Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


75 évvel ezelőtt írták alá az ENSZ Alapokmányát

Az Egyesült Nemzetek elnevezés az Amerikai Egyesült Államok elnökétől, Franklin D. Roosevelttől származik. Először 1942-ben használták, amikor 26 ország képviselői kormányaik nevében kötelezettséget vállaltak, hogy együtt vállalják a harcot a tengelyhatalmak ellen. Az ENSZ Alapokmányát (Charter) az 1945 áprilisa és júniusa között tartott ENSZ Konferencián 50 nemzet képviselője dolgozta ki, és írta alá június 26-án. Lengyelország nem képviseltette magát a konferencián, de később aláírta az Alapokmányt, így 51 alapító tagállamról beszélhetünk.

ENSZ Alapokmány

Az ENSZ Alapokmánya (ENSZ Fotóarchívum)

Hivatalosan az ENSZ akkor alakult meg, amikor a tagállamok többsége ratifikálta, vagyis 1945 október 24-én. Azóta minden évben ezen a napon ünneplik az ENSZ születésnapját. Az ENSZ fő célja a nemzetközi béke és biztonság fenntartása. Nemzetközi együttműködés létesítése a nemzetközi gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius problémák megoldása, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében. Az ENSZ valamennyi tag szuverén egyenlőségének elvén alapszik, és az összes tag köteles az Alapokmányban vállalt kötelezettségeit jóhiszeműen teljesíteni. A tagok nemzetközi viszályaikat kötelesek békés eszközökkel, a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság veszélyeztetése nélkül rendezni. A tagok az erőszakmentesség elvét maximálisan betartják, és tartózkodnak attól, hogy olyan államoknak nyújtsanak segítséget, amelyekkel szemben az ENSZ megelőző vagy kényszerítő intézkedéseket foganatosít. A szervezetnek hat hivatalos nyelve van; kínai, angol, francia, orosz, spanyol és arab.

A legfőbb tanácskozó szerve a Közgyűlés, amelynek mind a 193 tagállam a tagja, és mindegyik szavazattal rendelkezik. Olyan fontos kérdésekben, mint a békére és biztonságra, új tagok felvételére és költségvetési kérdésekre vonatkozó ajánlások, a döntésekhez kétharmados többségre van szükség. A nehéz kérdésekben a konszenzus keresésének az eszköze, fórum a panaszok előterjesztésére és a diplomáciai eszmecserére. A preventív diplomácia, mint a konfliktuskezelés legfontosabb eszköze fontos szerepet kap a Közgyűlés tevékenységében. Egyéb esetekben egyszerű többség is elég. Jelenlegi elnöke a török Volkan Bozkir.

ENSZ Közgyűlés

Az ENSZ Közgyűlése 2002-ben (ENSZ Fotóarchívum)

A Biztonsági Tanácsot szokták a valódi döntéshozó szervként emlegetni, miután az ENSZ legfőbb feladata és funkciója a világbékére törekvés, és annak fenntartása. 15 tagja van, ebből 5 állandó, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Oroszország. Ezek az államok vétójoggal rendelkeznek. Eljárási ügyekben 9 igenlő szavazatra van szükség, de ebben az 5 állandó ország szavazatának is benne kell lennie. Egyedül a Biztonsági Tanács döntései kötelezőek minden tagállam számára. Emellett a BT feladata hogy javaslatot tegyen a főtitkár, illetve a Nemzetközi Bíróság bíróinak személyére. Dönthet kényszerítő intézkedésekről, gazdasági szankciókról vagy katonai akciókról. Magyarország eddig kétszer volt a BT tagja, 1968-69-ben és 1992-93-ban.

Biztonsági Tanács

Szavazás az ENSZ Biztonsági Tanácsában Magyarország felvételéről. 1955. december 14. (ENSZ Fotóarchívum)

A Gazdasági és Szociális Tanács a szervezet gazdasági és szociális munkáját koordinálja. Központi fóruma a nemzetközi gazdasági és szociális kérdéseknek, és a szakosított szervezetek tevékenységét hangolja össze. Felváltva tartja üléseit New Yorkban és Genfben. Többféle alárendelt testület és bizottság dolgozik a szervezetben, amelyek mindegyike rendszeres időszakonként ülésezik, és jelentést tesz a Tanácsnak. 54 tagja van, őket 3 évre választják. Ezeket a helyeket földrajzi képviselet alapján osztják ki, vagyis minden földrészen kell, hogy legyen megadott számú tanácstag.

Gazdasági és Szociális Tanács

A Gazdasági és Szociális Tanács ülése 2006-ban. (ENSZ Fotóarchívum)

A Titkárság végzi a szervezet mindennapos szervező munkáját. Apparátusában minden ország képviselve van, közel ötvenezer munkatársa az ENSZ szerveit szolgálja ki, irányítja a programokat és a politikákat. Vezetője a főtitkár, akit a BT javaslatára a Közgyűlés nevez ki 5 éves időtartamra. Jelenleg António Guterres, korábbi portugál miniszterelnök tölti be ezt a tisztséget. A főtitkár feladata és tisztsége igen összetett, ő az ENSZ arca, megtestesíti mindazt, amit a szervezet képvisel, emellett igazgatási tisztviselő, és együttműködik a BT-vel. Figyelembe veszi a tagállamok panaszait, mindenek előtt azonban a békés megoldásokat kell szem előtt tartania. Minden évben jelentést bocsát ki az ENSZ munkájáról, értékeli a tevékenységet, és megnevezi a prioritásokat. https://www.un.org/annualreport/

António Guterres

António Guterres, a jelenlegi ENSZ főtitkár. (https://un.org)

Magyarországot 1955. december 14-én vették fel a tagállamok sorába, hiszen vesztes országként nem lehetett alapító tagja a szervezetnek.

Közzétéve - 2020-06-25 06:38:00
Kategória: Évfordulók