Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Februári könyvújdonságaink

Havi rendszerességgel megjelenő könyvajánlónkban a könyvtár állományába frissen bekerült kötetek közül mutatunk be néhányat. Az alábbiakban olvashatja februári gyűjtésünket. Ha szeretne bővebben tájékozódni az egyes kötetek adatairól és elérhetőségéről, csak kattintson a borítóképre.


Administrative Law

The principle of effective legal protection in administrative law: a European comparison. London, Routledge, 2017. XV, 399 p.

A Routledge kiadó gondozásában megjelent mű a hatékony jogvédelem elvének érvényesülését vizsgálja 14 európai ország jog-, illetve közigazgatási rendszerében, valamint az európai bíróságok joggyakorlatában. A Szente Zoltán és Konrad Lachmayer szerkesztésében napvilágot látott kötet a téma első, széles körű nemzetközi összehasonlításon alapuló tudományos feldolgozása. A könyv három részre tagolódik: az első egy elméleti bevezető fejezet, amely bemutatja a nemzetközi jog és az európai jog által kínált perspektívákat. A második rész 14, elsősorban EU-tagállam vonatkozásában mutatja be ország-tanulmányok formájában a hatékony jogvédelem elvének érvényesülését. Az ország-tanulmányok alapvető célja, hogy elemezze azokat az eszközöket és eljárásokat, amelyek az adott ország vonatkozásában a hatékony jogvédelem érvényesülését hivatottak biztosítani. A tanulmányok kontextuális megközelítéssel vizsgálják a történelmi, a politikai és a jogi környezetet, valamint elemzik a hazai bíróságok vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. A mű harmadik része az egyes országok összehasonlító elemzését tartalmazza. Az utolsó fejezet az európai jog és az Emberi Jogok Európai Bíróságának hatását és jelentőségét értékeli. A könyv meghatározza a legfontosabb irányokat és értékes adalékot szolgáltat az európai nemzeti közigazgatási rendszerek azonosságaival és eltéréseivel kapcsolatos vitához. A munka alapjául szolgáló nemzetközi kutatási projekt finanszírozásában és megszervezésében a MTA TK Jogtudományi Intézete is részt vett. Prof. Dr. Szente Zoltán egyetemi tanár, az MTA TK a Jogtudományi Intézet tudományos kutatója és tanácsadója, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Közjogi Intézetének vezetője. A kötet másik szerkesztője Konrad Lachmayer szintén a Jogtudományi Intézet kutatója, e mellett a Bécsi Egyetem Jogtudományi Karán az Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszéken tölt be egyetemi docensi állást.


UNESCO

A History of UNESCO. Global actions and impacts. London, Palgrave-MacMillan, 2016. XII, 339 p.

A nemzetközi szervezetet, amely mostanában sokszor a figyelem központjában áll, 1945-ben alapították. Alapvető küldetése az volt, hogy a 2. világháború után magához térő világ biztonságba és békébe vetett hitét visszaállítsa. „Miután a háború az emberek fejében született meg, szintén az emberek tudata kell, hogy legyen az a hely, ahol a béke védelmének vágya megfogan.” A neves dán történészprofesszor, Poul Duedahl által szerkesztett tanulmánykötetben történészek vázolják fel azt az utat, amelyen az UNESCO halad, már több mint hetven éve, hogy az emberek fejében a tudás megőrzése, a kultúra védelme és az oktatás kiterjesztése összefonódjon a béke iránti elköteleződéssel. Szó esik többek között a könyvek kultúraközvetítő szerepéről, a szervezet különböző oktatási programjairól Latin-Amerikában vagy Kelet-Ázsiában, valamint a kulturális örökség megőrzéséről a háború sújtotta területeken, mint például Afganisztán vagy Irán. A kötet kitűnő áttekintést nyújt a szervezet működéséről és talán kevésbé ismert programjairól kutatók és érdeklődő laikusok számára egyaránt. A könyv hamarosan elérhető lesz az ENSZ letéti gyűjteményben.


Szentgotthárd

A szentgotthárdi csata és a vasvári béke: oszmán terjeszkedés ─ európai összefogás. Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2017. 387 p.

2014-ben, az 1664-es szentgotthárdi csatának és az azt követő vasvári békének a 350. jubileumi évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetével és a Vasvári Múzeummal karöltve konferenciát szervezett. Szentgotthárd és Vasvár már 2001 óta rendez közös tudományos-kulturális programokat az eseményekre emlékezve, amit 2003 óta Szentgotthárdi Történelmi Napok rendezvénysorozattal is kiegészítenek. A 2014-ben megtartott konferencián elhangzott tizennyolc előadás szövegének szerkesztett változatát tartalmazza ez a most megjelent, Tóth Ferenc és Zágorhidi Czigány Balázs által jegyzett kötet. A nagyobb részt magyar, kisebb részt angol vagy francia nyelvű tanulmányok tematikailag két részre bonthatók, úgymint a hadtörténeti tematikájú előadások (A Szent Korona kevésbé ismert kalandja Pálffy Géza tollából, vagy a francia király hatalmi ambícióit bemutató előadás anyaga Yann Lignereuxtól stb.) és a diplomáciai, szűkebben véve a békekötésre koncentráló tanulmányok, melyek fogódzót nyújthatnak az érdeklődőknek a vasvári béke európai összefüggéseinek és jelenőségének megértéséhez. A kötet témái közül csak egyet emelnénk most ki, ezzel is megemlékezve R. Várkonyi Ágnes (1928 – 2014) Széchenyi-díjas magyar történészre, aki „A vasvári béke jelentősége a magyar történelemben” című tanulmányával járult hozzá eme tanulmánykötet létrejöttéhez.


Huizinga

Balogh Tamás: Huizinga Noster: filológiai tanulmányok J. Huizinga magyar recepciójáról. Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem, L'Harmattan, 2017. 146, [6] p.

Balogh Tamás történész, néderlandista, az ELTE BTK egykori, a Károli Református Egyetem jelenlegi oktatójának legújabb kötete J. Huizinga világhírű holland kultúrtörténész magyarországi recepcióját mutatja be kézirattári és szakirodalmi kutatásokon alapuló, részletgazdag tanulmányokban. J. (Johan) Huizinga (Groningen, 1872. december 7. – De Steeg, 1945. február 1.) nagyhatású, világszerte ismert és elismert holland kultúrtörténész volt, legismertebb művei a Középkor alkonya című monográfia, illetve a Holnap árnyékában című kötet. Jelentős hatást fejtett ki hazánkban az 1920-as évektől különböző, főként az újhumanizmus elnevezésű irányzathoz köthető értelmiségi körökben. A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük itt Szerb Antal, Halász Gábor, Cs. Szabó László vagy Kerényi Károly munkásságát. A könyv hét önálló tanulmányt tartalmaz, melyek mindegyike Huizinga magyarországi recepciójának egy-egy szeletét mutatja be. Több írás is foglalkozik a Középkor alkonya hazai fogadtatásával, hatásával, illetve fordításának hátterével. Ez utóbbi kivételes történet, tudniillik a mű hivatalos fordítójaként Szerb Antalt tartják számon, ám Balogh Tamás kutatásai szerint csak a mű bizonyos részeit fordíthatta ő, a nagyját más ültette át magyarra, és Szerb csupán átfésülhette az elkészült szövegeket. Külön-külön tanulmány foglalkozik Huizinga Halász Gáborra, Cs. Szabó Lászlóra, illetve Passuth Lászlóra gyakorolt hatásával. A kötetet több oldalas, rendkívül részletes, mind a kézirattári anyagokat, mind a vonatkozó szakirodalmat bemutató bibliográfia zárja.


Putyin

Mihail Zigar: Putyin metamorfózisa. Budapest, Európa Könyvkiadó, 2016. 575, [6] p.

Mihail Zigar orosz újságíró, a Dozsgy tévécsatorna szerkesztője, a 2014-es International Press Freedom Award díj birtokosának könyve Vlagyimir Putyin orosz elnök politikai pályafutását, egyben az elmúlt másfél évtized orosz politikatörténetét mutatja be a Jelcin-éra végétől napjainkig, olvasmányos, egyben adatokban gazdag szöveggel. Sem ruszofil, sem ruszofób álláspont nem jellemzi a kötetet. A szerző világos, kiegyensúlyozott képet fest arról az útról, amely Putyin kelet-berlini kiküldetésétől a szentpétervári polgármesteri hivatal nemzetközi kapcsolatok bizottságának elnöki pozícióján át a világ egyik legbefolyásosabb vezetőjévé válásáig vezetett. A könyv központi szála az orosz elnök „metamorfózisa”, vagyis az a folyamat, mely során a kezdetben Nyugat-barát politikus napjainkra a nyugati/atlanti világ egyik fő ellenpólusává vált. Mai szemmel hihetetlennek tűnő epizódok jelennek meg a közelmúlt politikatörténetéből. Itt említhető Tony Blair és Vlagyimir Putyin kérészéletű barátsága vagy az afganisztáni háborút támogató, orosz engedéllyel kirgiz területen létrehozott amerikai légierő-bázis körüli egyeztetések Washington és Moszkva között. Részletes képet kap az olvasó az orosz-ukrán viszony elmérgesedéséről, illetve a 2000-es évek elején lezajlott, bizonyos orosz oligarchákkal szembeni rendteremtésről és az utóbbival kapcsolatos gazdasági reformokról is.

Közzétéve - 2018-02-21 13:14:00
Kategória: Hírek