Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Decemberi könyvújdonságaink

Havi rendszerességgel megjelenő könyvajánlónkban a könyvtár állományába frissen bekerült kötetek közül mutatunk be néhányat. Az alábbiakban olvashatja decemberi gyűjtésünket. Ha szeretne bővebben tájékozódni az egyes kötetek adatairól és elérhetőségéről, csak kattintson a borítóképre.


Van-e kiút a nemzetből?

Béndek Péter: Van-e kiút a nemzetből? A magyar konzervativizmus lehetőségei. Budapest, Kalligram, 2017. 259 p.

„Magyar konzervatív hagyomány nem létezik.” – kezdi meglehetősen erőteljes felütéssel kötetét a filozófiai tudomány doktora (Ph.D), a konzervatív politikai filozófus Béndek Péter. Meglátása szerint a magyar konzervativizmusnak nincs közös nyelve, értékrendszere, probléma irányultsága és (politikai) gyakorlata. Példaként említi a 18. század végétől datálódó modern politika korában azokat a politikusokat és gondolkodókat (Széchenyi István, Dessewffy Aurél, Sztáray Albert, Szécsen Antal, Asbóth János, Kemény Zsigmond, Szekfű Gyula), akik konzervatívnak nevezték magukat vagy az utókor ekként tartja őket számon. Egységes hagyományt azonban ők sem alkotnak, legfeljebb „képzeletbeli vitakört”. A szerző látószöge ebben a kötetben a „legnagyobb magyar”, a Széchenyi István-féle konzervativizmus, liberális ágára terjed ki, természetesen nem kizárva más, esetleg „a liberális nacionalizmushoz” kötődő gondolkodókat, illetve eszmetörténeti tovább-élésüket sem. A kötetben összegyűjtött írások túlnyomórészt nem történeti jellegűek, de különböző nézőpontokból levonják a hazai polgárosodás elakadásából, a nemzetté válás traumáiból a közgondolkodásunkra következő hatásokat. A könyvben alapvetően a konzervativizmussal, és a legfontosabb politikai hagyományunkkal, a nacionalizmussal foglalkozó elméletibb, a kortárs politikai gyakorlatnak eszmetörténeti, bölcseleti, illetve gazdasági keretet nyújtó írásokat válogatott a szerző, kiegészítve néhány aktuálpolitikai jellegű bejegyzéssel, hogy „tapasztalatot rendeljen az elvontabb gondolatmenethez”.


Iustitia körülnéz

Iustitia körülnéz. Tanulmányok a jog és irodalom köréből. Szent István Társulat, 2017. 259 p.

A Szent István Társulat gondozásában megjelent kötetben a jog és irodalom mozgalom írásaiból találunk egy remek válogatást, melyek a jog életbeágyazottságát mutatják fel és „… visszavisznek bennünket – legalább a jogról való gondolkodás szintjén – a jog korábbi, ha úgy tetszik igazi világába, oda, ahol a jog az élettel találkozik.” A „jog, mint irodalom” és a „jog az irodalomban” szál vonatkozásában egyaránt szerepelnek tanulmányok ebben a heterogén kötetben, mely tartalmaz írásokat jogtudósoktól, gyakorló jogászoktól, tanároktól és íróktól egyaránt. Találunk többek között izgalmas írást néhány, a 19. század közepén balladává lett bűntényről, melyben a szerző azt vizsgálja, hogy vajon mi köze van a balladai történeteknek a valósághoz. Egy másik írásban a bűn és irodalom kapcsolatát elemzi a szerző Sir Arthur Conan Doyle A Sátán Kutyája című regényében, nagy figyelmet fordítva a kor társadalmi és irodalmi közéletére. Rendkívül különleges Horváth Attila tanulmánya a Kádár-kor vicceiről, amely azt igyekszik bizonyítani, hogy „… egy diktatúrában a vicc(mesélés) túlmutat önmagán, hiszen van, hogy kiállás és bátor tett is, de legalábbis majdnem mindig vigasztalás és elégtétel a pöffeszkedő hatalommal szemben.” Kafka A fegyencgyarmaton című elbeszélésének jogsértő eljárásait elemzi írásában Kiss Henriett, aki arra keresi a választ, hogy vajon mi lenne, ha Kafka ma élne, és ismerné a fair eljárásra vonatkozó európai direktívákat. Sáry Pál a „Jogi metaforák Szent Pál leveleiben” című írásában azt az ismert elméletet tárja elénk, mely szerint „a pogányok megtérítésének feladatát magára vállaló Pál apostol az új vallási tanok hirdetésekor gyakran hivatkozott a római jog szabályaira: teológiai okfejtéseit a római jogból vett hasonlatokkal és metaforákkal szemléltette.” A kötet tanulmányai is azt bizonyítják, hogy a jog és irodalom határvidéke egy rendkívül inspiráló, párbeszédre ösztönző terület. „Az a személytelen, a többi társadalmi alrendszertől hermetikusan elválasztott, gépszerűen működő jog, amelyet az egyetemi hallgatók nagy része a jogi egyetemeken elsajátít, csak a nyugati jogfejlődés utolsó százötven évére jellemző, és valójában ebben a periódusban is inkább csak idealizált kép, vágyálom volt.” Ződi Zsolt, a kötet egyik szerkesztője azzal a reménnyel bocsátja a jogász és nem-jogász olvasók elé ezeket az írásokat, hogy mindkét csoportnak árnyalódik, sőt talán meg is változik a képe a világunkról és benne a jogról.


OGY almanach

A 2014-ben megválasztott Országgyűlés almanachja. Budapest, Magyar Országgyűlés, 2017. 739 p.

2017-ben jelent meg az 1990 utáni Országgyűlések hetedik almanach kötete, mely 210 képviselőnek (a változásokkal együtt), a Brüsszelbe delegált 21 európai parlamenti képviselőnek, és a 13 nemzetiségi szószólónak rövid életrajzát tartalmazza. A névtárat a 2014-es választás összefoglaló adatai és az országgyűléssel kapcsolatos statisztikai adatok zárják. A függelék a 2010–2014-es ciklus almanachjának kiegészítését, az akkori könyvzárta és a ciklus vége közötti változásokat tartalmazza. A parlamenti pártok térképre vitt választási eredményei és az ülésrend, a hátsó borító belső oldalán található. Az országgyűlési almanachok az országgyűlési képviselők, valamint a főrendiházi (később felsőházi) tagok rövid életrajzát tartalmazzák. Az életrajzok 1886 és 1940 között ciklusonként, általában az országgyűlési képviselők, főrendiházi, felsőházi tagok megválasztása, illetve kinevezése után készültek. 1940 után ötven évig nem készült almanach. Az első szabadon választott országgyűlés (1990–1994-es ciklus) képviselőiről készült ismét, és azóta minden ciklus végén kötetbe szedve olvashatjuk a képviselők életrajzait. 1993-tól napvilágot láttak az ún. történeti almanachok is, melyből eddig az Ideiglenes Nemzetgyűlésé, az 1945–1947-es nemzetgyűlési, és az 1947–1949-es országgyűlési almanach jelent meg. Ezekben az almanachokban már általában lezárt életpályákat, teljes életrajzokat ismerhetünk meg. Az új almanach a könyvtár Magyar Parlamenti Gyűjteményének olvasótermében található.


Bevezetés az Európai Unió belső piacának jogába

Angyal Zoltán: Bevezetés az Európai Unió belső piacának jogába és joggyakorlatába. Miskolc, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2017. 220 p.

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar kiadványa illeszkedik az Európai Unió jogáról, intézményeiről és egyes politikáiról kiadott monográfiák sorába. A könyv célja, hogy átfogó és könnyen áttekinthető rendszerbe foglalja össze az Európai Unió egységes belső piacára vonatkozó joganyag fontos szabályait és az arra épülő joggyakorlat eredményeit. A szerző, Angyal Zoltán, az Európa jogi és Nemzetközi Magánjogi tanszékvezető, bemutatja a belső piacra vonatkozó elsődleges és másodlagos uniós jogi normák rendszerét az Európai Unió Bíróság döntéseinek összefoglalásával. A feldolgozott ítéletek rámutatnak arra, hogy az uniós jogrendszer jelentős részben egyfajta precedensjogként is működik. Mintegy 130 jogesetre hivatkozik a mű, az évtizedekkel korábbi ügyektől kezdve napjainkig. Az öt fejezet, a belső piac jogának alapvető területeit öleli fel: az áruk szabad mozgását, a munkavállalók szabad mozgását, a letelepedés szabadságát, a szolgáltatások szabad mozgását, valamint a tőke és kifizetések szabad mozgását. A mű alapvetően kiváló forrásul szolgál az egyetemi oktatásban résztvevő alap-, és mesterszakos hallgatóknak, valamint a gyakorló jogászoknak és az uniós joggal kapcsolatba kerülő szakembereknek. A kézikönyvben tárgyalt uniós jogesetek segítségével komparatív módszertani szempontból elemezhetik az Európai Unió belső piacának jogát. A könyv az Igazságügyi Minisztérium támogatásával, a jogászképzés színvonalának emelését célzó minisztériumi program keretében valósult meg.


Az őrület kultúrtörténete

Andrew Scull: Az őrület kultúrtörténete. A Bibliától Freudig, a bolondokházától a modern orvostudományig.. Budapest, Corvina, 2017. 518 p.

Több évezredes talány, hogy a megzavarodott ember vajon hol van önmagához képest, és hogy jutott el „oda”. Mi történhetett vele, hogy eltévedt élete útvesztőjében, gondolatai kusza jövés-menésében? Azok az emberek, akik nem bírják, nem tudják épp ésszel a bennük és körülöttük lévő világ történéseit megérteni, a történelem folyamán egyszerre voltak titokzatosak és félelmetesek az őket vizsgálók számára. Az őrület megnyilvánulásait, jelentéseit, következményeit, azt, hogy hol a határ ép és a beteg elme között, miden korban áthatja a társadalmi környezet. Ugyanekkor az írók, képzőművészek számára örök inspiráció a határok feszegetése, más szóval, az őrület. Andrew Scull egy szociológus érzékenységével mutatja be a történelem kétezer évén átívelő emberi, orvosi hozzáállást. Érdekes és elgondolkodtató képet mutatva arról, hogy korok, kultúrák, társadalmak hogyan viszonyultak ahhoz az emberhez, aki ki tudja, milyen okból, de megbolondult.


Közzétéve - 2017-12-14 10:00:00
Kategória: Könyvajánlók