Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


2021-től szabadon olvashatók Moór Gyula digitalizált művei

„Szeretném hinni, hogy az emberi fejlődés felfelé: a szabadság, egyenlőség, testvériség kiteljesülése, az emberiesség gondolatának fokozódó érvényesülése felé halad.” (Moór Gyula, 1947.)

Moór Gyula jogtudós művei digitalizálva ettől az évtől szabadon hozzáférhetők a Magyar Jogi Portálon. Ez alkalomból megemlékezünk a Magyarországon és külföldön is ismert és elismert magyar jogtudósról, aki legfőképp a jogbölcseleti és jogelméleti gondolkodás területén vált meghatározó szaktekintéllyé.

Moór Gyula

Moór Gyula (1888-1950) (Kép forrása: Wikimedia Commons)

Moór Gyula Brassón született 1888-ban, az evangélikus egyházmegye főesperesének fiaként. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán 1907 és 1911 között végezte. Itt ismerte meg az akkorra már az európai jogfilozófia területén méltán hírnevet szerzett jogtudóst, Somló Bódogot, aki mestere, atyai jó barátja, tanára volt. 1912-ben a kolozsvári egyetem ösztöndíjával fél éves tanulmányutat tett Németországban. Halléban megismerkedett Rudolf Stammlerrel, a kontinensen ekkor uralkodó neokantiánus jogfilozófiai irányzat megalapítójával. 1913-ban királyi kitüntetéssel (sub auspiciis Regis) a jogtudományok doktorává avatták.

1914-től az eperjesi jogakadémia nyilvános rendkívüli tanárává nevezték volna ki, de az első világháború közbeszólt. Több mint négy évig teljesített katonai szolgálatot. A katonai szolgálat alatt erősödött meg barátsága Somló Bódoggal, aki lehetőségeihez mérten könyveket küldött tanítványának, ezáltal mindvégig benne maradhatott a tudományos élet vérkeringésében. Többek között a fronton olvasta el mestere Juristische Grundlehre (https://go.ogyk.hu/dtt-item-000305298) című fő művét. Emellett leveleztek is, amely inspirálóan hatott a fiatal jogtudósra, és ennek is köszönhette, hogy még a háború alatt habilitálni tudott. 1918 novemberében aztán a kolozsvári egyetemen a nemzetközi jogi tanszék nyilvános, rendes tanára lett. 1919-ben az egyetemet „száműzték” Budapestre, ahol 1920 őszétől, mesterének tragikus halálát követően (Somló Bódog 1920. szeptember 28-án önkezével vetett véget életének) a jogbölcseleti tanszéken tanított egészen 1929-ig Szegeden, az oda helyezett egyetemen.

Bevezetés a jogfilozófiába

Bevezetés a jogfilozófiába – Magyar Jogi Portál: https://go.ogyk.hu/dtt-item-000423146

Ez az időszak igen termékeny volt, itt jelent meg 1923-ban a Bevezetés a jogfilozófiába (https://go.ogyk.hu/dtt-item-000423146) című munkája, amely önálló jogbölcseleti felfogásának komplex megalapozása volt, és tankönyvként szolgált a szegedi jogi karon. Ebben az időszakban a neokantiánus jogfilozófia alapkérdéseiből indult ki, és próbált válaszokat megfogalmazni, szintézisre törekedni. A szegedi időszak lezárásaként a Logikum a jogban (https://go.ogyk.hu/dtt-item-000422189) című, 1928-ban megjelent terjedelmes tanulmányában foglalta össze a jogdogmatikai és módszertani alapvetéseit. Társadalmi és tudományos elismerései is gyarapodtak, a Magyar Filozófiai Társaság, a Magyar Társadalomtudományi Társaság és a Magyar Külügyi Társaság is tagjává választotta, majd 1925-ben a Magyar Tudományos Akadémia a levelező tagjai közé emelte.

A jogi személyek elmélete

A Jogi személyek elmélete. Az akadémiai székfoglaló bővített változata könyv formában. – Magyar Jogi Portál (https://go.ogyk.hu/dtt-item-000303401)

Székfoglaló előadását a Jogi személyek elmélete (https://go.ogyk.hu/dtt-item-000303401) címmel tartotta, amelyből később egy jóval hosszabb monográfia is született. Az első világháborúban teljesített katonai szolgálatáért vitézi rangot kapott. 1928-tól a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog-és Államtudományi Karán, a jogbölcseleti tanszéken kezdett tanítani. Hallgatói szerint lebilincselő előadó volt, a legelvontabb jogfilozófiai gondolatokat is képes volt a legegyszerűbb módon elmagyarázni. Az 1930-as és 40-es években a jogbölcseleti felfogásában változás figyelhető meg. A kanti és hegeli gondolatokat ötvöző filozófia lesz meghatározó. Mindemellett fontosak a Hans Kelsen felfogását interpretáló, kritizáló, elemző művei, és jelentősek azok a munkái, amelyekben a jogbölcselet és a tételes jogtudományok számára egyaránt fontos határkérdésekkel – főképpen jogi alaptanával összefüggő problémákkal – foglalkozott. Közéleti tevékenysége az 1930-as évek második felében bontakozik ki, több tudományos testület tagja lett. majd a Zeitschrift für öffentliches Recht című folyóirat szerkesztőbizottságába is bekerült.

Pázmány évnyitó

A 300. tanév megnyitója a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Középen a rektor, Kornis Gyula, jobbról a második Moór Gyula, a jogi kar dékánja. 1935. (A kép forrása: Tolnai Világlapja. 1935. 39. sz. p2.)

A pesti jogi kar dékáni kinevezésére 1935-ben került sor, majd Tomcsányi Móric mellett felsőházi póttag is lett. Az Akadémia rendes tagjai közé választották, ajánlói között találjuk többek között Finkey Ferencet, Polner Ödönt, Szladits Károlyt. A második világháború idején az ártatlanul elítéltekért emelte fel a szavát. A szabad akarat problémája (https://go.ogyk.hu/dtt-item-000422295) című 1943-as művében mind a fasiszta, mind a kommunista diktatúrát elutasítva fogalmazza meg: „Ha a diktatúra a könyörtelen terror eszközeivel tartja fenn magát, akkor erkölcstelensége még csak fokozódik: mert hiszen nem enged polgárai számára más szabad választást, mint választást a fizikai vagy erkölcsi megsemmisülés között.” Erőteljes háború- és fasizmusellenes kiállása miatt menekülnie is kellett. Polgári demokrata felfogása szemben állt a magyar és német fasiszta törekvésekkel, és minden totalitárius módszerrel és magatartással. A háború után az egyetem rektora lett, és jelentős szerepe volt az intézmény újraindításában. Az 1945. novemberi választást követően a Nemzetgyűlés első ülésén a választójogi törvényben az ország szellemi és közéleti vezető személyiségeinek fenntartott 12 hely egyikére megválasztották képviselőnek a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front ajánlására. 1947-ben jelent meg a Tegnap és holnap között (https://go.ogyk.hu/dtt-item-000306877) című tanulmánygyűjteménye, mely legjelentősebb írásait fogja össze.

A belpolitikai életben 1947 tavaszára egyre erőteljesebb támadások érték a demokrácia intézményrendszerét és a hatalmi erőviszonyokban bekövetkező változások egyre határozottabb közéleti-politikai szerepvállalásra késztették. Egyre aktívabb lett a Nemzetgyűlési politizálásban. Parlamenti beszédében szóvá tette a „kékcédulás” választás visszásságait, amiért támadások kereszttüzébe került. Ezután rohamosan romló egészségi állapota miatt már egyetemi tevékenységeit sem tudta végezni, 1948-ban nyugállományba helyezték, de politikailag már nem volt megfelelő semmilyen tisztségre. 1949-ben méltatlanul, politikai okokra hivatkozva kizárták a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közül, rehabilitációjára csak 1989-ben került sor.

1950. február 3-án gégerákban hunyt el a neves tudós, de sem az egyetem, sem más intézmény nem emlékezett meg az európai hírű jogtudós elhunytáról.

Moór Gyula a két világháború közötti magyar jogfilozófiai gondolkodás kiemelkedő alakja, európai szintre emelte a magyar jogbölcseletet, illetve tevékenysége révén a nemzetközi eredményeket a hazai jogi oktatás és jogtudomány számára közvetítette.

Moór Gyula műveinek szerzői jogi védettsége ettől az évtől már nem él, így az Országgyűlési Könyvtár állományában megtalálható könyvei immár digitalizálva szabadon hozzáférhetők a Magyar Jogi Portálon:

https://go.ogyk.hu/dtt-coll-moor-gyula

Moór Gyula könyvhagyatéka Somló Bódog hagyatékával együtt 1977-ben, Varga Csaba professzor úr nyomozásának és közbenjárásának köszönhetően az Országgyűlési Könyvtár állományába került.

2011-ben Moór Gyula díjat alapítottak, amely az életpálya lezárása alkalmából vagy egy kiemelkedő életmű elismeréseként annak az igazságügyi területen tevékenykedő személynek adományozható, aki szakmai munkáját hosszú ideig kimagasló színvonalon végzi, illetve jelentős érdemeket szerez valamely országos jelentőségű, nagy munkaigényű feladat végrehajtásában.

Moór Gyula-díj

A Moór Gyula-díj (A kép forrása: www.jogiforum.hu)

Felhasznált irodalom:

Sereg András: Moór Gyula: Az igazság nagy hódítója. Jogi Fórum. https://www.jogiforum.hu/arckepcsarnok/33 (Letöltés ideje: 2021. január 5.)

Szabadfalvi József: Moór Gyula. In: Hamza Gábor: Magyar Jogtudósok. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 2006. p.167-189.

Szabó Róbert: Moór Gyula. In: Nemzetgyűlés Almanachja. 1945. november 29.- 1947. július 25. Budapest: Magyar Országgyűlés, 1999. p. 377-379.

Villám Judit: Országgyűlési Könyvtár. Budapest: Országgyűlés Hivatala, 2017.

Közzétéve - 2021-01-07 03:33:00
Kategória: Hírek