Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Októberi könyvújdonságaink

Havi rendszerességgel megjelenő könyvajánlónkban a könyvtár állományába frissen bekerült kötetek közül mutatunk be néhányat. Az alábbiakban olvashatja októberi gyűjtésünket. Ha szeretne bővebben tájékozódni az egyes kötetek adatairól és elérhetőségéről, csak kattintson a borítóképre.


Indigenák

Az indigenák. Szijártó M. István szerk.. Budapest, ELTE Eötvös K, 2017. 235 p.

Az indigenák szerepe a magyar politikában témának megvizsgálására és feltárására gyűltek össze a kora újkori és újkori magyar rendiség kutatói az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2014 szeptemberében. Az ELTE Eötvös Kiadó 2017-ben jelentette meg a műhelykonferencia előadásainak tanulmánnyá formált változatát Szijártó M. István szerkesztésében „Az Indigenák” című kötetben. E tanulmányok először adnak átfogó képet az indigenákról és az indigenátus intézményének a kora újkori és 19. századi magyar politikában játszott szerepéről. Egyáltalán kik voltak az indigenák? A honfiúsított idegeneket hívták így, kiknek névsorát az országgyűlés végével becikkelyezték, és mint ahogy Bertha Sándor Országgyülési tárcza 1830ról című művében is írja: meg kellett fizetniük a „hazafiúsítási taxát”, valamint letették az előírt esküt is. Ha a törvényi feltételeket a külföldi teljesítette, a magyar rendi nemzetbe „bekebeleztetett”, és nemcsak majdani leszármazottjai, hanem ő maga is teljes jogú magyar nemesnek minősült. Vagy mégsem így történt? Bár jogilag így volt, a magyar mágnások akár több generáción keresztül is számon tartották egyes családok indigena arisztokrata voltát. Ha például valaki rivális volt egy tisztség elnyeréséért folytatott küzdelemben, gyorsan kideríthették róla, hogy nem „született magyar”. Azonban voltak olyan családok, akik ténylegesen integrálódtak a magyar arisztokráciába, itteni birtokaikon éltek, magyarokkal házasodtak, egy-két generáció után magyarul beszéltek, és mentalitásukban, illetve politikai felfogásukban hasonultak is a magyar rendiséghez. A kötet tanulmányait írták: Szijártó M. István, Tatjana Guszarova, Forgó András, Szemethy Tamás, Kökényesi Zsolt, Nagy János, Szilágyi Adrienn, Pálmány Béla, Tóth- Barbalics Veronika és Ballabás Dániel. Örömünkre szolgál, hogy a feltüntetett források között szép számmal szerepelnek az Országgyűlési Könyvtár Magyar Parlamenti Gyűjteményének kötetei, különösen a Gyurikovits-gyűjtemény darabjai.


Hatalomgyakorlás a steppén

Ivanics Mária: Hatalomgyakorlás a steppén: A Dzsingisz-náme nomád világa. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, 2017. 336 p.

A belső-mongóliai területen birodalmat alapító nomádok tetteit elsősorban külső, kínai és tibeti források őrizték meg. A Mongol Birodalom létrejöttét már egy belső, mongol nyelvű forrásból, A mongolok titkos történetéből ismerjük, de olvashatunk róluk a perzsa és arab történetíróknál és az orosz évkönyvekben is. A források közül azok a legértékesebbek számunkra, amelyek tartalma párhuzamul szolgál a korai magyar történethez. Egy ilyen forrás a Dzsingisz-náme (A Dzsingisz monda könyve), amelyet a 17. század végén a Volga-vidéken jegyeztek le. Különböző változatai a steppei népek különleges szellemi örökségeként maradtak fenn. A szerző, Ivanics Mária (MTA-SZTE Turkológiai Kutatócsoport) a művel kapcsolatos kutatásait úgy értékeli, hogy a Dzsingisz-náme az eseménytörténet szempontjából másodlagos hitelességű, de nagyon fontos forrás a steppei mentalitás- és művelődéstörténet vonatkozásában. A Dzsingisz-náme rendkívül sokat elárul a nomádok társadalmáról, gondolkodásmódjáról, erkölcseiről, s mindazon eseményekről, amelyeket az emlékezet megőrzésre méltónak talált. A kötet rendkívül összetett: az alapos történeti bevezető és a szöveg elemzése mellett megtalálható benne az eredeti forrás magyar nyelvű szövegközlése, bőséges jegyzetapparátussal és egy 30 oldalas bibliográfia is. A könyv végén genealógiai táblázatok és mutatók segítik a téma feldolgozását.


És az ünnep

Kónya Imre: … és az ünnep mindig elmarad? Történetek a rendszerváltástól napkainkig. Budapest, Alexandra, 2017. 639 p.

Kónya Imre Magyarország több mint húsz év politikai történéseinek színfala mögé enged bepillantani, így sok mindent megtudhatunk egy történelmi időszak kulisszatitkaiból. A Független Jogász Fórum (FJF) alapítója, a fórum által kezdeményezett és koordinált Ellenzéki Kerekasztal (EKA), egyúttal a békés rendszerváltás meghatározó szereplőjének visszaemlékezése alapvetően az 1988-tól a ’94-es választásokig terjedő időszakra terjed ki. A szerző, aki könyvén nyolc évig dolgozott, és elmondása szerint nem történelemkönyvet akart írni, hanem valódi történeteket. Az első szabadon választott Országgyűlés képviselője, a legnagyobb kormánypárt, az MDF frakcióvezetője, későbbi belügyminiszter vallomása szerint: „Szubjektív az egész könyv, de a tényeket illetően objektív. Az emlékeimet ellenőriztem, tehát a könyvtárat végigjártam és többször kiderült, hogy valamire nem pontosan emlékszem, azt korrigáltam. De a lényeg a sztorik, a történetek, amelyeket személyesen éltem meg, és amik igaz történetek.” A rendszerváltás korszakát felidéző emlékirat sok emberi történetet tartalmaz és alapvetően a rendszerváltás és az Antall-kormány eseményeit elemzi szórakoztató, humoros epizódokkal fűszerezve.


EASO report

EASO country of origin information report: Afghanistan: Security situation. Luxembourg, Eur-Op, 2016. 239 p.

Az Európai Unió hivatalos kiadójától, az Eur-Op-tól érkezett a Letéti Gyűjteménybe az Európai Menekültügyi Hivatal kiadványa. A jelentés célja, hogy tájékoztatást nyújtson az afganisztáni biztonsági helyzetről és releváns képet adjon a nemzetközi védelmi erőkről. Az első részben leírást kapunk Afganisztán biztonsági helyzetéről különböző aspektusokból, kiemelve a regionális különbségeket. A második rész a regionális területek és azok településeinek biztonsági helyzetét mutatja be. A kutatás 2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. közötti időszakot elemzi. A jelentés térképekkel és statisztikai adatokkal segíti a kutatók munkáját. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik a téma iránt érdeklődnek és azoknak a kutatóknak, akik a menekültkérdéssel foglalkoznak.


Paternalizmus

Szerletics Antal: Paternalizmus. A másokról való gondoskodás erkölcsi határai. Budapest, Gondolat 2017. 178 p.

Vajon lehet-e, szabad-e, erőszakot alkalmazni bárkivel szemben mások sérelmének megakadályozására? Erre a kérdésre a felvilágosodás korszaka óta keresik a megfelelő választ a filozófiában, politikában jártas gondolkodók. A könyv szerzője maga is jogász és filozófus is egyben, tehát kiválóan és alaposan körüljárja ezt a számunkra is érdekes kérdést. A fogalom tisztázása, – atyáskodó magatartás – elméletének igazolása után foglalkozik azzal is, hogy mennyire ütközik a személy autonómiájával, valamint erényetikai megközelítésével a paternalizmus.


Közzétéve - 2017-10-16 14:50:00
Kategória: Könyvajánlók