Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Tóth Endre: A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények

Az Országház Könyvkiadó jó időzítéssel éppen ebben az évben, amikor a Szent Korona hazatérésének 40. évfordulóját ünnepeljük, jelentette meg gyönyörű korona-albumát. A könyv bemutatása 2018. március 22-én az Országházban rendezett Szent Korona-konferencia keretében történt.

Szent Korona kötet

A kötet szerzője Tóth Endre régész, koronakutató, a történettudomány kandidátusa, az MTA doktora – aki már első szemináriumi dolgozatát is a koronázási jelvényekről írta –, több évtizedes kutatásait összegzi ebben a műben. Ő az egyike azoknak a kiválasztottaknak, akik érinthették a Szent Koronát:

„…miután előszöra kezembe vettem, hát, bizony megható élmény volt […] azután másfél hónapon keresztül minden nap megismétlődött, körülbelül napi öt órában, mikor Szelényi Károly a fotókat készítette a koronáról […] a korona keresztcsúcsától az aljáig olyan részleteket láthattam, amiket előttem soha senki sem…”

A könyv elsődleges célja a koronázási jelvények pontos tárgyi leírása, ezt szolgálja a több mint száz csodálatos, modern technikával készült, új fénykép. A kiváló minőségű nagyítások a korábbiaknál sokkal nagyobb részletgazdagsággal ábrázolják az ereklyéket. Az illusztrációk minden apróságot jól megmutatnak, a díszítések különféle módozataitól a zománcképek legkisebb részletéig minden titokba beavatják az olvasót. Teljes szépségében láthatjuk a korona mellett a jogart, az országalmát, a koronázási kardot és a koronázási palástot, amely valóban XI. századi emlék, és amelyről igen részletes tanulmányt olvashatunk.

Szent Korona kereszt

Természetesen a vizuális élmény mellett megismerkedhetünk a koronakutatás érdekes problematikájával is, hiszen az album egy kutatástörténeti összefoglalóval kezdődik. A szerző főként Deér József 1966-ban Bécsben megjelent monográfiája megállapításait elemzi. A magyar történelemnek sok, máig vitatott eseménye van, de talán a Szent Korona keletkezésével kapcsolatos elméletek a legszerteágazóbbak. Mikor és kik készíthették? Egységes vagy különböző elemekből összeállított?Volt-e Szent István királyunk fején? Mitől ferdült el a kereszt? Mi volt a lecserélt képek helyén eredetileg? Miért nem ábrázolták a Szent Koronát? A jelvények tárgytörténetén túl megosztja a kutatókat a koronaküldés kérdése, az egyes koronázások szertartásrendje, a koronában megtestesülő eszmeiség. Tóth Endre bizonyító erejű adatok felsorakoztatásával, mélyreható elemzésekben próbál választ adni a kérdésekre.

A fennmaradt források alapján a magyar uralkodók törvényes megkoronázásának több feltétele volt: az uralkodót a Szent Koronával kellett megkoronázni, a szertartást az esztergomi érseknek kellett végezni, a ceremóniát Székesfehérváron kellett megtartani, illetve egyes leírások szerint nevezetes ünnepen kellett történnie. Ha valamelyik uralkodó koronázásakor távol volt a Szent Korona, akkor komoly legitimitási problémákkal kellett megküzdeni, mint például Károly Róbert vagy I. Ulászló esetében. A magyarság a nemzeti ereklyét mindenkor Szent István koronájaként tisztelte, és az új uralkodót mindig Szent István öltözetében avatták.

A századok során az ereklyéhez kötődő Szent Korona-eszme nemzettudatunk és közjogi gondolkodásunk meghatározó elemévé vált. A rengeteg viszontagságot megélt, de máig fennmaradt Szent Korona és a koronázási jelvények sorsa teljesen összefonódott a magyar történelemmel, számtalan veszély fenyegette az eltelt évszázadok alatt, sokszor kellett külföldre menekíteni (lásd a Rubicon folyóirat 2018/7-8. tematikus számát: A Szent Korona hazatérései). A Szent Korona és a koronázási ékszerek végül 33 évi amerikai tartózkodás után 1978. január 6-án tértek haza. Az amerikai szakmai delegáció vezetője, Victor Covey így emlékezett az eseményre: „Fogalmam sem volt arról, mennyire szent számukra ez a tárgy. Az emberek letérdeltek az út mentén, ahogy elhaladt mellettük. Rendkívül fontos volt számukra ez a tárgy. Olyan volt, mintha fény vette volna körül. Hihetetlen volt! Sugárzott ezekre az emberekre.” (Glant Tibor: A Szent Korona amerikai kalandja és hazatérése, Debrecen: Egyetemi Kiadó, 2018.)

A magyar Szent Korona – Európa legrégibb felségjelvényeinek egyike – 2000. január 1-jén került elhelyezésre az Országház Kupolacsarnokában. Az ezeréves államiságot és a nemzet egységét jelképező ereklyénket évente több százezer látogató keresi fel. Akik nem jutnak el a korona megtekintésére, azoknak Tóth Endre kötete varázsolhatja otthonába a legértékesebb nemzeti kincseket.

A kötetbe belelapozhat, illetve kedvezményes áron megrendelheti a kiadó saját oldalán:
http://orszaghazkonyvkiado.parlament.hu/a-magyar-szent-korona-es-a-koronazasi-jelvenyek


Közzétéve - 2018-08-20 10:00:00
Kategória: Könyvajánlók