Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


75 éve hunyt el Magyary Zoltán jogtudós (1888-1945)

A magyar közigazgatás-tudomány legismertebb és nemzetközileg is meghatározó alakja, Magyary Zoltán 1888. június 10-én született Tatán. Középiskolai tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán szerezte diplomáját.

Magyary

A kép forrása: www.magyary.hu

1910 és 1930 között két évtizedet töltött a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, ahol a minisztérium ügykörének több ágában teljesített szolgálatot, és miniszteri tanácsosi rangig jutott. 1925-ben lett a tudománypolitikai ügyosztály vezetője. 1918–19-ben a Budapesti Tudományegyetem meghívott előadója, 1930-tól tanszékvezető egyetemi tanára. Haláláig közigazgatási és pénzügyi jogot oktatott. Az 1937–38-as tanévben a dékáni posztot is betöltötte. 1931-ben az egyetem kötelékében létrehozta a Magyar Közigazgatástudományi Intézetet, melynek igazgatója lett. E tudományos műhely a közigazgatás kutatásának, korszerűsítésének és oktatásának szellemi központjává vált. 1936 és 1938 között munkatársaival és diákjaival a tatai járásban gazdaságföldrajzi, néprajzi és szociográfiai felmérést végzett.

Magyary a közigazgatás jogi, szervezési és társadalmi aspektusainak együttes vizsgálatára törekedett, alapítója volt a róla elnevezett közigazgatás-tudományi iskolának. Világszínvonalú tudományos iskolája elsősorban a modern igazgatástudományt, szervezéstudományt tekintette döntőnek a közigazgatás tudományos megítélésében. Elmélete szerint a közigazgatás megszervezése komplex tudást, tapasztalatokat igényel, ezért a társadalomtudomány több ágát is bevonta a közigazgatási jelenségek tudományos vizsgálatába, így pl. a közigazgatás-tudományokat, a pénzügytant, a szociográfus karakterű szociológiát és a történelem-tudományt.

Jelentősége mindenekelőtt abban állt, hogy a közigazgatás meghatározó erejévé már nem a jogot tette. Magyarországon először, és nemzetközi viszonylatban is az elsők között ismerte fel, hogy a modern társadalmakban a szervezésnek és az igazgatásnak meghatározó szerepe van. Alapvetőnek tekintette a gazdaságosságot, eredményességet és az adminisztráció tudományának alkalmazását.

A Magyary-iskola államigazgatási jogtudományi eredményei közül ki kell emelni a közigazgatási jogszabályok, a kodifikáció, a közigazgatási eljárási törvény témakörében végzett kutatásokat, megjelent monográfiákat, tanulmányokat. A Magyary Intézet adta ki 1938-tól 1944-ig a Közigazgatástudomány című szakmai folyóiratot is, amelynek főszerkesztője volt haláláig.

Közigazgatástudomány

A Közigazgatástudomány c.folyóirat. 1938-1944 között jelent meg. (Forrás: az Országgyűlési Könyvtár állománya)

Magyary több nyelven kiválóan beszélt, és többször hosszú külföldi tanulmányutat tett. Tanulmányútjain gyűjtött tapasztalatai alapján alakította ki a közigazgatás magyar mintáját. Szinte minden országban járt, ahol a közigazgatás tudományos megismerésében vagy gyakorlatában új utat követtek. Különösen az amerikai szervezéstudomány, a Max Weber nevéhez fűződő igazgatásszociológia, és a klasszikus német-porosz közigazgatástan, illetve jog gyakorolt rá nagy hatást.

1931-ben Bethlen miniszterelnök kinevezte a magyar közigazgatás racionalizálásának kormánybiztosává. Erről a posztról 1932-ben lemondott, mert az általa kívánt reformok megvalósításának nem volt realitása, a kormányzás szemlélete ugyanis ellentétes volt az akkori politikai és adminisztratív elit értékrendjével és érdekeivel. Sokak szerint a Magyary-féle program alkalmas lett volna arra, hogy végrehajtásával az országban jóval hatékonyabb legyen a közigazgatás.

A harmincas–negyvenes években születtek meg a Magyary-életmű legfontosabb darabjai, amelyek a magyar közigazgatás kutatásának és építésének több szempontból is alapműveivé váltak. 1932–33-ban az amerikai közigazgatás tanulmányozása nagy hatással volt rá, tapasztalatait külön kötetben publikálta 1934-ben, Amerikai államélet címmel. 1942-ben jelent meg legfőbb műve, a Magyar közigazgatás, amely a magyar közigazgatás-tudományi iskola eredményeinek összegzése.

Magyar közigazgatás

Forrás: https://go.ogyk.hu/dtt-item-000325296

A könyv első részében a közigazgatás-tudományi alapfogalmakat, a másodikban a magyar közigazgatás szervezetét, a harmadikban pedig annak a működését foglalja össze. Művének legfontosabb üzenete, hogy a közigazgatás egységes, nem lehet külön kezelni az önkormányzati és az államigazgatási szektort, az irányítás egyes szintjeit, mint ahogy a személyzetet és a szervezetet sem.

Magyary eszméinek gyakorlati megvalósításával is próbálkozott. 1938 után népfőiskolát szervezett a tatai járásban, ahol a tanítványaival és munkatársaival magas tudományos igényességgel és erős szociális érzékenységgel látott hozzá a tatai településfejlesztési modell, az önkormányzati mintajárás kifejlesztéséhez. Az állampolgárokat hatékonyan szolgáló, az emberekért működő közigazgatást kívánta itt megvalósítani. Tanítványával, Kiss Istvánnal közösen írt erről 1939-ben „A közigazgatás és az emberek” című művében.

A német megszállás után Tatára menekült feleségével, Techert Margit filozófussal. Szálasi hatalomátvétele után el akarták hagyni az országot, de a határról visszafordultak. A Tata melletti Héregen bújtak meg, de az átvonuló szovjet csapatok atrocitásainak következtében 1945. március 24-én feleségével együtt öngyilkosságot követtek el. Haláluk körülményeiről sokáig találgatások folytak a sajtóban. Feltételezték azt is, hogy esetleg a nyilasok távolították el a szakembert, mert nem volt hajlandó eszméivel a nyilas politikát és közigazgatási elképzeléseket támogatni.

Magyary öngyilkosság

Forrás: Képes Figyelő. 1945. 2. szám. szeptember 8. p.15.

A jogtudós könyvtárunkban elérhető monográfiái elérhetők digitalizálva Magyar Jogi Portálon:

https://go.ogyk.hu/dtt-coll-magyary-zoltan

Életéről itt is olvashatnak még:

https://go.ogyk.hu/dtt-pers-magyary-zoltan

Felhasznált irodalom:

Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Budapest: Better Kiadó, 1997. p. 553-555.

Magyary Zoltán munkássága. Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József (szerk.) Tata, Komárom megyei Múzeumok igazgatósága, 1990. 58.p.

Pálné Kovács Ilona: Magyary Zoltán és a magyar közigazgatás. in: Tér és társadalom, 2011. XXV. évf. 3. szám, p. 173-179.

Közzétéve - 2020-03-24 12:27:00
Kategória: Évfordulók