Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


New arrivals in January

In our column we offer a monthly selection of recently catalogued — mostly Hungarian — books from the collection of the library. Below you may find our picks for January. To learn more about the bibliographic details and availability of the books, click on the cover photo.


Easternization

Gideon Rachman: Easternization: Asia’s Rise and America’s Decline From Obama to Trump and Beyond. New York, Other Press, 2016. 336 p.

Gideon Rachman, a Financial Times díjnyertes külpolitikai újságírója rendkívül időszerű könyvet írt a világban szemünk előtt zajló – vagy éppen még csak a háttérben kibontakozó – geopolitikai változásokról. A 21. század meghatározó politikai-gazdasági folyamatát „Easternization”-nek, vagyis „keletiesedés”-nek elnevezve a szerző Kína gazdasági felemelkedésének ázsiai-csendes-óceáni régióra és a világra gyakorolt hatásáról ír elemzői igényességgel. Történelmi példákat segítségül hívva Rachman amellett érvel, hogy ahogy a gazdasági hatalom egyre inkább Kínában és Kelet-Ázsiában koncentrálódik, úgy csökken a Nyugat és az Egyesült Államok befolyása a világpolitikai folyamatokra. Ezzel egy időben a Kínával szomszédos országok, elsősorban Japán és Dél-Korea aggodalommal tekintenek Pekingnek a régióban kibontakozó túlsúlyára és az Egyesült Államok segítségében bíznak, növelve ezzel egy katonai konfliktus veszélyét. A szerző azonban, az Obama-kormányzat óvatos Kína-politikáját alapvetően helyesnek vélve, nem tart a Nyugat gyors világpolitikai eljelentéktelenedésétől, rámutatva arra, hogy a belátható jövőben a dollár marad a globális tartalékvaluta és Európa marad a világ pénzügyi központja. A kötet megírását számos globális döntéshozóval készített interjú segítette, növelve az abban foglalt meglátások és előrejelzések pontosságát. A könyv ezen kiadásához írt új előszavában Rachman pesszimista képet fest arról, milyen hatással lehet az új amerikai elnök politikája az általa leírt geopolitikai változások békés és rendezett lefolyására.



Parlamentarizmustól a diktatúráig

Palasik Mária: Parlamentarizmustól a diktatúráig (1944-1949). Budapest, Országgyűlés Hivatala, 2017. 464 p.

1944 vége és 1949 tavasza között három csonka ciklus volt a Parlamentben. Palasik Mária ezek átfogó ismertetését vállalta, korabeli fotókkal, dokumentumokkal színesítve munkáját. Az 1944 decemberében alakult törvényhozó testület saját magát is ideiglenesnek nevezte, és 1945 novemberéig tartott. Az 1945. november 4-i választások után alakult nemzetgyűlés (1945. november – 1947. augusztus) még szép reményekkel indult, azonban a szintén rövidre sikeredett harmadik ciklus (1947. augusztus – 1949. május) már diktatúrába torkollott. Az első fejezetben a (kül)politikai környezetet, a csatlós lét következményeit, a demokrácia reményét, a választásokat, a kommunista párt hatalomátvételének folyamatát mutatja be a szerző. A folytatásban ír a parlament szervezetéről, ezen belül a tisztségviselőket, a házszabályt, a bizottságokat és a frakciókat ismerteti, majd a képviselők jogállásáról és politikai-társadalmi jellemzőiről szól. Részletesen tárgyalja a parlament munkáját, a költségvetést, a törvényalkotás folyamatát, sorra veszi az indítványokat, kérvényeket, napirend előtti felszólalásokat, interpellációkat, mentelmi és összeférhetetlenségi ügyeket, és a legfontosabb vitákat (az államformáról és a szabadságjogokról). Nagyon érdekes az egyre elmérgesedő parlamenti vitakultúráról szóló, illetve az 1848-as centenárium megünnepléséhez kötődő országgyűlési eseményeket bemutató rész (az 1848-49 emlékét megörökítő, valamint a Kossuth–díj létrehozásáról szóló törvény megalkotása, ünnepi ülés a „baráti” országok szónokaival). A törvényhozást befolyásoló kapcsolatokról is részletesen szó esik, kirajzolva az akkori parlament viszonyát a pártokkal, az államfővel, a köztársasági elnökkel, a kormánnyal, a SZEB-bel és az IPU-val. A könyv végén a szerző az Országház háború utáni helyreállítását, a hivatal és a pártapparátusok működését, és a parlament költségvetését tárgyalja, majd összegzésképp a harmadik országgyűlés idő előtti felosztásának okait elemzi.


Európai Unió Bírósága - jelentés

Az Európai Unió Bírósága. Éves jelentés, 2016: Az év körképe. Luxembourg, Eur-Op, 2017. 49 p.

Az Európai Unió Bírósága a hét uniós intézmény egyike. Az intézmények minden évben jelentést adnak ki, az adott év munkájáról. A Bíróság 2016. évi jelentésében olvashatunk az Európai Unióban zajló igazságszolgáltatási tevékenységről, az intézmény életét befolyásoló jelentősebb eseményekről, az adminisztrációról és a jövő kihívásairól. 2016-ban a Bíróság szervezeti reformja új szakaszba lépett. 2015-ben határozták meg az uniós igazságszolgáltatási reform három fázisát, melyek közül eddig kettő megvalósítására került sor. Első lépésben döntés született arról, hogy a Bíróságot ezentúl két igazságszolgáltatási fórum alkotja: a Bíróság és az Európai Unió Törvényszéke, a folytatásban pedig megemelték a Törvényszékhez bíráinak létszámát. A jelentés számos példát említ a különböző szakágakban hozott döntésekre. Kiemelt fontossággal bír, hogy az eljárási idő hossza jelentősen csökkent 2016-ban. A kiadványban sok statisztikai adattal találkozunk, melyek segítséget nyújtanak az előző év adatainak összehasonlításában. A kiadványt különösen ajánljuk az Európai Bíróság joggyakorlata és intézményi struktúrája iránt érdeklődő olvasóinknak.


Published on - 2018-01-18 11:53:00
Category: Book recommendations