Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Januári könyvújdonságaink

Havi rendszerességgel megjelenő könyvajánlónkban a könyvtár állományába frissen bekerült kötetek közül mutatunk be néhányat. Az alábbiakban olvashatja januári gyűjtésünket. Ha szeretne bővebben tájékozódni az egyes kötetek adatairól és elérhetőségéről, csak kattintson a borítóképre.


Easternization

Gideon Rachman: Easternization: Asia’s Rise and America’s Decline from Obama to Trump and Beyond. New York, Other Press, 2016. 336 p.

Gideon Rachman, a Financial Times díjnyertes külpolitikai újságírója rendkívül időszerű könyvet írt a világban szemünk előtt zajló – vagy éppen még csak a háttérben kibontakozó – geopolitikai változásokról. A 21. század meghatározó politikai-gazdasági folyamatát „Easternization”-nek, vagyis „keletiesedés”-nek elnevezve a szerző Kína gazdasági felemelkedésének ázsiai-csendes-óceáni régióra és a világra gyakorolt hatásáról ír elemzői igényességgel. Történelmi példákat segítségül hívva Rachman amellett érvel, hogy ahogy a gazdasági hatalom egyre inkább Kínában és Kelet-Ázsiában koncentrálódik, úgy csökken a Nyugat és az Egyesült Államok befolyása a világpolitikai folyamatokra. Ezzel egy időben a Kínával szomszédos országok, elsősorban Japán és Dél-Korea aggodalommal tekintenek Pekingnek a régióban kibontakozó túlsúlyára és az Egyesült Államok segítségében bíznak, növelve ezzel egy katonai konfliktus veszélyét. A szerző azonban, az Obama-kormányzat óvatos Kína-politikáját alapvetően helyesnek vélve, nem tart a Nyugat gyors világpolitikai eljelentéktelenedésétől, rámutatva arra, hogy a belátható jövőben a dollár marad a globális tartalékvaluta és Európa marad a világ pénzügyi központja. A kötet megírását számos globális döntéshozóval készített interjú segítette, növelve az abban foglalt meglátások és előrejelzések pontosságát. A könyv ezen kiadásához írt új előszavában Rachman pesszimista képet fest arról, milyen hatással lehet az új amerikai elnök politikája az általa leírt geopolitikai változások békés és rendezett lefolyására.


Parlamentarizmustól a diktatúráig

Palasik Mária: Parlamentarizmustól a diktatúráig (1944-1949). Budapest, Országgyűlés Hivatala, 2017. 464 p.

1944 vége és 1949 tavasza között három csonka ciklus volt a Parlamentben. Palasik Mária ezek átfogó ismertetését vállalta, korabeli fotókkal, dokumentumokkal színesítve munkáját. Az 1944 decemberében alakult törvényhozó testület saját magát is ideiglenesnek nevezte, és 1945 novemberéig tartott. Az 1945. november 4-i választások után alakult nemzetgyűlés (1945. november – 1947. augusztus) még szép reményekkel indult, azonban a szintén rövidre sikeredett harmadik ciklus (1947. augusztus – 1949. május) már diktatúrába torkollott. Az első fejezetben a (kül)politikai környezetet, a csatlós lét következményeit, a demokrácia reményét, a választásokat, a kommunista párt hatalomátvételének folyamatát mutatja be a szerző. A folytatásban ír a parlament szervezetéről, ezen belül a tisztségviselőket, a házszabályt, a bizottságokat és a frakciókat ismerteti, majd a képviselők jogállásáról és politikai-társadalmi jellemzőiről szól. Részletesen tárgyalja a parlament munkáját, a költségvetést, a törvényalkotás folyamatát, sorra veszi az indítványokat, kérvényeket, napirend előtti felszólalásokat, interpellációkat, mentelmi és összeférhetetlenségi ügyeket, és a legfontosabb vitákat (az államformáról és a szabadságjogokról). Nagyon érdekes az egyre elmérgesedő parlamenti vitakultúráról szóló, illetve az 1848-as centenárium megünnepléséhez kötődő országgyűlési eseményeket bemutató rész (az 1848-49 emlékét megörökítő, valamint a Kossuth–díj létrehozásáról szóló törvény megalkotása, ünnepi ülés a „baráti” országok szónokaival). A törvényhozást befolyásoló kapcsolatokról is részletesen szó esik, kirajzolva az akkori parlament viszonyát a pártokkal, az államfővel, a köztársasági elnökkel, a kormánnyal, a SZEB-bel és az IPU-val. A könyv végén a szerző az Országház háború utáni helyreállítását, a hivatal és a pártapparátusok működését, és a parlament költségvetését tárgyalja, majd összegzésképp a harmadik országgyűlés idő előtti felosztásának okait elemzi.


Európai Unió Bírósága - jelentés

Az Európai Unió Bírósága. Éves jelentés, 2016: Az év körképe. Luxembourg, Eur-Op, 2017. 49 p.

Az Európai Unió Bírósága a hét uniós intézmény egyike. Az intézmények minden évben jelentést adnak ki, az adott év munkájáról. A Bíróság 2016. évi jelentésében olvashatunk az Európai Unióban zajló igazságszolgáltatási tevékenységről, az intézmény életét befolyásoló jelentősebb eseményekről, az adminisztrációról és a jövő kihívásairól. 2016-ban a Bíróság szervezeti reformja új szakaszba lépett. 2015-ben határozták meg az uniós igazságszolgáltatási reform három fázisát, melyek közül eddig kettő megvalósítására került sor. Első lépésben döntés született arról, hogy a Bíróságot ezentúl két igazságszolgáltatási fórum alkotja: a Bíróság és az Európai Unió Törvényszéke, a folytatásban pedig megemelték a Törvényszékhez bíráinak létszámát. A jelentés számos példát említ a különböző szakágakban hozott döntésekre. Kiemelt fontossággal bír, hogy az eljárási idő hossza jelentősen csökkent 2016-ban. A kiadványban sok statisztikai adattal találkozunk, melyek segítséget nyújtanak az előző év adatainak összehasonlításában. A kiadványt különösen ajánljuk az Európai Bíróság joggyakorlata és intézményi struktúrája iránt érdeklődő olvasóinknak.


Közzétéve - 2018-01-18 11:53:00
Kategória: Könyvajánlók