sor Magyarországon. 2000. június 24-én döntött arról az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), hogy július 15-ét, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává nyilvánítja. Ez a törvénycikk a magyar igazságszolgáltatás működésének meghatározó állomása volt, jelentősége elsősorban abban rejlett, hogy először foglalt el elvi álláspontot a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztása mellett, rendezte a közigazgatás és a bíráskodás elválasztását. A törvénycikk rendelkezése értelmében „az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik. Sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak.” Kiemelkedő jelentőséggel bír a bírói függetlenség deklarálása, melynek garanciájaként rögzítették, hogy a bíró kizárólag „a törvények, a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek s a törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni és ítélni”, valamint, hogy a törvényi rendelkezések folytán felállított bíróságokat megszüntetni vagy új bírói fórumokat létrehozni csak törvény útján lehet. Ekkor szabályozták első ízben a bírák alkalmazásának szakmai feltételeit is. A törvénycikk hatályba lépésétől a bíró – a törvényben szigorúan meghatározott eseteket kivéve – elmozdíthatatlanná és áthelyezhetetlenné vált.

Bírói függetlenség

A Bíróságok Napja a bíróságokon – az igazságügyi alkalmazottakra is kiterjedően – munkaszüneti nap.

Minden évben július 15-én, a Bíróságok Napján adja át ünnepélyes keretek között az Országos Bírói Tanács elnöke a Juhász Andor-díjakat, a Bírósági Szolgálatért Okleveleket, a címzetes kúriai bíró, címzetes táblabíró, címzetes törvényszéki bíró, valamint a főtanácsos és tanácsos címeket a bíráknak és igazságügyi alkalmazottaknak kiemelkedő igazságszolgáltatási tevékenységük és példamutató életpályájuk elismeréseként.

A Juhász Andor-díjat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács alapította (3/2000. OIT szabályzat), Juhász Andor, a „Magyar Királyi Kúria közmegbecsüléssel övezett elnöke emlékére". 1925-ben nevezték ki a Kúria elnökévé, mely tisztséget 1935-ig töltötte be. Juhász Andor 1886-ban mint joggyakornok kezdte meg bírói szolgálatát, 1895-ben kassai ítélőtáblai bíró, 1911-ben budapesti törvényszéki elnök, 1915-ben pedig a Budapesti Királyi Ítélőtábla élére került, ahol tisztségét 10 éven keresztül viselte. Tagja volt a főrendiháznak (1916-1918), illetve a felsőháznak (1927-1940).

Juhász Andor beszédeinek, publikációinak középpontjában mindig a bírói függetlenség védelme állt, amellyel kivívta bírótársai tiszteletét, akik szerint Juhász Andort „a bírói függetlenség sérthetetlenségéért folytatott küzdelmeiben a hitvallókéhoz hasonló fanatizmus hevítette”, egész pályája során a bírói függetlenség „legmegbízhatóbb és legfáradhatatlanabb védelmezője” volt. A pártatlan bíráskodás legszilárdabb biztosítékának a bírói függetlenséget tartotta, amelyet éppen ezért a legjelentősebb alkotmánybiztosítéknak is tekintett.


Juhász Andor

Közzétéve - 2017-07-17 15:00:00
Kategória: Hírek