Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


100 éve hunyt el Körösfői-Kriesch Aladár, a magyar szecesszió kiváló képviselője

Körösfői-Kriesch Aladár (Buda, 1863. október 29. – Budapest, 1920. június 16.) festő és iparművész a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt. 1894-ben a Julian Akadémiát látogatta, közben itáliai, spanyolországi tanulmányutakat tett. Eleinte történelmi kompozíciókat alkotott (II. Rákóczi György halála, Eger ostroma). Első sikerét 1895-ben Torda város megbízásából A Tordai Országgyűlés megfestésével szerezte. 1897 és 1902 között az Országház dekorációs munkálataiban vett részt. Az ebédlőterem (ma Vadászterem) két végére festett egy-egy nagyméretű freskót, a magyarok ősi foglalkozásának tartott halászat és vadászat témájára. A Halászat a Balatonon a 15. században című falkép Tihanyban szerzett benyomások alapján született, A vadászat. Etele megmenti Budát falképhez valószínűleg Arany János Buda halála című balladájának nyolcadik éneke adott inspirációt. Az ábrázolásokat a művészettörténészek az életmű korai szakaszának kiemelkedő alkotásai között tartják számon. Mindkét művet 1902-ben fejezte be, és még ebben az évben Nagy Sándorral közösen létrehozták a gödöllői művésztelepet. Gödöllőn szövő-manufaktúrát létesített, amely később az Iparművészeti Iskola tanműhelye is lett, ahol tanított is.

Körösfői-Kriesch Aladár

Körösfői-Kriesch Aladár

Tordai Országgyűlés

Tordai Országgyűlés

Fontosnak tartotta a természetes anyagok és színek használatát, ezért tanulmányozta a még fellelhető hagyományos népi technikákat és a népi motívumkincset. Gyűjtései során főleg Erdélyben és Kalotaszeg környékén, de például Mezőkövesden is járt. 1907-ben vette fel a Körösfői előnevet a kalotaszegi medence gazdag népművészeti anyaga előtti tiszteletadásként. Részt vett a Malonyay-féle A magyar nép művészete című könyv anyagának gyűjtésében is. A festmények és grafikák mellett időnként szoborkompozíciókkal is foglalkozott. Mozaikot és üvegablakot is tervezett, ezeknek többnyire Róth Miksa volt a kivitelezője.

Körösfői a festmények, grafikák, iparművészeti tervek mellett számos falképet is készített, többek között a Színművészeti Akadémiára, a váci Örökimádók templomába, a temesvári Papneveldébe, az 1910-es bécsi Vadászati Kiállításra, a mexikói operaházba, a budapesti Zeneakadémiára, a marosvásárhelyi Kultúrpalotába, a pesti Központi Szeminárium kápolnájába, Pannonhalma millenniumi emlékművébe és a zebegényi templomba (amelyet egyébként Kós Károly tervezett szintén a magyar szecesszió szellemében).

Zeneakadémia falfestmény

Falkép a budapesti Zeneakadémián

Hódolat Hungáriának, Marosvásárhely

Hódolat Hungáriának – Kultúrpalota, Marosvásárhely

Mindezek mellett könyveket tervezett, illusztrációkat és számos akvarellt is készített. Épület- és szobabelsőket, sőt tárgyakat is tervezett, valamint számos tanulmányt írt a magyar iparművészetről, népművészetről. 1907-ben állami aranyéremmel tüntették ki „a hazai iparművészet különféle ágainak nemzeti irányba való fejlesztéséért”. Tagja volt a KÉVE művészcsoportnak. 1913-tól az Iparművészeti Iskola díszítőfestő osztályát vezette.

A Magyar Képzőművészeti Társulat elnöke volt, Céhbeliek néven pedig külön kiállító társaságot is szervezett, amely 1914-től 1934-ig működött. 1918–19-ben a Nemzeti Tanács mellett működő Irodalmi és Művészeti Szaktanács tagja volt.

Az első világháborúban haditudósítóként járta a harctereket, itt súlyosbodott tüdőbaja, mely végül június 16-án bekövetkezett halálát okozta.

Felhasznált irodalom:

DÉNES Jenő, Kőrösfői-Kriesch Aladár, Budapest, Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Keresztényrégészeti és Művészettörténeti Intézet, 2018. (reprint)

KESERÜ Katalin, Kőrösfői-Kriesch Aladár, (A Művészet Kiskönyvtára, 116), Budapest, Corvina, 1977.

Bojtos Anikó: Az Országház falfestményei. Országház Könyvkiadó, 2016.

Közzétéve - 2020-06-16 11:09:00
Kategória: Évfordulók