Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Mit gyűjt az Országgyűlési Könyvtár? A könyvtári gyűjtőkörök kialakulása

Egy könyvtár gyűjtőkörét alapvetően a funkciója határozza meg, ill. annak a célcsoportnak az igényei, amelyet kiszolgálni hivatott. Az Országgyűlési Könyvtár egyfelől a Ház könyvtára, és mint ebben egyedülálló, alapvetően a törvényhozás információs háttérbázisa kell, hogy legyen, másfelől pedig nyilvános országos tudományos szakkönyvtár, mely minőségében támogatni igyekszik az ország jelenlegi vagy leendő jogászait, jogtudósait, jogalkalmazóit.

Egy könyvtár gyűjtőkörének kialakításakor különböző szempontok merülnek fel. Mindenekelőtt meg kell határoznunk a kiemelten gyűjtendő, ún. fő gyűjtőköröket és az ezeket kiegészítő mellék gyűjtőköröket, továbbá tekintettel kell lennünk a gyűjtött dokumentumok információhordozójára (pl. nyomtatott, elektronikus), típusát (pl. könyv, időszaki kiadvány), nyelvére, megjelenési idejére és helyére, tudományos színvonalára, beszerzendő példányszámára, beszerzési forrására (pl. kötelespéldány, vétel, ajándék).

Az Országgyűlési Könyvtár fő gyűjtőkörei a jogtudomány, a politikatudomány és a történettudomány (egyetemes történelem esetében a modern kor, magyar történelem esetében időkorlát nélkül), valamint a magyar parlamenti dokumentumok köre. A fő gyűjtőkörök vonatkozásában a könyvtár a Magyarországon megjelenő tudományos szakirodalmat teljességre törekedve gyűjti, nem érvényesítve semmilyen nyelvi, tartalmi, formai vagy időbeli korlátozást. A fő gyűjtőkörökbe tartozó külföldi – elsősorban angol, német és francia nyelvű – kiadványok gyűjtése válogatva történik. A könyvtár mellék gyűjtőkörei a közgazdaságtudomány, a szociológia és a statisztika. Ezek tekintetében a könyvtár válogatva gyűjti azon szakterületek Magyarországon és külföldön – elsősorban angol és német nyelven – megjelent alapvető dokumentumait, amelyek ismeretanyaga közvetlenül kapcsolódik a fő gyűjtőkörök valamelyikéhez. Válogatással és egyedi elbírálással kerülnek az állományba más – főleg bölcsészettudományi – tudományterületek alapvető, elsősorban hazai megjelenésű dokumentumai, kézikönyvei, összefoglaló kiadványai.

Az Országgyűlési Könyvtár az ENSZ és az Európai Unió letéti gyűjteménye is, valamint öt ország (Németország, Nagy-Britannia, Ausztria, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok) parlamentjének nemzeti nyelven kiadott, nyomtatott napló- és irományanyagát is őrzi. A Könyvtár a dokumentumait kötelespéldány-szolgáltatás, vásárlás, ajándékozás és dokumentumcsere keretében szerzi be. (Részletesen ld.: Az Országgyűlés Hivatala főigazgatójának 5/2018. számú szabályzata az Országgyűlési Könyvtár gyűjtőköreiről)

Az Országgyűlési Könyvtár gyűjtőkörét az elmúlt 150 év során jelentős mértékben nem módosították, de különböző okok folytán történtek kisebb-nagyobb hangsúly-eltolódások. A Könyvtár alapításakor multidiszciplináris gyűjtemény felállítása volt a cél. Az 1868-as Házszabály rögzítette, hogy „azon könyvek, nyomtatványok és egyéb kiadványok szereztetnek meg, melyek a törvényhozási munkálkodásnál szükséges adatokat tartalmazzák”. (Az idézetek forrása: Jónás Károly – Veredy Katalin: Az Országgyűlési Könyvtár története, 1870-1995. Budapest: Magyar Országgyűlés, 1995.)

Bár a megfogalmazás igen általános, a Könyvtár túlnyomórészt már a 19. század végén is elsősorban a jogi, politikai, történelmi és gazdasági témákkal foglalkozó műveket gyűjtötte. Már az 1894-ben nyomtatásban megjelent katalóguskötetben is az olvasható, hogy a „főszakja a könyvtárnak a jog- és államtudományok tág birodalma… A mi nyomtatvány ezekbe a határtalan tág szavakba, jog és állam belefér, az a parlamenti könyvtárnak mindennapi kenyere.”

Tömör raktár

A könyvtár tömör raktára 2012-ben

Mérföldkövet jelentett a könyvtár életében az 1897. évi XLI. törvénycikket módosító 1922. évi XX. törvénycikk, amely szabályozta, hogy a magyarországi nyomdák milyen dokumentumokat kötelesek „tudományos célokra” megküldeni a Képviselőház könyvtárának. A törvénycikk egyrészt kiszélesítette a gyűjtőkört, mert majdnem minden tudományterület felsorolásra került benne, másrészt hozzásegítette a könyvtárat ahhoz, hogy a már korábban is leghangsúlyosabban gyűjtött tudományterületek (jog, politika, történelem, gazdaság) irodalmát tekintve valóban szinte hiánytalan állományt gondozhasson. Aztán az 1929. évi XI. törvénycikk a múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről lehetővé tette, hogy a Könyvtár a nyomdáktól kapott jegyzékek alapján eldönthesse, mely újonnan megjelent kiadványokra tart igényt. Ez a jogszabály a korábbinál tudatosabb állományalakítást tett lehetővé. A kötelespéldányokkal kapcsolatos jogszabályt többször is módosították, a 213/1951. (XII. 18.) MT. sz. rendelet már csak gyűjtőkörének megfelelő válogatási joggal ruházta fel a könyvtárat. A jelenleg érvényben lévő szabályozás (60/1998. (III. 27.) Kormányrendelet a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról) szerint a Könyvtár az Országos Széchényi Könyvtárnak beszolgáltatott példányok közül gyűjtőkörének megfelelően egy példányra jogosult.

A Könyvtár 1952-es nyilvánossá válásával – és egyúttal az Országgyűlés szervezetétől való elszakadásával – a gyűjtőkör is változáson esett át. Az akkori SzMSz szerint kimaradt a gyűjtésből a közgazdaságtudomány és háttérbe szorult a történelem is, és elsősorban a politikai tárgyú kiadványok, valamint a jogtudomány, a magyar törvényhozás és a külföldi parlamenti dokumentumok gyűjtését tartották fontosnak. Megerősítést nyert a már az 1930-as évek végén is megfogalmazott elv, miszerint figyelmet kell fordítani a külföldön megjelenő, magyar vonatkozású politikai művek beszerzésére. A 164/1958. (M.K. 15.) MM. sz. utasítás a Könyvtárat országos jellegű tudományos szakkönyvtárnak minősítette, és – nagyjából a mai szabályoknak megfelelő – három fő gyűjtőkört jelölt ki: a legújabb kori egyetemes történelmet, az állam- és jogtudományt, valamint a politikát. A mellék gyűjtőköröket (újkori egyetemes történelem, magyar történelem, közgazdaság, szociológia) minisztériumi szinten csak tíz évvel később határozták meg (131/1968. (M.K. 11.) MM. sz. utasítás).

A 20. század utolsó harmadától napjainkig a gyűjtőkör jelentősen nem változott, annak ellenére sem, hogy a Könyvtár 1991. január 1-jétől nem minisztériumi felügyelet alá tartozik, hanem visszakerült az Országgyűlés Hivatalának szervezetébe.

Zászkaliczky Borbála

OGYK - 150 éve tartalommal töltve

Közzétéve - 2018-05-03 11:15:00
Kategória: ogyk150