Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


A selection of our freshly acquired foreign titles-law

The Library of Parliament places strong emphasis on the acquisition of timely and relevant foreign resources related to its main scope of collection, that is law, political science, history, international organizations and foreign parliaments. Below you may find a few summaries of books selected from this year's new arrivals in the field of law. To learn more about the bibliographic details and availability of the books, click on the cover photo.


Christianity and Global Law

Christianity and Global Law. Abingdon; New York, Routledge, 2020. xiii, 427 p.

A kötet egy azok közül, melyeket az atlantai Emory Egyetem megbízásából a kereszténység és a jog viszonyának bemutatására írtak. Minden, a sorozatban szereplő mű vezető szakemberek munkáit tartalmazó antológia, történeti, elvi és összehasonlító értekezésekkel. Ezek célja, hogy az ismerős jogi témák keresztény forrásait és azok dimenzióit áttekintse. A kötetek szövege szakmailag hiteles, mégis közérthető. Céljuk, hogy megszólítsák az egyetemi hallgatókat, kutatókat és oktatókat, nemcsak a jog és a hittudomány, hanem más tudományterületeken is. A sorozat célközönsége tehát mindenki, akit érdekel, hogy mi az, amit a kereszténység adott, adhat és ajánlhat a jogtudomány világának. A korábbi kötetek a kereszténység és a családjog, a kereszténység és az emberi jogok, a kereszténység és a természetjog összefüggéseit vizsgálták. A szerkesztők a jövőben tervezik a kereszténység és polgári jog, valamint a kereszténység és a büntetőjog kapcsolatát elemző kötetek megjelentetését is.

Az alábbiakban bemutatott kiadvány címe magyarul „Kereszténység és világjog”. Bevezetőjükben a szerzők kifejtik, hogy világjog alatt az emberiségnek azt a közös jogát értik, mely túlmutat az egyedi államok jogrendszerein és a nemzetközi jogon, valamint a nemzeti és regionális jogokon is. A világjogot számos nagyon komoly kihívás éri napjainkban: háborúk, népirtások, szegénység, fegyverkereskedelem, menekültválság, gazdasági és politikai korrupció, környezetvédelem és klímaváltozás, nemzetközi terrorizmus, szexuális kereskedelem és biotechnológiai kérdések. Mind-mind olyan téma, amely az egyes nemzetek teljesítőképességén és hatáskörén jóval túlmutat, de a nemzetközi jog sem tudja őket teljességgel megoldani.

Az első részben neves kutatók tárgyalják az új világjog keresztény alapjait történelmi, összehasonlító perspektívából és a jelenlegi helyzetet vizsgálva. A fejezet történeti-életrajzi megközelítésben tekinti át a világjog és a nemzetközi jogelmélet kérdéseit a kereszténységre és a filozófiai gondolkodásra olyan nagy hatású személyiségek munkásságát ismertetve, mint Szent Pál, Szent Ágoston vagy Aquinói Szent Tamás. E fejezetben találkozhatunk az európai integráció Robert Schuman által fémjelzett gondolatával és Jacques Maritain az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával kapcsolatos tevékenységével is.

A második rész a világjog, illetve a világ kormányzásának alapelveit igyekszik feltárni. Ezek között szerepel az emberi méltóság, a jogállamiság és a jogegyenlőség. Az említett alapelvek keresztény gyökereit és kiterjedését mutatja be a fejezet, vizsgálva azok változásait a történelem során és jelenlegi állapotukban is – különválasztva a katolikus, protestáns és ortodox álláspontokat. Végül a szerzők a sürgető és már említett globális kérdésekkel és kihívásokkal foglalkoznak, vizsgálva a kereszténység és az emberi jogok, a nemzetközi gazdasági rendszer, a migrációs jog, a környezet- és állatvédelem, valamint a nemzetközi büntetőjog kapcsolatrendszerét.

A kötet nem állítja, hogy a kereszténység a világ minden problémájára gyógyír lenne, azt viszont igen, hogy annak normáiból, eszméiből, intézményeiből és gyakorlati megoldásaiból sokat lehet meríteni akkor, amikor a világjog az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásokra keresi a választ.


Intellectual Property in Central and Eastern Europe

The Cambridge Handbook of Intellectual Property in Central and Eastern Europe. New York, Cambridge University Press, 2019. xxxi, 445 p.

A Cambridge University Press gondozásában megjelent tanulmánykötet írásai a közép-kelet európai országok vonatkozásában vizsgálják a szellemi tulajdon rendszerének, a szellemi alkotások jogának történetét, fejlődését, átalakulását és annak aktuális kérdéseit, részben más európai országokkal is összehasonlítva. Ez a jelentős munka egy régió nehéz történelmi tapasztalatait tükrözi, mely tapasztalatok azonban formálták, alakították is a jognak e fontos területét.

A könyvben több magyar vonatkozású tanulmányt is találunk, a kötethez előszót pedig Ficsor Mihály, a szerzői jog nemzetközi hírű művelője, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) volt főigazgató-helyettese, a Szerzői Jogi Szakértő testület tagja írt. Faludi Gábor, az ELTE ÁJK egyetemi docense a közös jogkezelés hazai szabályozását, fejlődést tekinti át, Munkácsi Péter, az Igazságügyi Minisztérium szerzői jogi szakértője pedig a magyar szerzői jog történetének morális és kulturális vonatkozásait vizsgálja 1945 és 2000 között. Mezei Péter, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának habilitált egyetemi docense két tanulmányt is publikált a kötetben. Az első írásában a szerző a hazai szerzői jog történetét tekinti át 1793-tól az első szerzői jogi törvény megalkotásáig, azaz 1884-ig. A másik írás már a jövőbe tekint, és a könyvtárak digitalizáló tevékenységének jövőjét vizsgálja Magyarországon és az Európai Unióban.

A kötet bevezető tanulmányát a szerzői jogok nemzetközi hírű professzorasszonya, a kanadai Mira T. Sundara Rajan írta, aki egyben a kötet szerkesztője is. A hazai kapcsolódású írások mellett tanulmányokat olvashatunk többek között Csehország, Litvánia, Lengyelország és Grúzia vonatkozásában is a szellemi tulajdon egyes területeinek szabályozásáról, azok múltjáról, az átmenet időszakáról, valamint a szellemi alkotások aktuális kérdéseiről.

Ficsor Mihály a kötet előszavában hangsúlyozza, hogy a könyv nemcsak azokban a régiókban, illetve országokban szolgálhat fontos forrásként, amelyeket lefednek a műben szereplő tanulmányok, valamint nemcsak azoknak a szakembereknek lehet hasznos, akik kifejezetten a szellemi tulajdon történetével, annak összehasonlító jogi vonatkozásaival foglalkoznak, hanem mindenkinek, akit érdekel a szellemi alkotások jogának fejlődése, működése.


New Constitutions

From Parchment to Practice: Implementing New Constitutions. Cambridge; New York, Cambridge University Press, 2020. xiv, 309 p. (Comparative constitutional law and policy)

A kötet azokat a problémákat vizsgálja, melyek egy új alkotmány elfogadásakor keletkezhetnek. Minden új alkotmánynak kezelnie kell azt a feszültséget – illetve megtartani azt a kényes egyensúlyt – ami egyrészről a társadalmi és a politikai változásra való törekvésben jelenik meg, a másik oldalon pedig a régi érdekek és intézmények megőrzését jelenti. Az alkotmányok elfogadásának kezdeti szakaszában egy új elméleti, időbeli és intézményi híd keletkezik a múlt és a jövő között. Ez az a pillanat, amikor az alkotmányt létrehozó, átalakító erők és az azt megőrző erők a legélesebb konfliktusba kerülnek egymással. A kötet esettanulmányok során át mutatja be ezeket a konfliktusokat és azok természetét. Ismerteti az eszközöket is, melyeken keresztül e konfliktusok között – sikeresen vagy kevésbé sikeresen – mediálni lehet.

A kiadványban a szerkesztők négy fő fejezetre tagolták a feldolgozott témát. Az elsőben az alkotmánytervezés és az átalakulás kérdéseit veszik górcső alá az Egyesült Államok, Dél-Afrika, India Ecuador példáján keresztül. A következő fejezetben a zimbabwei, tunéziai és jordániai alkotmányok vizsgálatáról olvashatunk, kiemelten a nők politikai részvételéről és egyenjogúságáról. Az intézményi változásokról és a bíróságok helyzetének alkotmányozás utáni fejlődéséről szól a harmadik rész, mely a kenyai és a kolumbiai alkotmánybíróságok helyzetével foglalkozik. A könyv záró fejezete – tekintélyelvű átmenet címen – Chile, Mianmar és Etiópia alkotmányozási folyamataiba enged bepillantást.

A szerkesztők, Tom Ginsburg és Aziz Z. Huq a chicagoi egyetem professzorai. Tom Ginsburg nemzetközi jogot, míg Aziz Z. Huq alkotmányjogot oktat. A kötet a „Comparative Constitutional Law and Policy” című sorozat részeként jelent meg. Az összehasonlító alkotmányjog élénk kutatási terület, amely a megközelítések és módszertanok egyre szélesebb körét öleli fel. A sorozat az elemző szempontból újító és tapasztalatokkal alátámasztott munkákat gyűjti össze. Kötetei az egyes alkotmányok hatásköréről, az alkotmányjogok és alkotmányos intézmények összehasonlításáról tartalmaznak tanulmányokat, illetve az elmélet és gyakorlat által felvetett kérdésekre választ kereső esszék szerkesztett gyűjteményét foglalják magukba.


Online Courts

Richard Susskind: Online Courts and the Future of Justice. Oxford, Oxford University Press, 2019. xviii, 347 p.

Az Oxford University Press gondozásában megjelent műben a szerző, Richard Sisskind, aki a világ legtöbbet hivatkozott szerzője a jogi szolgáltatások jövőjét illetően, annak a bemutatására tesz kísérletet, hogy miképpen alakítja át a technológia a pereket, mindemellett pedig megoldást is javasol a joghoz való egyetemes hozzáférés problémájára, mely problémát nagy részben szintén a technológiai fejlődés képes megoldani. A bíróság szolgáltatás vagy hely? – teszi fel a kérdést a szerző, aki szerint az igazságszolgáltatás azt követeli meg, hogy a legtöbb vitában a bíráknak nem a tárgyalótermekben, hanem az online térben kell döntést hozniuk.

A legtöbb fejlett jogrendszerben a polgári jogviták rendezése túl sokáig tart, túl sokba kerül, és maga a folyamat, az ügymenet is elavult, a közönséges halandók számára pedig átláthatatlan Egyes joghatóságok bíróságai ráadásul megdöbbentő lemaradással dolgoznak – 100 milliós az ügyhátralék Brazíliában, 30 milliós Indiában.

A világon ma már több embernek van hozzáférése az internethez, mint az igazságszolgáltatáshoz. A jogi technológia és a jogtudomány területén szerzett csaknem 40 év tapasztalatára támaszkodva Susskind bemutatja, hogyan használhatjuk az internet-elérhetőséget (az emberiség több mint fele van online) arra, hogy segítsünk az embereknek megérteni és érvényesíteni törvényes jogaikat. Az online bíróságok online ítélkezést biztosítanak, tehát az ügyekben ember-bírák hoznak ítéletet, de nem a fizikai értelemben vett tárgyalótermekben. Helyette a bizonyítékok és a jogi érvek benyújtása is online platformon keresztül történik, a bírák pedig szintén online módon hozzák meg a döntéseket. Az online bíróságok arra is felhasználják a technika nyújtotta lehetőségeket, hogy a bírósági döntéseken túl más „szolgáltatást” is nyújtsanak. Ezek a „kiterjesztett bíróságok” olyan eszközöket kínálnak, amelyek segítik a feleket a vonatkozó jogszabályok és a rendelkezésre álló lehetőségek megértésében, valamint az érvek megfogalmazásában és a bizonyítékok összegyűjtésében.

Az online bíróságok úttörőjeként Susskind azt állítja, hogy ezek a bíróságok sok hagyományos pert fognak kiszorítani a jövőben. A szerző szigorúan felméri az előnyöket és a hátrányokat, miközben előre tekint, megjósolva azt, hogy a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a virtuális valóság miként fogja nagy valószínűséggel uralni a bíróságok munkáját.

A szerző valamennyi művében immáron 40 éve azt az üzenetet fogalmazza meg következetesen, hogy képesek vagyunk rá és meg is kell találnunk a módját annak, hogy miképpen lehet a technikát a joggyakorlat és az igazságszolgáltatás jobbítására, fejlesztésére felhasználni. A könyv mondanivalója azt a gondolatmenetet viszi tovább, amelyet a témában ezt megelőzően – szintén a kiadó gondozásában – megjelent műveiben is megfogalmazott [The future of law (1996), The end of lawyers? (2008), The future of the professions (2015), Tomorrow’s Lawyers (2017, 2nd edition)].

Richard Susskind professzor Anglia és Wales legfelsőbb bírósága elnökének IT tanácsadója, a „Society for Computers and Law” elnöke, emellett független tanácsadója több nemzetközi cégnek és nemzeti kormánynak. Műveit több mint 10 nyelvre lefordították, és ez ideig több mint 40 országban kapott felkérést előadások tartására.


Morality

Mark Osiel: The Right to do Wrong: Morality and the Limits of Law. Cambridge; London, Harvard University Press, 2019. 502 p.

Az erkölcs különféle formákban – szégyenérzetként, stigmaként vagy felháborodásként – mindig is a társadalom első védvonala volt etikai vétségekkel szemben. A társadalmi normák létfontosságú kiegészítői a jognak. Sok olyan tett létezik, melyeket a jog nem tilt ugyan, morális okokból a többség mégsem tesz, tehet meg. A szólásszabadságot például támadásra is használhatnánk, de tudjuk, hogy a társadalom felháborodással reagálna. Az erkölcsi normák folyamatosan többet írnak elő számunkra, mint a tételes jog.

Ahogy a kötet bevezetőjében a szerző rámutat, a legnagyobb internetes világcégek is kifejezetten a közösségi normákra hivatkoznak, ha például a közbeszédről van szó. Ezek a szabályok – ahogy a nagyvállalatok értelmezik őket – jól kiegészítik a jog elvárásait. Weboldalaikon arra buzdítják felhasználóikat, hogy tartsák tiszteletben az alapvető civilizációs normákat, és jelentsék azok megsértését az oldal kezelőjének. A normáknak megfelelően a vállalatok időről időre eltávolítják oldalaikról a gyűlöletbeszéd, a grafikus erőszak és a terrorizmus támogatásának formáit. De hol van a határ? Honnan ismerjük meg ezeket a szabályokat? A kötet első fejezete önmagában vizsgálja a társadalmi normákat, a közös erkölcsöt, még mielőtt annak joggal való kapcsolatára térne. Azt is áttekinti, hogy amennyiben az erkölcs – a joghoz hasonlóan – hozzájárul a társadalmi élet irányításához, akkor azt milyen formában teszi.

A második fejezet a társadalmilag nem elfogadott cselekedetek elkövetéséhez való jogra hoz példákat, míg a harmadik fejezet e jog keletkezéséről és arról értekezik, hogyan lehet megtalálni ezekben az esetekben a törvényi előírások és a jogon túli eszközök közötti kényes egyensúlyt.

A kötet kitér arra is, hogy vajon az üzleti életet – különös tekintettel a magas szintű pénzügyi tevékenységre – szabályozó jogi normák figyelembe vesznek-e morális dilemmákat. A szerző Mark Osiel, az iowai egyetem jogi karának professzora. Írásai világszerte meghatározóak a vezető egyetemek jogi karain. Munkáiban arra keresi a választ, hogy hogyan tudna a jog reagálni a tömeges atrocitásokra a társadalom dinamikáinak jobb megértésével. Számos nagy jelentőségű nemzetközi szerződés létrehozásában működött közre tanácsadóként és az amerikai védelmi minisztérium munkáját is segíti a terrorizmus elleni küzdelemben.


Violence against Women

Johanna Niemi – Lourdes Peroni – Vladislava Stoyanova (eds.): International Law and Violence against Women: Europe and the Istanbul Convention. Oxford, London: Routledge, 2020. 229 p.

A Routledge Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötet az Isztambuli Egyezmény mélyreható és kritikus elemzését tárja elénk, valamint részletesen bemutatja az Egyezmény hatásairól és következményeiről folytatott vitákat is.

Az Európa Tanács Egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról, közismert nevén az isztambuli egyezmény az Európa Tanács által megalkotott átfogó nemzetközi egyezmény a nők elleni erőszakkal és családon belüli erőszakkal szemben. 2011. május 11-én, Isztambulban nyitották meg az egyezményhez való csatlakozás lehetőségét, maga az Egyezmény pedig 2014. augusztus 1-jén lépett hatályba. Magyarország 2014. március 14-én írta alá az isztambuli egyezményt, a ratifikációjára azonban hazánkban egyelőre nem került sor. Az Egyezményt aláíró országok közül szintén nem ratifikálta a magállapodást többek között az Egyesült Királyság, Csehország és Szlovákia.

A kötet hangsúlyozza azt, hogy az Egyezménynek milyen fontos helye van a nemzetközi jognak és a nemzetközi politikáknak a nők elleni erőszak megakadályozására és a nők egyenjogúságára irányuló törekvéseiben. A szerzők rámutatnak arra, hogy az integrált és átfogó politikákra összpontosító Egyezmény fontos szerepet játszik az egyenlőség előmozdításában, de említést tesznek azokról a genderizmussal összefüggő vitákról is, amelyeket az egyezmény néhány tagállamban kiváltott.

A kötetben megjelenő tanulmányok elemzik az Egyezmény központi fogalmait, így többek között az erőszakot (violence), a társadalmi nemet (gender) és a kellő gondosságot (due diligence). Az elemzések foglalkoznak azzal is, hogy az egyes részes államokban milyen büntetőjogi eszközöket alkalmaznak a nők elleni erőszak elleni fellépésben, valamint érintik az írások az áldozatoknak nyújtott támogatásokat és szolgáltatásokat is. A kötet utolsó két tanulmánya az Egyezményre vonatkozó nemzeti válaszokat, reakciókat elemzi, így például olvashatunk az Egyezmény lengyelországi fogadtatásáról, az azzal kapcsolatos állásfoglalásokról, vitákról is.

A könyv értékes útmutatót nyújt azon politikai döntéshozók, hallgatók és oktatók számára, akik nemzetközi emberi jogi, büntetőjogi, szociális jogi és szociálpolitikai kérdésekkel, valamint a nemek közötti egyenlőség kérdésével foglalkoznak.


Published on - 2020-12-10 01:51:00
Category: Book recommendations