Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


100 éve alakult meg a Nemzetek Szövetsége

1919-ben a háború kitörésének okait vizsgálva, valamint a háború által okozott szenvedés ellen fellépő mozgalmak és a szellemi élet kiválóságainak követelésére megindultak az előkészületek egy átfogó biztonsági szervezet létrehozása érdekében. A 19. században kialakult európai elképzeléseket is felhasználó kezdeményezés elsősorban Woodrow Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének köszönhető.

„Meg kell teremteni a népek általános szövetségét. Külön szerződésekkel kell gondoskodni arról, hogy a nagy és kis államok politikai függetlensége és területi integritása kölcsönös garanciák által biztosíttassék.” (State of Union, 1918. január 8.) A Wilsoni kezdeményezés mellett a háború végére már kialakulóban voltak a francia és a brit elképzelések is. Ezen elképzelések egyes részeinek figyelembevételével aztán 1919. január és június között kidolgozták az Egyezségokmányt, ami aztán 1920 januárjában lépett hatályba.

Népszövetség

Woodrow Wilson – az USA elnöke (1913-1921), a Nemzetek Szövetsége megálmodója. Forrás: https://commons.wikimedia.org

A Szövetség eredeti tagjai – az „Egyezségokmány” szerint – a versailles-i békeszerződést aláíró 27 állam (így az Egyesült Államok is), a brit birodalom négy domíniuma, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Afrika, valamint az akkor még félgyarmati sorban lévő India volt. Ezenkívül 13, a háborúban semleges ország is az eredeti tagok között szerepelt, így Svájc, Svédország, Hollandia, Dánia, valamint több Latin-Amerikai állam. Ki voltak zárva a tagságból a legyőzött államok és szovjet-Oroszország, de Ausztriát és Bulgáriát 1920-ban, Magyarországot 1922-ben, Németországot pedig 1926-ban mégis felvették. A Szovjetunió 1934-ben lett tag. Különös módon, a szövetség megálmodójának hazája, az Egyesült Államok soha nem lett tagja a szervezetnek. 1920-ban Wilson elnököt republikánus elnök, Warren Harding váltotta. A konzervatív felfogású republikánus többségű szenátus nem erősítette meg az Egyezségokmányt. Az idő elteltével több ország is kilépett, Németország, Japán, Olaszország, Magyarország, Spanyolország. Szovjetuniót, Finnország megtámadása miatt, 1939-ben kizárták - mindössze öt év tagság után..

A Népszövetség ülése

A Nemzetek Szövetségének Közgyűlése 1920. Forrás: www.unmultimedia.org

A Szövetség két legfontosabb célja volt a nemzetek együttműködésének előmozdítása és a nemzetközi béke és biztonság megvalósítása. Nagy hangsúlyt helyezett a vitás kérdések békés rendezésére, adott esetben saját hatáskörben. Három állandóan működő szerve volt, a Közgyűlés, a Tanács és a Titkárság, amely rendszer azóta is alapképletül szolgál a nemzetközi szervezetek felépítésében. A Közgyűlés már az elejétől fogva évente ülésezett, és annak ellenére, hogy számos érdemi kérdés megoldásában kudarcot vallott, egyúttal korszakalkotó tevékenységet folytatott a nemzetközi szervezetek olyan új jellegzetességeinek kialakítása tekintetében, mint a nyilvános ülések gyakorlata, a munkabizottságok létrehozása, vagy a parlamentáris szabályok alkalmazása a merevebb diplomáciai érintkezés helyett. A Tanácsnak voltak kizárólagos hatáskörei: többek között garantálta a tagok területi épségét és politikai függetlenségét, a tagok vitás kérdéseit a Tanács vizsgálta ki. A Titkárság adminisztratív jogkörrel bírt, de a jogköre az évek során folyamatosan bővült. Az Állandó Nemzetközi Bíróság (Permanent Court of Justice), amely hivatalosan nem volt a Népszövetség szerve, 1922 és 1946 között működött.Ez idő alatt 27 tanácsadó véleményt alkotott, és 31 ügyben hozott ítéletet az államok közötti vitákban, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a viták békés megoldása elvének elfogadtatásához és a nemzetközi jog fejlődéséhez. A Népszövetség működésének pozitívumaihoz szokás sorolni, hogy egy kollektív biztonsági rendszer megteremtésére tett első komoly kísérlet volt, mert az Egyezségokmány rendelkezései előrelépést jelentettek gazdasági és szociális kérdésekkel való foglalkozás szempontjából. Az agresszív háborút nemzetközi jogsértésnek tekintette. Sajnos emellett nem volt képes a legfőbb feladatát megvalósítani, vagyis megakadályozni a 30-as években jelentkező és a második világháborúban kicsúcsosodó agressziót, így be kellett fejeznie működését 1946 áprilisában.


Felhasznált irodalom:

  • Blahó András, Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2014. p. 45-56.
  • Szávai Ferenc: Biztonsági rendszer születik. Nemzetek Szövetsége. Magyarország Európában, Európa a világban: Tanulmánykötet Gazdag Ferenc 70. születésnapjára. Budapest: Dialóg-Campus, 2016. p.57-67.


Az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében megtalálhatók a Nemzetek Szövetsége valamint az Állandó Nemzetközi Bíróság eredeti dokumentumai. Emellett a téma kapcsolódó szakirodalma is nagyon gazdag, ebből láthatnak itt egy nagyon rövid válogatást.


Ajánlott szakirodalom:

Fábián Áron: A Nemzetek Szövetségének nagy kisérlete: a kisebbségi jogok védelme és a nemzetközi jog legitimitása a két világháború között. ln: Studia Collegii de Stephano Bibo Nominati. Tudományos diákköri dolgozatok, 2. évf. (2017.) pp.48-84
A mű raktári jelzete az OGYK-ban: A4/10.829

Szávai Ferenc: Biztonsági rendszer születik:a Nemzetek Szövetsége. ln: Magyarország Európában, Európa a világban: tanulmánykötet Gazdag Ferenc 70. születésnapjára. Budapest: Dialóg Campus, 2016. pp. 57-67.
A mű raktári jelzete az OGYK-ban: 913.216

Lamm Vanda: Compulsory jurisdiction in international law. Cheltenham; Northampton: Edward Elgar, 2014. XI, 318 p.
A mű raktári jelzete az OGYK-ban: KK III/9783

Henig, Ruth: The League of Nations : the peace conferences of 1919-23 and their aftermath. London : Haus, cop. 2010. VIII, 240 p. (Makers of the modern world )
A mű raktári jelzete az OGYK-ban: 816.538 ENSZ KK

Zeidler Miklós: A Nemzetek Szövetsége és a magyar kisebbségi petíciók ln: Etnopolitika. A közösségi, magán- és nemzetközi érdekek viszonyrendszere Közép-Európában. Budapest: Teleki László Alapítvány, 2003. pp.59-83
A mű raktári jelzete az OGYK-ban: 583.489

Vangyel Erzsébet: A kisebbségek jogvédelme és a Nemzetek Szövetsége ln: Történelem és nemzet. Tanulmánykötet Galántai József professzor tiszteletére. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Eötvös Kiadó, 1996. pp. 419-443
A mű raktári jelzete az OGYK-ban: 544.053

Northedge, Frederick Samuel: The League of Nations: its life and times, 1920-1946. [Leicester] : Leicester University Press, 1986. X, 342 p.
A mű raktári jelzete az OGYK-ban: 518.322 ENSZ KK

Birn, Donald S.: The League of Nations Union, 1918-1945. Oxford : Clarendon Press ; New York : Oxford University Press, 1981. 269 p.
A mű raktári jelzete az OGYK-ban: 506.433 ENSZ KK

Ghébali, Victor-Yves: Bibliographical handbook on the League of Nations : Vol. 1-3. United Nations Library. - Provisional edition. - Geneva : UN, 1980.
A mű raktári jelzete az OGYK-ban: ENSZ/1282:1-3

Barros, James: Office without power : Secretary-General Sir Eric Drummond, 1919-1933. Oxford: Clarendon Press ; New York : Oxford University Press, 1979. 423 p.
A mű raktári jelzete az OGYK-ban: 474.602 ENSZ KK

Joyce, James Avery: Broken star : The story of the League of Nations (1919-1939). Swansea : Christopher Davies, 1978. 231 p.
A mű raktári jelzete az OGYK-ban: 472.701 ENSZ KK

Gerbet, Pierre: Société des Nations et Organisations des Nations-Unies. Paris : Richelieu, 1973. 415 p. (L'univers contemporain )
A mű raktári jelzete az OGYK-ban: 419.494 ENSZ KK

Azcárate, Pablo de: La Société des Nations et la protection des minorités / Pablo de Azcarate. Geneve : [s.n.], 1969. 103 p. (50 ans de la Société des Nations )
A mű raktári jelzete az OGYK-ban: 430.442 ENSZ KK

Közzétéve - 2019-06-21 10:23:00
Kategória: Évfordulók