Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Szeptemberi könyvújdonságaink

Havi rendszerességgel megjelenő könyvajánlónkban a könyvtár állományába frissen bekerült kötetek közül mutatunk be néhányat. Az alábbiakban olvashatja szeptemberi gyűjtésünket. Ha szeretne bővebben tájékozódni az egyes kötetek adatairól és elérhetőségéről, csak kattintson a borítóképre.


Ember és jog

Lenkovics Barnabás: Ember és jog: válogatott gondolatok. Budapest; Pécs, Dialóg Campus, 2018. 543 p.

A Dialóg Campus Kiadó gondozásában jelent meg az a kötet, amelyben Lenkovics Barnabás jogtudós, egyetemi tanár rendszerezi és válogatja saját írásait, melyek alapvetően az ember és jog kapcsolatát vizsgálják, leginkább az „emberi jogi” gondolatokra helyezve a hangsúlyt. „Beíródtak-e az ember szívébe az emberi jogok, beolvadnak-e az emberi személyiségbe, mint annak értéktartalma? Ez az ember és a jog viszonyának a legfőbb kérdése a 21. században.”
A szerző, aki 2001 és 2007 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosa volt, 2015 és 2016 között pedig az Alkotmánybíróság elnöke tisztségét is betöltötte, könyve mottójául Vörösmarty költői kérdését választotta: „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” A költői kérdést átfordította hivatása területére: ment-e a jog által a világ elébb? A kört tovább szűkítve: ment-e az emberi jogok által a világ elébb? Világunkat mai állapotában érzékelve a kérdések pesszimista felhangja ma is indokolt – szögezi le a szerző, azonban miként a kérdés, a rá adott válasz, a feladat is változatlan: „Mi dolgunk a világon? küzdeni / Erőnk szerint a legnemesbekért.”
A könyv a szerző ez irányú próbálkozásairól szól, aki ennek a költői instrukciónak a szellemében szánta rá magát a könyv megírására, „azzal a céllal, hogy „a saját tapasztalásom (szerzett tudásom) bányáiból felhozni és megmutatni, megőrizni értékes (legalábbis általam annak vélt) gondolatokat, hogy az utánam jövők megmunkálhassák, azaz továbbgondolhassák azokat.”

A jogtudós a könyvet előző, az ember és a tulajdon kapcsolatát vizsgáló kötete folytatásának szánja. A szerző azt vallja, hogy „a kreatív és produktív munka az ember személyiségének fejlesztője, a saját munkájával teremtett tulajdona a szabadságának az anyagi alapja és a biztosítéka, és hogy a szabad embernek van igazán emberi méltósága.” Az emberi méltóság minden más emberi jognak a forrása, „szent és sérthetetlen”, „az alapvető szabadságjogok anyajoga, mindenféle hatalmi önkény legfőbb akadálya és korlátja.”

A szerző idézi Arisztotelészt is, aki szerint „Az ér el igazi sikereket, aki […] különb világot hagyott maga után, mint amelyet ő talált születésekor, aki mindenben a legjobbat adta önmagából…”

Az első feltételt teljesíteni megpróbáltam, a másodikra folyamatosan törekedtem. Könyvemet és benne gondolataimat az Olvasók hasznára szánom, a különb világ és benne legjobb önmaguk reményében – írja Lenkovics Barnabás.


Against Democracy

Jason Brennan: Against democracy. Princeton; Oxford, Princeton University Press, 2016. IX, [2], 288 p.

Vajon biztosak lehetünk abban, hogy a demokrácia jelenkori formája jó és morális szempontból is igazolható? Jason Brennan amerikai politológus, filozófus, a University of Georgetown oktatójának könyve a fentebbi, az európai, illetve a tágabb értelemben vett nyugati közbeszédben és politikai kultúrában provokatívnak, már-már szentségtörőnek számító kérdéskört járja körül. Az alapvető probléma a szerző szerint az, hogy a választók nem kis része nem tájékozódik, nem igazán ért a politikához, illetve ha mégis rendelkezik ismeretekkel a közügyekkel kapcsolatban, hajlamos az egyik oldal iránti elfogultságra, így nem tud feltétlenül felelősségteljes döntést hozni, amikor az urnákhoz járul. A demokrácia hasonló indíttatású kritikájára már az ókorban is találunk példát. Platón szerint például a megoldást a demokrácia árnyoldalaira, pontosabban a demokrácia helyett az jelentette volna, hogy egy komolyan képzett és bölcs király vezeti a népet – Brennan ezt megvalósíthatatlannak és irreálisnak tartja, ellenben az episztokrácia, azaz a „szakértők uralma” vagy „tudásalapú rend” gyakorlatának bevezetése érdekében emel szót. Az Against Democracy körültekintően ismerteti a demokráciával szemben megfogalmazott kritikákat, az episztokrácia fogalmát és ismérveit, illetve annak lehetséges, gyakorlatban is megvalósítható formáit. A szerző három nagy, találóan elnevezett kategóriába sorolja a választópolgárokat, bár kiemeli, hogy többségüket nem lehet egyértelműen egyik vagy másik csoportba besorolni. Brennan csoportosítása szerint a „hobbitok” a politikára iránt nem érdeklődő, és azzal kapcsolatban nem tájékozott emberek, a „huligánok” a politikára fogékonyak, e területen alapvető ismeretekkel rendelkeznek, ám véleményeikben elfogultak és vonalasok, míg a „vulkániak” komoly filozófiai, történelmi, politikaelméleti tudásanyaggal felvértezett, egyes kérdéseket több nézőpontból is megközelíteni képes választók. A vitatott, számos kritikát kapó, ám komoly kutatómunkán alapuló és érdekfeszítő kötetet az érdeklődők könyvtárunk nagy olvasótermében, a politikatudományi részlegen találhatják meg.


A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában: tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról. Budapest, Park, 2018. 345, [1] p.

Hogyan befolyásolja Oroszország világpolitikai lépéseit az a tény, hogy nyugati határain nem egy hegység, hanem a Kelet-európai síkvidék található? Mi lehet az oka annak, hogy bár hatalmas méretű, rendkívül népes, igen hosszú közös határral rendelkező, továbbá politikai és kulturális értelemben markánsan eltérő országok, Kína és India egyetlen kivételtől eltekintve soha nem bocsátkozott egymással komolyabb harcokba? Az előbbi és rengeteg hasonló kérdésre próbál választ találni Tim Marhall brit újságíró, külügyi szakértő, korábbi haditudósító, a Sky News egykori, a BBC jelenlegi munkatársának 2015-ben megjelent, hazánkban idén kiadott munkája, amely az egyes régiók, illetve földrészek politikai mozgásterét, továbbá történelmét vizsgálja a földrajzi viszonyaik szemszögéből. A kötet tíz fejezetből áll, amelyek egy-egy nagyobb régiót – többek között Kína, Nyugat-Európa, Közel-Kelet, Japán és Korea, Északi-sarkvidék – mutatnak be geopolitikai szempontból, azaz azt boncolgatva, hogy milyen földrajzi adottságai vannak az adott területnek, ezen adottságok hogyan és miért befolyásolják az adott régió történelmét, gazdasági fejlettségét, politikáját, külpolitikai lépéseit. Tim Marshall a régiók geopolitikai öröksége mellett elemzi napjaink legtöbb feszültséget kiváltó szituációit – például az ukrán válságot vagy Kína felemelkedését és világpolitikai ambícióit –, illetve kitekintést is ad a közeljövőbe azáltal, hogy bemutatja az Északi-sarkvidék megszerzéséért folytatott versenyfutást, illetve annak lehetséges eredményeit. A földrajz fogságában című kötet a Park Könyvkiadó gondozásában, Makovecz Benjamin fordításában és Zsuppán András szakmai lektorálásával jelent meg.


13 diktátor

Hahner Péter: 13 diktátor: fejezetek a forradalmak történetéből. Budapest, Animus, 2017. 319, [1] p.

Hahner Péter történész, a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszéke docensének legújabb kötete a világtörténelem legismertebb forradalmait, illetve azok vezetőit mutatja be, Oliver Cromwelltől Garibaldin és Mao Ce-tungon át Che Gueveráig és Sztálinig. A 13 diktátor Hahner Péter hatodik ismeretterjesztő könyve: az utóbbi években három kötettel jelentkezett a történelmi tévhitekkel kapcsolatban, továbbá a Vadnyugatról, illetve a legismertebb szerelmi háromszögekről is írt egy-egy munkát. A kötet egy alapos, „Mi a forradalom” című bevezetőt követően tíz fejezeten át elemzi az egyes forradalmakat, illetve fejezetenként egy vagy több történelmi személyiséget, „diktátort” is bemutat: az orosz forradalomról szóló egység alatt például három fontos szereplőt – Lenin, Trockij, illetve Sztálin – is jellemez. Érdekessége a kötetnek a latin-amerikai forradalmakról szóló fejezet, amely egy Magyarországon talán kevésbé közismert történelmi személyiség, Simon Bolivar pályaképét rajzolja fel. A 13 diktátor az Animus Kiadó gondozásában jelent meg, és könyvtárunk központi raktárában érhető el.


China, the European Union, and the international politics

Jianwei Wang – Weiqing Song: China, the European Union, and the international politics of global governance. Budapest, Napvilág Kiadó, 2018. 168 p.

A szerkesztőpáros egyik tagja Jianwei Wang, a Macaó Egyetem Közigazgatási Tanszékének professzora. Az Amerikai Egyesült Államokban, Shanghaiban és a világ számos egyetemén oktatott és kutatott. Fő kutatási területe a politikatudomány, azon belül a kínai-amerikai és a kínai-japán kapcsolatok. Emellett dolgozott Genfben az ENSZ leszerelés kérdések területén is. A nemzetközi politikát jól ismerő kutató most az Európai Unió és Kína kapcsolatát vette górcső alá. A másik szerkesztő, Weiqing Song hasonló pályát járt be, mint szerkesztőtársa Wang. Ő is a Macaó Egyetem politikatudományi professzora. Song professzor kutatása a kínai külpolitikára összpontosít, különösen Ázsia és Európa kapcsolatára. Az európai politika kutatásában különös hangsúlyt fektet az Európai Unióra, annak külpolitikájára és nemzetközi kapcsolataira. A Palgrave MacMillan gondozásában megjelent tanulmánykötetben a szerkesztők úgy válogatták össze a tizenhárom tanulmányt, hogy segítségükkel átfogó képet kaphassunk Kína és az Európai Unió kapcsolatáról a globális kormányzás tekintetében, és jobban megértsük Kína külpolitikai tevékenységének mozgatórugóit. Kína nemzetközi politikai életben betöltött szerepe és ennek hatása a globális, nemzetközi kormányzásra is nagy hangsúlyt kap a kötetben. A könyv részletesen foglalkozik Kína és az Unió gazdasági, kereskedelmi kapcsolataival és az egyes szakpolitikai területeken való szerepvállalásával. Az utolsó fejezetben a könyv a jövő potenciális kihívásaira fogalmaz meg lehetséges válaszokat. A könyv nagyszerű forrásként szolgál a nemzetközi szervezetekkel, a nemzetközi politikával és a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kutatóknak, oktatóknak és a téma iránt érdeklődő hallgatóknak egyaránt.


Hogyan változtatta meg a kereszténység a világot?

Alvin J. Schmidt: Hogyan változtatta meg a kereszténység a világot? Budapest, Hetek Könyvek, 2017. 414 p.

Ezt a kérdést nem egy teológus, hanem Alvin J. Shmidt, a szociológia professzora tette fel, és a könyv borítójának hátoldalán pedig így folytatja: „ha Jézus nem élt volna.” Miért lehet mindannyiunk számára fontos ez a felvetés foglalkozásunktól, hivatásunktól, és spirituális hozzáállásunktól függetlenül? Miért lehet hasznos és előremutató megtalálnunk erre a kérdésre a választ? Talán azért, mert a kérdés és a válaszok megfogalmazáskor tisztábban, mélyebbről láthatjuk majd önmagunkat. Önmagunkon keresztül a másik embert továbbgondolva, igazodhatunk el Európa, vagy akár a világ különböző alapokon működő társadalmainak megértésében, vallási hagyományainak tiszteletében vagy a változtatásra megérett dolgokban.
A vallásosság, a hit megélése, gyakorlása, mindenkinek a magánügye. De az ebből fakadó gondolatok, tettek hatása már túlnyúl önmagunkon, nyilvánvalóvá válik a mindennapjainkban is. A szerző szerint a keresztény gondolkodásból eredt a történelem folyamán számos olyan erkölcsi, politikai vívmány Ilyen például: az emberi élet szentségének deklarálása, ennek folyományaként pedig többek között a nők szabadságának és méltóságának jogának elismerése, a rabszolgaság eltörlése, a szegények megsegítésének igénye, az oktatás és a gyógyítás fejlődésének előmozdítása. A kereszténység mindemellett az elmúlt évszázadok során jelentőst befolyást gyakorolt a tudományra, a művészetekre, a gazdaságra, gyakran egészen más dimenzióba helyezve ezáltal a teljes társadalmi létezést.
Milyen is lenne tehát a világ kereszténység nélkül? Mint a rózsa, illat és színek nélkül.


Közzétéve - 2018-09-25 15:49:00
Kategória: Könyvajánlók