Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


100 éves Magyarország és a Vatikán diplomáciai kapcsolata

Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolata évezredes múltra tekint vissza. Több mint ezer évvel ezelőtt II. Szilveszter pápa független keresztény királyságnak ismerte el Magyarországot, megalapította hazánk első érsekségét, a legenda szerint pedig magát a Szent Koronát is ő küldte Szent István királynak.

Szent István megkoronázása

Szent István apostoli királlyá koronázása – Roskovics Ignác képe (forrás: OSZK, Digitális Képarchívum)

Később azonban, a középkori Magyarországon erőskezű királyunk, II. Géza és a Szentszék között már nem volt felhőtlen a kapcsolat elsősorban az egyházi és világi jogköröket illető nézeteltéréseknek és a dalmáciai magyar uralom körüli vitáknak köszönhetően. A kései Árpád-kor jellemzője volt, hogy közvetlen pápai intézkedések születtek a magyar királysággal, a trónnal kapcsolatban. A pápák legátusokat küldtek Magyarországra, akik zsinatokat szerveztek és bírói tevékenységet is folytattak. Az Anjouk idejében nehézséget okozott a Szentszékhez fűződő kapcsolatban, hogy a királyok a főpapi javadalmak adományozásának jogát kezdték maguknak tulajdonítani. Nagy Lajos például többször nyíltan szembefordult a pápával egyes püspöki kinevezések kérdésében. A mohácsi csata előtt állandó nuncius (pápai követ) működött az országban Antonio Giovanni da Burgio személyében, aki egyébként világi ember volt. A török uralom alatt a Szentszék követeket küldött hazánkba, akik a védelem szervezői, lelkesítői és előmozdítói voltak. A törökök Magyarországról (és Európa nagy részéről) való kiűzését szintén pápai közbenjárással sikerült elérni: XI. Ince pápa fáradhatatlan erőfeszítései, és az általa létrehozott Szent Liga katonai együttműködése eredményeképp szabadult fel többek között Buda is. Magyarország önállóságának megszűnésével és a királyi székhely külföldre kerülésével már a bécsi nuncius volt az, aki ápolta a kapcsolatokat a Szentszék, a magyar Katolikus Egyház és a társadalom között.

XI. Ince pápa

XI. Ince pápa arcképe

A 20. században első ízben a Károlyi-kormány tett lépéseket a diplomáciai kapcsolatok felvételére a Szentszékkel, ám a hivatalos kapcsolatfelvételre már a Horthy-korszak hajnalán, 1920. július 26-án került sor, amikor Gróf Somssich József, Magyarország első vatikáni követe átadta megbízólevelét XV. Benedek pápának.A két világháború között Magyarország önálló pápai képviseletet kapott, de a II. világháború után több más követtel együtt Angelo Rotta pápai nunciust a Szövetséges Ellenőrző Bizottság döntése értelmében 1945. április 4-én kiutasították az országból, ezzel pedig megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok.

Angelo Rotta

Angelo Rotta

A 60-as évektől voltak törekvések a diplomáciai kapcsolatok visszaállítására. A II. Vatikáni Zsinatot XXIII. János pápa nyitotta meg 1962-ben. Lehetővé vált, hogy a keleti országokból, köztük Magyarországról is, hogy néhány püspök Rómába utazzon.A harmadik ülésszakon (1964. szeptember 14.–november 21.) a magyar főpásztorok közül Hamvas Endre, Ijjas József, Bánk József, Cserháti József, Kovács Sándor, Winkler József és Brezanóczy Pál vehetett részt. A zsinat a XX. század egyik legjelentősebb egyháztörténelmi eseménye volt, határozatai és eredményei hatalmas előrelépést jelentettek az ökumenikus nyitásban. A párbeszéd folytatódott a magyar-vatikáni tárgyalások után a következő évtizedekben is. A Szentszék és a magyar kormány írásban rögzítette a feladatokat, vállalásokat és ígéreteket, mint pl. az információátadási kötelezettséget.Ezt a kétoldalú egyezményt 1964. szeptember 15-én, Budapesten írták alá. A bilaterális egyezmény egyik fontos eredménye volt, hogy Rómában újra megnyílhatott a Pápai Magyar Intézet a magyar egyházmegyékből érkező papok számára. Ez szimbóluma lett a magyar egyház és a Szentszék közötti hagyományos kapcsolatok újjászületésének.

Részleges megállapodás a Vatikánnal, 1964

Agostino Casaroli szentszéki diplomata és Prantner József az ÁEH elnöke aláírják a Szentszék és a Magyar Népköztársaság közötti részleges megállapodást, 1964.

A rendszerváltozást megelőző években élénkült fel ismét a párbeszéd a két állam között, melynek eredményeként 1990. február 9-én hivatalosan is helyreállt a diplomáciai kapcsolat az Apostoli Szék és hazánk között, ezt követően létrejött Magyarországon a Szentszék Apostoli Nunciatúrája, a Vatikánban pedig a Magyar Köztársaság Nagykövetsége.

Michael August Blume jelenlegi pápai nuncius

Michael August Blume, a jelenlegi pápai nuncius (forrás: A Nyíregyházi Egyházmegye honlapja)

Felhasznált irodalom:

CASAROLI, Agostino: A türelem vértanúsága. Bp. Szent István Társulat, 2001. 414 p.

FEJÉRDI András (szerk.): Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai 1920-2015. Bp.-Róma, Balassi Intézet, 2015. 279 p.

VÖRÖS Géza: Adalékok a magyar-vatikáni diplomáciai kapcsolatok 1989/1990-es újrafelvételéhez. = Betekintő 4/2017. 9. (e-dok: https://betekinto.hu/sites/default/files/betekinto-szamok/2017_4_voros_0.pdf)

EÖRDÖGH István: A pápai nunciatúra újraalakulása Magyarországon 1920-ban. = Történelmi Szemle 1/1997. 99-110. p. (e-dok: https://tti.btk.mta.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tsz1997-1/099-110_eordogh.pdf)

Közzétéve - 2020-07-24 10:34:00
Kategória: Évfordulók