Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Külföldi jogi évkönyvünk – Jahrbuch des öffentlichen Rechts der Gegenwart

A jogi szakirodalmi kutatás nélkülözhetetlen forrásai az időszaki kiadványok, ezen belül is kiemelt helyet foglalnak el a jogi évkönyvek, amelyek egy-egy területhez, jogághoz kapcsolódóan évente megjelenő kötetekben közölnek rendszerint nagyobb lélegzetű, átfogó tanulmányokat, elemzéseket.

A közjog iránt érdeklődő, a német nyelvterületen kutatni szándékozó szakmai felhasználók, hallgatók és tudományos kutatók számára is egyaránt nélkülözhetetlen, alapvető fontosságú forrás a tübingeni Mohr Siebeck Kiadó gondozásában 1907-ben útjára indított Jahrbuch des öffentlichen Rechts der Gegenwart (rövidítve JÖR) című kiadvány. A német nyelvű jogi évkönyv kötetei – az 1940 és 1950 közötti időszakot leszámítva – a mai napig folyamatosan megjelennek. Az évkönyv szerkesztősége két fő célkitűzést fogalmazott meg: egyfelől a közjog különböző területeivel foglalkozó közlemények, tanulmányok megjelentetése, másfelől pedig a közjogi törvényhozás eredményeiről kívánt hírt adni.Az immáron több, mint 110 éves múltra visszatekintő kiadvány a világ szinte valamennyi országának vonatkozásában közöl közjogi tárgyú tanulmányokat, elsősorban az adott ország alkotmányjogának fejlődéséről, változásáról, az egyes országok közjogi viszonyairól és egyéb alkotmányjogi kérdésekről. Az elemzések, az értekezések mellett időről-időre megjelennek az évkönyvben alapvető fontosságú joganyagok szövegei is, elsősorban német, ritkábban pedig angol nyelven. A kötetben napvilágot látó tanulmányok az adott terület jeles, nemzetközileg elismert szerzői, jogtudósai tollából származnak.

Jahrbuch des öffentlichen Rechts

A folyóirat első száma

Az évkönyv szerkesztői sorában is a közjogtudomány neves képviselőit találjuk. Az évkönyv egyik alapítója és 1911-ben bekövetkezett haláláig egyik szerkesztője volt Georg Jellinek jogfilozófus, aki az állam egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású elméletét fejtette ki és Allgemeine Staatslehre [Általános államtan, 1900] című munkája a XX. századi államelméletek kiindulópontjává vált.

Az évkönyv 1938 után több, mint 10 évig nem jelent meg, majd 1951-ben indult újra. Az új folyam beköszöntője emlékeztet az évkönyv eredeti célkitűzésére és hangsúlyozza, hogy az egyes államok alkotmányjogának fejlődésével foglalkozó írások mellett sokkal inkább elméleti jellegű írásokra kell helyezni a hangsúlyt. Az új folyam első kötete teljes egészében az 1949-es bonni alaptörvénnyel foglalkozik, annak létrejöttét vizsgálja és a hozzá kapcsolódó, cikkelyenkénti, közel ezer oldalas magyarázatot is elolvashatjuk. Az új folyam első 30 kötetének szerkesztője Gerhard Leibholz (1901-1982), aki 1951 és 1971 között a német szövetségi Alkotmánybíróság bírája is volt. Leibholz halála után 1983-tól Peter Häberle (1934-) jogtudós, alkotmányjogász, a Bayreuth-i Egyetem professzor emeritusa lett az évkönyv szerkesztője, aki 30 évig látta el ezt a feladatot. Häberle számos monográfia és tanulmány szerzője, több írása az évkönyv oldalain jelent, illetve jelenik meg. Az évkönyv jelenlegi szerkesztőgárdája is a közjogtudomány elismert német képviselőiből áll: Susanne Baer, Oliver Lepsius, Christoph Schönberger, Christian Waldhoff és Christian Walter alkotják a szerkesztői csapatot.

Az évkönyvben több magyar vonatkozású írást is találunk, így például az első évfolyamban jelent meg Gustav Steinbach tanulmánya a magyarországi közjogi harcokról (Gesetzliche und parlamentarische Regierung in Ungarn. 1907. 169-182. p.), az 1931-es kötetben pedig Csekey István publikált egy részletes, kimerítő tanulmányt az 1926. év hazai közjogi történésekről, így többek között az új alkotmányjogi törvényekről, a kétkamarás parlamenti rendszer kiépítéséről és az önkormányzati reformról (Die Entwicklung des Öffentlichen Rechts in Ungarn seit 1926. 1931. 199-315. p.)

Az évkönyvben jelenleg is különböző közjogi kérdésekről olvashatunk elméleti összefoglalókat, valamint a szövetségi tagállamok, az európai és Európán kívüli országok alkotmányjogi fejleményeiről tájékozódhatunk. A szerkesztők rovatokba szervezik a megjelenő tanulmányokat. Minden kötetnek van egy központi témája (Schwerpunktthema), ezzel a rovattal indul az adott évi kötet. A 2018-ban a nemzeti jogi kultúrák sokszínűségével, sokféleségével foglalkoznak a rovat tanulmányai. A vita (Debate) rovatban egy-egy aktuális kérdéskör kerül áttekintésre, a legutóbbi kötet írásai a „demokráciai a migráció idején” tematika köré csoportosultak. A portrék és emlékezések (Porträts und Erinnerungen) rovat tanulmányai egy-egy kiemelkedő személyiség, jogtudós munkásságával, tevékenységével foglalkoznak.

A kötetet az egyes országok alkotmányjogi fejleményeiről szóló összefoglalók, elemzések zárják (Entwicklungen des Verfassungsrechts), külön fejezetben tárgyalva a szövetségi tartományok, az európai országok és az Európán kívüli térségek vonatkozó kérdéseit. Az idők során más rovatok is voltak, így például 2009-ben egy önálló rovatot indítottak a 60 éves német alaptörvény tiszteletére (60 Jahre deutsches Grundgesetz), mely rovatban az alkotmányhoz kapcsolódó tanulmányokat, elemzéseket olvashatunk.

Az évkönyvben megjelenő tanulmányokat a könyvtár 2013-ig analitikusan is feldolgozta, így ennek a több, mint 1300 rekordnak a bibliográfiai adatait az érdeklődő felhasználók a könyvtár katalógusában is megtalálják. Az évkönyvhöz nincs online hozzáférésünk, de a nyomtatott kötetek az első évfolyamtól kezdődően elérhetők szabadpolcon a Nagy olvasóterem jogi szekciójában, ahol több más külföldi jogi évkönyv, így például a German Yerbook of International Law vagy a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémia kiadványa, a Recueil des Cours kötetei is megtalálhatók.

Varga Tímea

Közzétéve - 2019-02-11 13:12:00
Kategória: Könyvajánlók