Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Martyn C. Rady: Customary Law in Hungary

Az Oxford University Press gondozásában 2015-ben megjelent mű elsőként ad áttekintést idegen nyelven a magyarországi szokásjog kialakulásáról, történetéről. A kötet a 13. század elejétől egészen a 20. századig követi nyomon a szokásjog fejlődését és elemzi annak hatását, változásait. A könyv részletesen foglalkozik a Werbőczy István által 1514-ben összeállított Tripartitummal, melyben az ítélőmester a korabeli szokásjogot rendszerezte, gyűjtötte egybe, meghatározva egyúttal a szokásjog eredetét, mibenlétét is. Webőczy a szokást három forrásból eredezteti: „… ámbár ez országnak majd minden joga eredetileg a pápai és római császári törvények kútfőiből származott, mindazáltal ennek a mi hazai szokásunknak, a mellyel mostanában a törvénykezésben közönségesen élünk, háromféle alapja van: 1. § Először, a közönséges rendeletek és végzemények. 2. § Másodszor, a fejedelmi kiváltságlevelek.3. § Harmadszor pedig: az ország rendes bíráinak ítéletei.”

Az elkészült munkát az 1514. évi országgyűlés elfogadta és a király is megerősítette, de a királyi jóváhagyást tartalmazó okmányra nem került pecsét és nem hirdették ki, így nem is emelkedett törvényerőre. Werbőczy a saját költségén nyomtatta ki a művet Bécsben 1517-ben, majd jogszabálygyűjtemények hiányában alkalmazni kezdték azt a bíróságokon és a későbbiekben, mint szokásjog érvényesült. Erdélyben a Tripartitumot több fejedelem is megerősítette a beiktatási eskütétel során. A Tripartitum a magyar jog megismerésének egyik legfontosabb forrása, hatása egészen a 19. század végéig érvényesült.

A Tripartitum mellet, illetve azzal összefüggésben a szerző vizsgálja a középkori bírósági rendszer, a törvénykezés és az eljárásjogok történetét, a Tripartitum utáni időszak kodifikációs folyamatait is. A szerző hangsúlyozza, hogy még a 19. század második felében megszilárdult parlamentarizmus idején is erős szokásjogi elemek kapcsolódtak a magyar joghoz, amelyet tovább erősített a szokásjognak a nemzeti hagyományokkal történő társítása.

Jelen kötet a jogtörténészek és a Közép-Európa történelmét kutató történészek érdeklődésére egyaránt számot tarthat.

A mű szerzője, Martyn C. Rady a University College London (UCL) School of Slavonic and East European Studies közép-európai történelem professzora. A szerző a Károli Gáspár Református Egyetem díszdoktora és főszerkesztője az Országgyűlési Könyvtár állományában is meglévő, 1938-tól megjelenő Slavonic and East European Review című folyóiratnak. Rady előző könyve 2000-ben jelent meg Nobility, Land and Service in Medieval Hungary címmel, ezt megelőzően pedig 1985-ben publikálta a Medieval Buda. A study of municipial government and jurisdiction in the kingdom of Hungary című kötetet. Ez utóbbi mű megtalálható a könyvtár állományában is (OGYK: 523.095). A szerző ezen kívül számos magyar és cseh középkori krónikát is lefordított angol nyelvre, így többek között társfordítója volt a The laws of the medieval kingdom of Hungary című négy kötetes összeállításnak (OGYK: KK III/506 Nagy olvasóterem), valamint közreműködött Anonymus Gesta Hungarorum című írásának angol nyelvre történő lefordításában is (OGYK: 809.658)

A könyv raktári jelzete az OGYK-ban: KK III/520


Customary Law in Hungary

Közzétéve - 2016-04-12 12:38:00
Kategória: Könyvajánlók