Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Ízelítő külföldi könyvújdonságainkból - Történelem

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2018-ban beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal történelmi tárgyú köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.


Dreissigjährige Krieg

Herfried Münkler: Der Dreissigjährige Krieg: europäische Katastrophe, deutsches Trauma 1618-1648. Berlin, Rowohlt, 2018. 974, [1] p.

Herfried Münkler német politikatudós, a Humboldt-Universität zu Berlin professzora új könyvében a harmincéves háború történetével, hatásaival foglalkozik.

A közel 1000 oldal hosszú, rengeteg lábjegyzettel, alapos bibliográfiával, illetve számos illusztrációval ellátott kötet hét fő- és számos alfejezetben mutatja be az első, egész kontinensünkre kiterjedő háborút. Mind politika-, mind diplomácia-, mind hadtörténeti aspektusból is vizsgálja a háború időszakát. Ahogy azt a szerző is kiemeli, a harmincéves háború több okból is újszerű volt: először is a fentebb említett szempontból, továbbá ez volt a leghosszabb ideig tartó, német földön lezajlott háború, illetve elképesztő, addig nem tapasztalt mértékű erőszakhullám kísérte. Münkler úgy véli, hogy a harmincéves háború megismerése a későbbi háborúknál jobban segíti napjaink erőszakos konfliktusainak megértését is. A berlini Rowohlt Kiadó gondozásában megjelent kötetet könyvtárunk nagy olvasótermének történettudományi részlegén találhatják meg olvasóink.


New history of Europe

Konrad Jarausch: Out of Ashes: A New History of Europe in the Twentieth Century. Princeton, New Jersey, Princeton University Press, 2015. 880 p.

Konrad Jarausch, a North Carolina-i Egyetem történészprofesszora, a nemzetközi Német Tanulmányok Egyesületének volt elnöke egyik legújabb művében sajátos nézőpontból írta meg Európa 20. századi történetét. Szerinte ennek a száz évnek a nagy része modernitások versengéséről szólt. A felvilágosodás humanizmusát hátrahagyva Európa figyelmét kizárólag a modernizálódás vágya töltötte ki, amely a politikai eszméken át a tudományon keresztül a művészetekig az élet minden területén rajta hagyta a kézjegyét. Így jöttek létre rövid idő alatt, majd léteztek egymás mellett olyan egymásnak ellentmondó rendszerek, mint a kommunizmus, a fasizmus és a nemzetiszocializmus, valamint ezek helyi változatai. Ezek az eszmék mind az emberiség addigi fejlődésének logikus végkifejleteként tekintettek magukra, és azt hirdették, hogy megvalósulásukkal a jövő tökéletes társadalma jön el. A kívánatos jövőt egymástól nagyon eltérően képzelték el, ugyanakkor egy dolog közös volt bennük: az emberi élet és emberi méltóság korábban nem tapasztalt mértékű semmibe vétele. Az utolsó humanizmus nélküli emberi utópia gondolata csak a 80-as évek végén, a Szovjetunió megszűnésével tűnt el, lehetővé téve, hogy Európa egésze visszataláljon a humanista fejlődés, a demokrácia és a szociális piacgazdaság útjára. A kötet előre tekintő utolsó fejezeteiben Jarausch a globalizáció Európára gyakorolt hatását vizsgálja, valamint felvázolja, mit hozhat a 21. század a kontinens számára.


Habsburgs

R. J. W. Evans: Austria, Hungary, and the Habsburgs: Essays on Central Europe, c.1683-1867. Oxford, Oxford University Press, 2006. 368 p.

Robert John Weston Evans vezető brit Közép-Európa-történész, az Oxfordi Egyetem magyarul is tudó professzora több évtized munkássága során született esszéket gyűjtött egybe ebben a kötetben. Az írások egy része itt jelent meg először angolul. Bár Evans a tanulmányokban a mai fogalmaink szerinti Közép-Európával és az azzal területileg nagyjából egybeeső Habsburg Monarchiával foglalkozik, könyvének elején leszögezi, hogy a kortársak nem vagy nem így használták ezeket a fogalmakat. Közép-Európa egy viszonylag új definíció, a 18. században ugyanis még sokkal szervesebb kapcsolat létezett Európa nyugati fele és annak közvetlen keleti szomszédsága; a német tartományok és Bécs, valamint Prága, Pozsony és Budapest között. A Habsburg Monarchia pedig hosszú ideig egyáltalán nem volt közép-európai súlypontú államalakulat, hiszen a 18. század végéig, a 19. század közepéig jelentős németalföldi (holland) és észak-itáliai birtokokkal rendelkezett. Arról nem is beszélve, hogy Ausztria egészen a 20. század közepéig egy területet, nem pedig országot és identitást jelölt, sőt, az uralkodó dinasztiának egy időben szándékában állt Európa németül beszélő területeinek Habsburg vezetés alatti egyesítése. Sok szempontból tehát az utókor foglalja keretbe ennek a régiónak a történetét, a végkifejlet, és kevésbé a történelmi szereplők szándékai felől szemlélve az eseményeket.

Könyvében Evans olyan kérdéseket jár körbe, mint Mária Terézia kapcsolata Magyarországgal, az erdélyi szász diaszpóra helyzete, a magyar nemzetté válás folyamata és a kiegyezéshez vezető út.


Istanbul

Bettany Hughes: Istanbul: a tale of three cities. London, Weidenfeld & Nicolson, 2017. 800 p.

Bettany Hughes művét kezünkben tartva arra a meglepő és szembetűnő felismerésre juthatunk, hogy a női történészek ritkábban ragadnak tollat, illetve mintha kevesebben képviseltetnék magukat közülük ezen a tudományterületen, mint ellenkező nemű társaik. Ezért is tehet még kíváncsibbá bennünket, olvasókat egy-egy olyan mű, amely női szerzősége által a megszokottól kicsi eltérő szemszögből láttatja velünk a történelmet és annak meghatározó helyszíneit.

A szerző kortársunk, aki nem csak tollal „harcol” az ókor-koraközépkori történelem minél érdekesebb, részletesebb megismertetéséért, hanem a média eszközeivel is. A könyvek mellett számos dokumentumfilmje, rádiófelvétele készült e korszakról, valamint a régióról, amely kutatása legfőbb tárgya.

„Istanbul” című könyve a Mediterráneum és a Közel-Kelet egyik legszebb, egyben legizgalmasabb városának régmúltjáról szól a 300-as évektől 1800-ig bezárólag. Ez a rejtélyekkel, misztikummal teli város az idők folyamán többször épült újjá, cserélt fennhatóságot, így válhatott történelme az alcímben is említett „három város történetévé”. Kereskedelmi központ, kultúra-vallás-művészet találkozási pontja és bölcsője: Byzantium, Nova Roma, Konstantinápoly, a kelet-római birodalom fővárosa, az ortodox-kereszténység otthona. Különös és – szakkönyvek esetében – szokatlan szépséget kölcsönöz a könyvnek a lapjai között rejtőző színes és fekete-fehér illusztrációk sokasága, melyek még teljesebbé teszik ezt a kimeríthetetlen és nem csak történészek számára érdekes művet.


Empire

Niall Ferguson: Empire: How Britain Made the Modern World. S.l., Penguin Books, 2004. XXVIII, 422 p.

Niall Ferguson, brit történész, a Harvard professzora, illetve a Hoover Institute vezető kutatója 2003-es, mára klasszikusnak számító könyvében a Brit Birodalmat, annak működését, kialakulását és történetét mutatja be.

A világtörténelem valaha volt legnagyobb birodalma, a Brit Birodalom a bolygó lakosságának és szárazföldi területeinek durván egynegyedét, illetve szinte az összes óceánt is uralta, továbbá 1600 és 1950 között több mint 20 millió ember vándorolt ki a brit szigetekről, benépesítve a gyarmatbirodalom különböző pontjait. Ferguson arra keresi a választ bő 400 oldalas művében, hogy mégis hogyan voltak képesek erre azok a bizonyos „kicsi, esős szigetek Európa északnyugati partjainál”.

A gyarmatosítás emlékezete, megítélése az Egyesült Királyságban is – hasonlóan a más, egykoron gyarmatbirodalommal rendelkező államokhoz – egyértelműen negatív. Ferguson könyve ebből a szempontból kivételt jelent, mivel egyértelműen szembemegy a fősodorral és a britek birodalomépítésének pozitívumait emeli ki: állítása szerint a brit gyarmatosítás általános modernitás útjára állította az uralma alá tartozó régiókat. Természetesen nem hallgatja el a Birodalom árnyoldalait sem. Egyebek mellett szó esik a gyarmati háborúkról, illetve a rabszolga-kereskedelemről is, de az első, Észak-Amerikában tevékenykedő angol telepesek működését is „etnikai tisztogatásnak” nevezi. Az Penguin Books gondozásában megjelent kötet könyvtárunk nagy olvasótermének történettudományi részlegén található meg.


Historische Existenz

Ernst Nolte: Historische Existenz: zwischen Anfang und Ende der Geschichte? Reinbek; München, Lau Verlag & Handel KG, 2015. 765 p.

A világhírű, néhai német filozófus és történész, Ernst Nolte (1923-2016) eredetileg 1998-as, de 2015-ben újra kiadott műve a történelmi létezéssel, a nagybetűs Történelemmel foglalkozó történetfilozófiai munka.

A szerző, aki Martin Heidegger tanítványának vallotta magát, és aki az „A fasizmus korszaka” című főműve magyar fordításának köszönhetően hazánkban sem ismeretlen, korántsem tudhatott nyugodt szakmai karriert a háta mögött. A nemzetiszocializmussal, annak és a bolsevizmus szerinte egymást provokáló kapcsolatával, illetve a holokauszttal kapcsolatos elméletei voltak a fő kirobbantói a híres-hírhedt német történészvitának Nyugat-Németországban a késő nyolcvanas években. Vitatott megítélését jól érzékelteti az, hogy bár egyfelől világszerte elismert egyetemi tanár és tudós volt, az autóját felrobbantotta egy anarchista csoport, illetve az, hogy amikor elnyerte a rangos Konrad Adenauer-díjat, Angela Merkel nem jelent meg az ünnepségen, mivel „fenntartásai” voltak Nolte személyével kapcsolatban.

A kötet két nagy részből áll, az első az emberi civilizáció kezdetektől való áttekintését adja: az őskortól a sumer, egyiptomi, asszír, babiloni kultúrákon át a görögig (az Iliász elemzésén keresztül) és az ókori Izraelig (az Ószövetség bemutatása által). A második rész a nagy világvallásokat elemzi, továbbá a modernitást – felvilágosodás, a 19. századi nyugati dominancia, világháborúk, bolsevizmus, fasizmus és nemzetiszocializmus, cionizmus, hidegháború és a vasfüggöny leomlása – mutatja be nagy aprólékossággal, maj a „A jelenkor, mint a történelem utáni korszak kezdete” című fejezetben napjaink fő civilizációs kérdéseit – egyebek mellett a globalizáció, népességrobbanás, fundamentalizmus – feszegeti. Mindkét részben sorra veszi a „historische Existenz”, azaz a történelmi létezés legfontosabb kategóriáit: többek között a vallás, az állam, a háború és béke, a város és vidék problematikáját.

A Lau Verlag gondozásában megjelent kötetet könyvtárunk központi raktárában találhatják meg az érdeklődők.


Közzétéve - 2019-02-18 14:52:00
Kategória: Könyvajánlók
.