Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Júliusi könyvújdonságaink

Havi rendszerességgel megjelenő könyvajánlónkban a könyvtár állományába frissen bekerült kötetek közül mutatunk be néhányat. Az alábbiakban olvashatja júliusi gyűjtésünket. Ha szeretne bővebben tájékozódni az egyes kötetek adatairól és elérhetőségéről, csak kattintson a borítóképre.


Emberi jogi enciklopédia

Lamm Vanda: Emberi jogi enciklopédia. Budapest, HVG-ORAC, 2018. 747 p.

A hazai könyvpiacon igazi újdonság a dr. Lamm Vanda jogtudós-akadémikus egyetemi tanár irányításával létrejött „Emberi jogi enciklopédia”. Sokéves munka eredményeként az olvasó most olyan átfogó művet vehet kézbe, melyben az első, második és harmadik generációs emberi jogok mellett az (eszme)történeti előzményekkel, az intézményi, szervezeti keretekkel is megismerkedhet. A témához kapcsolódó jogi fogalmak tisztázása mellett olyan kérdések is felmerülnek, mint például az állati jogok védelme. Szerepelnek a kötetben a nagy egyezségokmányok, a nemzetközi fórumok joggyakorlata, a nagy nemzetközi szervezetek (ENSZ, Európa Tanács) támogatásával létrejött szerződések, nemzetközi bíróságok – például az Emberi Jogok Európai Bírósága – ügyei. Emellett a hazai Alkotmánybíróság és az emberi jogok viszonya, valamint a vonatkozó hazai szabályozás is tanulmányozható a kötetből. A betűrendbe szedett 102 tanulmányt több, mint 60 kiváló elméleti és gyakorlati szakember jegyzi. A „szócikkek” végén néhány tételes, míg a kötet végén a téma egészét átfogó, összefoglaló irodalomjegyzék található. A kötet szerkesztőbizottságának tagjai Bragyova András volt alkotmánybíró és Kardos Gábor, az ELTE nemzetközi jogi jogászprofesszora voltak. A könyv lektora két volt alkotmánybíró: Kukorelli István és Lévay Miklós professzorok.


Párhuzamos nemzetépítés

Párhuzamos nemzetépítés, konfliktusos együttélés: birodalmak és nemzetállamok a közép-európai régióban (1848─1938). Budapest, Országház Könyvkiadó, 2017. 364 p.

2016. november 18-án az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága Történettudományi Konferenciák az Országházban című rendezvénysorozatának keretében Párhuzamos nemzetépítés – konfliktusos együttélés címmel nemzetközi konferenciát szervezett az Országház felsőházi üléstermében. A konferencia számos magyar és külföldi történész részvételével zajlott, akik kerekasztal beszélgetéseken igyekeztek a régió közös múltjának nemzeti és történelmi megközelítéseit, találkozási pontjait és ellentéteit górcső alá venni, a szép számmal összegyűlt érdeklődők figyelmétől kísérve. Meglepődve vettem tudomásul, hogy könyvajánlónk tárgya szerkezetében eltér a szimpóziumon meghirdetett szerkesztési elvektől, hisz a nyomtatott változat négy nagy egységre bontja az elhangzott előadások anyagát, míg a konferencia 3 blokkból állt. Az indok nagy valószínűséggel abban keresendő, hogy az elhangzott előadásokat a későbbiekben további tanulmányokkal egészítették ki. A közép-európai régiót meghatározó két nagy birodalom, a Habsburg és az Oszmán, túlélte ugyan a nagy, ’48-as forradalmi hullám keltette rezgéseket, ám azok elcsendesülésével lassú hanyatlásuk teret engedett a nemzetállami eszmék térhódításának. Ennek a folyamatnak a betetőzésével, az első világháborút lezáró Párizs környékén megkötött békeszerződéseket követően megszülető, politikailag ingatag nemzetállamok nagy részében a kisebbségek aránya meghaladta a 10 százalékot. Ez az adat már önmagában is borítékolta, a Zara Steiner brit történész által csak „térképtologató traccspartinak” nevezett békekonferenciát követő határháborúkat és azok melléktermékét, az etnikai konfliktusokat. Országrésznyi területek kerültek „kisebbségi többségbe”, mintegy nyolcvan millió embernek változott meg az állampolgársága, és ebből mintegy 30 millióan kerültek kisebbségi helyzetbe. A nyelvi, kulturális és vallási autonómia kezdeményezésekben eleinte a balti államok ugyan jó példával jártak elöl, azonban az asszimiláció és az integráció összeférhetetlensége gyorsan megmutatkozott, az asszimilációs nyomás hamar elsődleges politikai eszközzé vált. Mindezekre a folyamatokra világít rá – még ha kicsit mozaikosan is – ez a tanulmánykötet, melynek legnagyobb erényét éppen a közös múlt különböző nemzeti, történelmi megközelítéseinek párhuzamba állításában látom.


Gender and family in European economic policy

Diana Auth–Jutta Hergenhan–Barbara Holland-Cunz: Gender and family in European economic policy: developments in the new millennium. London, Palgrave Macmillan, 2017. 267 p.

A női szerkesztő-trió, akik egyben szerzők is a tanulmánykötetben, igen aktuális témát választottak kutatásukhoz, egyben a kötet megírásához. Mint ahogyan az a téma iránt érdeklődők előtt ismeretes, már a 20. században megkezdődött a nők esélyegyenlőségével foglalkozó szakkönyvek, tanulmányok és cikkek közzététele, majd az ezredforduló felé haladva egyre több ilyen írás látott napvilágot. Ezek a művek, így ez a könyv is hozzájárulnak a társadalmi tudatosság erősítéséhez, valamint az egyén érzékenyítéséhez a témában. Az esélyegyenlőség kérdése mára kiemelkedő jelentőségű üggyé lépett elő, amely a világ minden szegletén megkerülhetetlen – hol konkrét intézkedéseken keresztül, hol csak elméleti síkon, de a nők helyzetének problematikája mindenütt jelen van a politikai életben és a közbeszédben egyaránt. A tavalyi évben megjelent tanulmánykötet a nemek, de elsősorban a nők esélyegyenlőségét, politikai és gazdasági szerepvállalását, illetve azok átalakulását mutatja be Európában a 2000-es évek után. A könyv öt nagyobb tematikus egységbe tömöríti a kötetbe beválogatott tanulmányokat, ezek: a nemek közötti esélyegyenlőség Európában, esélyegyenlőség a gazdasági szférában, a családban és a politikai színtéren. A befejező rész már megvalósult reformintézkedések bemutatásán keresztül igazolja a politikai kultúra fokozatos változását, és keresi a választ, vajon miként érhető el leggyorsabban a nemek közötti valódi egyenlőség. A tanulmányok foglalkoznak továbbá az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvvel, a szülési szabadsággal, amely a nők munkavállalását jelentősen befolyásoló tényező. Fontos része a könyvnek a nemek közötti szerepek megoszlásának vizsgálata családon belül és a társadalom egészében. Mindemellett összehasonlító elemzéseket olvashatunk európai országokban megvalósult esélyegyenlőségi projektekről vagy erre tett kísérletekről is.


Európa alkonya

Gyurgyák János: Európa alkonya? Utak és tévutak az európai történelemben és politikában. Budapest, Osiris, 2018. 326 p.

Nagyszabású „Európa-szintézis” megírására tett kísérletet új könyvében a Századvég folyóirat korábbi főszerkesztője és az Osiris Kiadó igazgatója. A kötet akár olvasónaplónak is tekinthető egy rendkívül olvasott embertől, aki elismert történészként az Európa-kérdés mélyére akart ásni, és társadalomtudományi, történetfilozófiai, eszmetörténeti szempontokkal hozzájárulni az európai utakról és tévutakról szóló vitához. Az európai identitás problematikájától az első világháborún és az Európai Unió dilemmáin át egészen az orosz és a német kérdésig rajzolódik ki a témakör, amely a könyv gondolatiságát adja. Az öt évet New York-i, berlini, oxfordi, moszkvai könyvtárakban kutató szerző legfőbb állítása, hogy „Európa csapdába esett”. Meglátása szerint vissza, a nemzetállami lét „restaurációja” felé nem vezet út, a föderációhoz, vagyis az „Európai Egyesült Államokhoz” pedig hiányoznak az alapok. Az európai színtéren a baloldal-jobboldal törésvonalnak vége, ma már a föderalista-antiföderalista táborok a meghatározók. A szerző egyszerre szkeptikus és aggódó Európa jövőjével kapcsolatban. Aggódik, hisz félti az európai civilizációt, amelynek legfontosabb vívmánya, hogy képes volt komoly szellemi és erkölcsi értékeket létrehozni és egységben tartani, de félti Magyarországot és a magyar társadalmat is, keresve helyét, helyünket Európában. Gyurgyák János könyve mélyen elgondolkodtató, intellektuális töprengés egy, az árnyalt gondolkodás képességét minden körülmények között őrző társadalomtudós tollából.


Kérdések és válaszok 1918-1919-ről

Egry Gábor (szerk.): Kérdések és válaszok 1918-1919-ről. Budapest, Napvilág Kiadó, 2018. 168 p.

A Napvilág Kiadó „Kérdések és válaszok” című ismeretterjesztő könyvsorozatának legújabb kötete az első világháborút követő, mozgalmas 1918-1919-es időszakot veszi górcső alá. A történész szerzők (Csunderlik Péter, Egry Gábor, Fodor János, Emily Gioielli, Hajdu Tibor) rövid, 1-2 oldalas írásokban igyekeznek választ adni a korszak eseményeivel kapcsolatos több mint száz kérdésre. A vizsgált témák között vannak nagyobb horderejű, a kortárs és/vagy a mai közvéleményt megosztó és vitára sarkalló kérdések, és olyanok is, amelyek csak egy-egy epizóddal, mozzanattal kapcsolatosak. A könyv fókuszában lévő rövid, de eseménydús időszak felöleli az őszirózsás forradalom és az első magyar köztársaság, valamint a Tanácsköztársaság és az ellenforradalmi kormányok hónapjait. A szerzők által megválaszolt vagy körbejárt kérdések között olyanok szerepelnek, mint: Miért Károlyi Mihály lett a forradalom vezére? Sikkasztott-e Kun Béla? Ki és mikor mondta ki először, hogy „Nem! Nem! Soha!”? Áruló volt-e a Székely Hadosztály? Miért egyeztek ki a szociáldemokraták a kommunistákkal 1919. március 21-én? Mi volt a „szovjetsör”? Mióta nem kell belépődíjat fizetni a Margitsziget meglátogatásához? Milyen viccek terjedtek a Tanácsköztársaság idején? A kötetet haszonnal forgathatják a történelem iránt érdeklődő laikusok mellett a históriában már jártasabb, de az apró részletekre kíváncsi olvasók is.


SPQR

Mary Beard: SPQR: A History of Ancient Rome. New York, W. W. Norton, 2015. 606 p.

„Róma rendkívül fontos” – ezzel, az akár közhelyesnek is mondható mondattal kezdi legújabb, közhelyesnek véletlenül sem nevezhető könyvét Mary Beard, a University of Cambridge klasszika-filológia professzora, amely átfogó képet kíván adni a Római Birodalom, illetve a római civilizáció történetéről, mindezt közel 600 oldalon, ismeretterjesztő formában és stílusban. A kötet tizenkét tematikus fejezet – például „A kezdetekben”, „Római királyai”, „Róma városán kívüli Róma” és így tovább – segítségével mutatja be a Római Birodalom történetét, Róma városának mitikus alapítóitól, Romulustól és Remustól Kr.u. 212-ig, amikor Caracalla császár a Birodalom minden szabad lakójának római polgárjogot adott. Nagy súllyal szerepel a könyvben a polgárháború korszaka, illetve Augustus uralkodásának évei. Külön fejezet foglalkozik a központtól távolabb elhelyezkedő provinciák mindennapjaival, illetve a gazdagok és a szegényebb néprétegek életének, lehetőségeinek szembeállításával. Az SPQR olvasmányos, laikusok számára is emészthető, szinte regényszerű stílusban íródott, továbbá gazdag képanyaggal, számos illusztrációval és egy alapos bibliográfiával van ellátva. Mary Beard könyvét könyvtárunk nagy olvasótermének történelemmel foglalkozó részlegén találhatják meg az érdeklődők.


Közzétéve - 2018-07-23 15:55:00
Kategória: Könyvajánlók