Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


New Arrivals in May

In our column we offer a monthly selection of recently catalogued — mostly Hungarian — books from the collection of the library. Below you may find our picks for May. To learn more about the bibliographic details and availability of the books, click on the cover photo.


Robotjog

Technológia jog – Robotjog – Cyberjog. Budapest, Wolters Kluwer, 2018. 331 p.

A jog – mint sokan mondják – általában csak kullogni tud az események után. Ezért komoly kihívás egy olyan összefoglalót elkészíteni, ami a legmodernebb jelenségek jogi szabályozásáról szól. A fenti kötettel erre tett kísérletet dr. Klein Tamás, dr. Szabó Endre Győző, és dr. Tóth András. A szerzők mindhárman a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Infokommunikációs Jogi Tanszékének oktatói. Írásaikban az elkövetkezendő időszak három jelenségének – a technológiának, a cybertérnek és a robotikának – jogi összefüggéseit vizsgálják.

A három fogalom magyarázatot igényelhet, hiszen ezeknek a területeknek korábban nem volt kiforrott tárgyalási módja. A kötet technológia alatt összefoglalóan minden, a valós problémák megoldására előállított eszközt ért. Az erről szóló fejezetben az adatvédelem és a technológia összefüggéseit, a technológia versenyjogi problematikáját és a platform alapú gazdaság jogi vonatkozásait járják körül a szerzők. A robotjog fejezetben eszmetörténeti háttér mellett megismerhetjük a jogi szabályozás elveit, kereteit. A főbb dilemmákról, azaz a robotok jogalanyiságáról, cselekvőképességükről, a felelősségi kérdésekről ugyanúgy tájékozódhatunk, mint a robotok állampolgárságának közjogi vonatkozásairól. A cyberjog fejezet az internetes kommunikáció alkotmányjogi vonatkozásait, a hálózatsemlegesség szabályozását, a hálózati és információs rendszerek biztonságának európai összefüggéseit, illetve a cyberbűnözés jelenségét vizsgálja.

A kötet szerkesztői reményüket fejezik ki, hogy az általuk ismertetett témák a jövőben kiforrottabban és szélesebb körben kerülnek majd bemutatásra. Bíznak abban is, hogy az új technológiák az emberek, az emberiség javát szolgálják majd.


Antall József miniszterelnöksége

Marinovich Endre: 1315 nap: Antall József miniszterelnöksége. 2., jav. kiad. Budapest, Magyar Napló: Veritas Történetkutató Intézet, 2018. 268, [20] p.

Különleges kötet látott napvilágot a rendszerváltást követő első, szabad, demokratikus választás után megalakult kormány miniszterelnöke, az 1993. december 12-én elhunyt Antall József egykori kabinetfőnökének tollából. A címbeli 1315 nap a három és fél éves kormányzati időszakra utal. A könyv visszaemlékezés erre a korszakra, főbb eseményeire, Antall József szemszögéből. Az alcím, Antall József naplója, itt nem szó szerint értendő, ahogyan azt a szerző a bevezetőben olvasható magyarázatából megtudhatjuk:

„Antall József miniszterelnök betegségét 1993 őszén a Kölni Egyetem 1. sz. Belgyógyászati klinikáján kezelték. Tervei között szerepelt, hogy kórházi tartózkodása idején emlékeit, gondolatait hangszalagon rögzíti. Ezért október 8-án felkérte kabinetfőnökét, hogy biztosítsa számára a szükséges technikai eszközöket. (…) November 5-én a kórház elhagyása után Antall József felbontatlanul adta vissza a kazettákat tartalmazó csomagot kabinetfőnökének. - Erre már nem volt erőm – mondta. E sorok írója, akinek különös szerencséje, hogy Antall József egyik legközvetlenebb munkatársa lehetett, kísérletet tesz arra, hogy megszólaltassa a néma kazettákat.”

A kormányfő a németországi klinikára a gyógyulásához szükséges transzplantáció miatt érkezett. 1993. október 10. az ott töltött első napja, innen indul a képzeletbeli hangszalag. Az egy hónapos kórházi tartózkodás idején a pillanatnyi egészségi állapotáról, közérzetéről is beszámol, de a fő mondanivaló a kormányzással kapcsolatos eseményekről, tapasztalatokról, nézetekről szól.

Az egyes fejezetek olyan fontos eseményeket taglalnak, mint a Varsói Szerződés és a KGST feloszlatása, a kormányalakítás és átalakítás részletei, a taxisblokád, az angolszász kapcsolatok, Közép-Európa jelene és jövője, az Euro-atlanti integráció kérdése. Emberi kapcsolatokat is bemutat: a néhai miniszterelnök Kohl német kancellárhoz fűződő barátságát, a Bush amerikai elnökkel és Jelcin orosz államfővel folytatott tárgyalásait.

Az utolsó, Végjáték című fejezetben a könyv szerzője a miniszterelnök életének utolsó heteiről saját emlékei alapján számol be. Itt ér véget a könyv, mellékletében a kormány tagjainak és a miniszterelnökség vezető munkatársainak felsorolása, a kormányülések ülésrendjének bemutatása, valamint színes fényképek találhatóak.

Ez a sajátos „napló” az Antall család tulajdonában lévő eredeti, archív dokumentumok alapján, valamint közéleti személyiségekkel lefolytatott interjúk segítségével készült. Akit érdekel a közelmúlt történelme, a politika, a rendszerváltás utáni első időszak, az ebből a könyvből képet alkothat az akkori hazai és nemzetközi viszonyokról, valamint közelebbről megismerheti a politikus, a történész és némileg a magánember Antall Józsefet egyaránt. Egyúttal pedig bepillantást nyerhet a politikai színfalak mögé a közelmúlt hazai és nemzetközi történelméből kiragadott érdekes történeteken keresztül. Érthető, tárgyszerű, emberi összegzés a miniszterelnök három és fél évéről és utolsó napjairól.


Vasgárda

Constantin Iordachi: A Vasgárda: karizma, politika és erőszak Romániában, 1927-1941. Budapest, L'Harmattan, 2017. 497 p.

Dr. Constantin Iordachi román történész, a Central European University tanára, az East Central Europe című folyóirat társszerkesztője frissen megjelent monográfiájában a két világháború közötti évtizedekben aktív román szélsőjobboldali párt és mozgalom, a Vasgárda történetét mutatja be. Az 1927-ben alapított szervezet, melyet hivatalosan Szent Mihály Arkangyal Légiónak – vagy egyszerűbben légionárius mozgalomnak – hívtak, a két világháború közötti román belpolitika és közélet megkerülhetetlen szereplője volt. Bár a mozgalom kultikus tisztelettel övezett alapítóját és egyben vezérét, Corneliu Zelea Codreanut 1938-ban egy állítólagos szökési kísérlet során kivégezte a román csendőrség, Antonescu marsall 1940-ben a vasgárdistákat a hatalomba emelve létrehozta a – az utóbbiak sikertelen puccskísérlete miatt csupán öt hónapig fennálló – „legionárius államot”.

Iordachi könyvében minden apró részletre kiterjedően mutatja be egyfelől a mozgalom történetét, másrészt annak ideológiáját, politikai fejlődését és társadalmi összetételét, továbbá a fentebb említett nacionalista-legionárius rezsimet, amelyet a Szent Mihály Arkangyal Légió a hatalomban töltött hónapjai alatt létrehozott. Bár a könyv egyes részei már megjelentek korábban is, a szerző jelentősen átdolgozta az utóbbi szövegeket is, számos új levéltári forrást használt fel, és ami a legfontosabb, az egész munkát egy új módszertani keretbe illesztette be: a legionárius ideológiát teológiai típusú palingenetikus politikai hitként definiálja, és ezt nevezi legionarizmusnak. A palingenézis szó jelentése „újjászületés”, a fasizmuskutatók szerint a palingenézis mítosza a fasiszta ideológiák lényege, mégpedig a nemzet újjászületése és megújhodása az erőszakos tisztogatás által. A szerző az utóbbi elméletet fejleszti tovább, adaptálja a Vasgárdára és teszi könyve tézisévé.

A L’Harmattan kiadó gondozásában megjelent A Vasgárda: karizma, politika és erőszak Romániában, 1927-1941 című kötetet olvasóink az Országgyűlési Könyvtár nagy olvasótermének történettudományi részlegén találhatják meg.


Honfoglalók műveltsége

A honfoglalók műveltsége. [Budapest], Helikon: MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport, 2018. 210, [1] p. (Magyar őstörténet; 6.)

Egy korábbi könyvismertetőben – a Magyar őstörténet sorozat 5. kötetével kapcsolatban – már hírt adtunk az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont szárnyai alatt létrejött Magyar Őstörténeti témacsoport grandiózus vállalkozásáról, melynek kebelén interdiszciplináris keretek között, tehát az adott terület legkiválóbb kutatóit bevonva, igyekeznek a legfrissebb kutatási eredményeket beépítve átfogó képet nyújtani a magyar őstörténet tudományos kutatásának jelenlegi állásáról. Az ennek manifesztációjaként megjelent, az őstörténet témakörét egészében lefedni igyekvő „Magyar őstörténet” sorozat hatodik, befejező kötetének megjelenése arra ösztönzött minket, hogy ismét áttekintsük ennek a tudományos vállalkozásnak az eredményeit. A nemrégiben megjelent hatodik, a „Honfoglalók műveltsége” című kötet, elődeihez hasonlóan egy témakört jár körbe, jelesül a honfoglalás kori magyarság műveltségét, szellemi kultúráját, annak fennmaradt nyomait. A Sudár Balázs turkológus, történész, népzenész szerkesztette kötetben a korszak szórványos írott forrásai mellett a szerzők segítségül hívták a honfoglalás kori sírok régészeti leleteit, valamint, sok más fontos területet érintve, a néprajztudomány szakértői segítségével a gyermekjátékok, mesék világába is betekintést nyerhetünk, azok honfoglalás kori rétegeit felgöngyölítve. Aki csak egy kicsit is járatos a témában az tudja, hogy a köteteket kézbe véve, igencsak ingoványos területre tévedt, hisz a szigorúan vett szakma, valamint az amatőr őstörténet kutatók, hagyományőrzők stb. között sok esetben látszólag áthidalhatatlan a távolság. A sorozat legnagyobb erénye azonban éppen abban rejlik, hogy kilépve a tudományosság elefántcsonttornyából a szerkesztőknek sikerült egy nagyon olvasmányos, mégis tudományos igényességgel kivitelezett munkát megalkotniuk, melyben a szerzők nem voltak restek akár a kor hagyományőrzőinek gyakorlati tapasztalatait is górcső alá venni, illetve adott esetben beépíteni munkáikba. Maga a kivitelezés is roppant igényes és rengeteg illusztrációval tarkított, ami nem csak a vizuálisabb tematikájú köteteknél – mint amilyen például „A honfoglalók viselete” című első kötet volt – nyújt kiváló kapaszkodót.

A sorozat kötetei hozzáférhetők a könyvtár Nagy olvasótermében, a történelem kézikönyvtárban.


Digitális közigazgatás

Budai Balázs et al.: A digitális kor hazai közigazgatási specifikumai. Budapest, Dialóg Campus, 2018. 447 p. (A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai; 10.)

A Dialog Campus Kiadó gondozásában megjelent A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai című sorozat 10. kötete. A könyv bevezetőjében foglaltak szerint, „a társadalom alrendszerei – így a közigazgatás is – egyre több terület kölcsönhatásának köszönhetően dinamikusan változnak. E kölcsönhatások nagy amplitúdójú hullámokat vernek, és évtizedes, évszázados beidegződéseket, működési rutinokat, törvényszerűségeket borítanak fel… Napjainkban a digitális jelenségek írják át a közigazgatás fejlesztésének hangsúlyos pontjait, és miután e jelenségek országonként eltérő mértékben érvényesülnek, léteznek hazánkra jellemző specifikumok és hangsúlyos területek is.” A kötet szerzői kísérletet tesznek a közigazgatás szerepének megtalálására a digitális ökoszisztémában, ahol például a nyílt kormányzás vagy akár a tudáskormányzás egyre hihetőbb és valóságosabb elvárásokat támaszt. Budai Balázs, Gerencsér Balázs Szabolcs és Veszprémi Bernadett vizsgálják – többek között – ennek uniós és hazai szabályozási hátterét, az új média térhódításának ügyféloldali és a hivatali oldali következményeit, az e-közigazgatás szolgáltatási struktúráját és pilléreit, illetve az e-közigazgatás legnagyobb (technológiai, jogi, szervezeti, gazdasági) kihívásait. A könyv külön fejezetben foglalkozik a közigazgatás adatkezelésével, a nyílt kormányzat e-közigazgatási hátterével és a tudáskormányzással kapcsolatos kérdésekkel.

A monográfia szerzői remélik, hogy a mű elolvasása után „új összkép alakulhat ki az olvasóban, a közigazgatás hazai fejlődési perspektíváiról, illetve fejlesztésének – infokommunikáció-vezérelt – súlypontjairól.”


Published on - 2019-05-29 10:24:00
Category: Book recommendations