Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Köbel Szilvia: A politikai szabadságjogok korszakai Magyarországon 1945-től napjainkig

A Gondolat Kiadó gondozásában megjelent kötet a politikai szabadságjogok 1945 és 2014 közötti magyarországi korszakaiba enged bepillantást. A mű szerzője Dr. Köbel Szilvia PhD. alkotmányjogász, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos főmunkatársa. A szerző célja az volt, hogy ezzel a meglehetősen tág időintervallumot átfogó összeállítással megkeresse a kapcsolódási pontokat az egyes alapjogok között a pártállami és a jogállami struktúrák kontextusában. A dolgozat nem kíván teljes körű áttekintést adni az emberi jogok második világháború utáni magyarországi történetéről, hanem néhány, kivételes jelentőségű alapjog alakulását teszi elemzés tárgyává. A lelkiismereti és vallásszabadság joga, és hozzá kapcsolódóan az állam és az egyházak kapcsolata, a szólás- és véleményszabadság joga, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, a békés gyülekezéshez és a szabad társuláshoz (egyesüléshez) való jog mind olyan jogosultságok, amelyek a polgári és politikai szabadságjogok rendszerében központi helyet foglalnak el. A kötet fejezeti hangsúlyozottan ezen alapjogok köré épülnek fel. A címben jelzett időszak két nagy politikai rendszert, ezen belül több belső korszakot ölel át és bár az írásnak nem célja, hogy korszakonként mutassa be a politikai szabadságjogokat, az elemzéseknél nem hagyhatók figyelmen kívül a belső korszakhatárok sem.

A szerző kitér a dolgozatában arra is, hogy az emberi jogok nemzetközi helyzetében bekövetkezett változások milyen hatást fejtettek ki Magyarországon. 1955. decemberében lett tagja Magyarország az ENSZ szervezetének, majd az elkövetkezendő évtizedekben szinte minden számottevő nemzetközi emberi jogi egyezményhez csatlakozott, mindezek ellenére az egyéneknek nem voltak biztosítva az alapvető polgári és politikai jogaik, mert a hazai jog több szabálya nem volt összhangban a nemzetközi jog által megfogalmazott elvárásokkal. A szocialista országoknak, így Magyarországnak is óriási ellentmondás feszült az emberi jogokhoz való viszonyulásában.

A mű hét fejezetre tagolódik, amelyek alapvetően kronológiai sorrendben épülnek fel. Az első fejezetben a pártállam szervezeti oldaláról kaphatunk képet a lelkiismereti és vallásszabadságról, az állam és az egyházak kapcsolatáról, valamint a szocializmusnak a világnézeti kérdésekhez való viszonyulásáról. A következő fejezetben a lelkiismereti és vallásszabadság kollektív oldalának érvényesülését veszi górcső alá a szerző és áttekinti a vallásfelekezetek 1945 utáni jogi státusával, a törvényes elismerésekkel kapcsolatos kérdéseket. Ezután az egyes kitelepítési esetek egyházi vonatkozásairól szóló rész következik, majd a szólás- és véleményszabadságról szóló résszel folytatódik a mű, amely fejezetben a nyolcvanas évek végén felgyorsult események segítségével mutatja be a szerző az alapjog értelmezésében végbement változásokat. A rendszerváltást követő időszakra fókuszálva egy alkotmánybírósági határozatot alapul vevő elemzést olvashatunk arról, hogy az egyes ciklusokban milyen kezdeményezések történtek a parlamentben a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. törvény módosítására. A kötet záró fejezetében a szerző áttekinti az Alaptörvény és az új egyházi törvény, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével kapcsolatos legfontosabb jogi változásokat.

A kötetben kiemelt szerep jut a rendszerváltás előtt keletkezett levéltári dokumentumok feldolgozásának, valamint teljes körűen áttekintette a szerző az Országgyűlés plenáris és bizottsági üléseinek a rendszerváltás előtti és utáni jegyzőkönyveit is.

Dr. Köbel Szilvia 2003 óta tart kurzust az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékén, 2010 óta a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán alkotmányjogot és egyházjogot oktat. Kutatási területe az állam és egyház kapcsolatrendszere, a lelkiismereti és vallásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága.

A könyv raktári jelzete az OGYK-ban: KK III/2641


A politikai szabadságjok korszakai

Közzétéve - 2016-06-17 09:10:00
Kategória: Könyvajánlók