Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Az erődépítés művészete – Sebastien Le Prestre de Vauban: De l'attaque et de la défense des places (A terek támadásáról és védelméről)

Ezt a Magyarországon rendkívül ritka előfordulású harcászati szakkönyvet, Vauban hátrahagyott kéziratai közül jelentette meg az utókor 1737-ben, majd 1829-ben. A mű 1737-es hágai kiadását Ghyczy Ignác vásárolta meg gyűjteménye számára. A kétkötetes könyvkülönlegesség első kötetében olvasható elméleti szakasz két fő fejezetből áll. Az egyik a terek megtámadásáról szól: erődök, hidak építése, fegyverek, ágyúk elhelyezése, kijáratok megtervezése, a puskapor gyártása, használata, a bányák felépítése, a menekülés megakadályozása stb. A másik a terek védelméről értekezik: óvintézkedések, kijáratok, bástyák védelme stb. A mű második kötete az elméleti részhez kapcsolódó tervrajzokat, ábrákat tartalmazza, melyek sorrendje szorosan követi az elméleti szekció tematikáját.

Vauban-kötet térkép 1

A második kötetben szereplő térkép

Vauban-kötet térkép 2

A második kötetben szereplő térkép

Sebastien Le Prestre de Vauban francia hadimérnök, marsall és gazdasági író 1633 és 1707 között élt.Már 25 évesen több ostromot vezetett önállóan. Dünkirchen (Dunkerque) megerősítésénél (1662), később Lille fellegvárainak építésénél mint lángeszű várépítő keltett feltűnést. Védműépítési technikáját XIV. Lajos szolgálatában dolgozta ki, erődítményépítési elmélete és stratégiája mai napig érvényes elv a hadtudományban. Vauban 1678-ban lett az erődítmények főfelügyelője, 1688-ban altábornaggyá léptették elő, 1703-ban pedig Franciaország marsallja lett.

Hosszú pályafutása során 50 várostromot irányított és 160 erőd tervét dolgozta ki. Erődítési rendszerének kialakítása során a tüzérség és a kézi lőfegyverek hatásának optimális kihasználására, az ellenállási vonalak mélységben történő lépcsőzésére, továbbá az élőerőnek és a védelmi főépítménynek az ostromlók tűzhatásával szembeni maximális megóvására törekedett. Vauban ostromművészetének lényege az volt, hogy a földművek védelmi erejét alkalmazta a támadásra, s inkább verejtéket, semmint vért áldozott a siker érdekében. A francia erődítmény-rendszer és ostromtechnika zseniális kidolgozójának újításai Európa-szerte elterjedtek, sok védelmi rendszert, várat építettek az ő elvei alapján, példa erre a komáromi vagy a gyulafehérvári erőd is.

2008-ban a Vauban által tervezett erődítmények közül tizenkét, Franciaország nyugati, északi és keleti határvidékén található megerősített várost és egyéb erődítményt vett fel az UNESCO a világörökségi listára. Ezek között van az észak-franciaországi Arras fellegvára, a besançoni erődítés az ország keleti részén és Saint-Martin-de-Ré citadellája nyugaton. A többi örökségvédelem alatt álló Vauban-féle erődítményről itt tájékozódhatnak: http://www.sites-vauban.org/?lang=en

Vauban-kötet címlap

A kötet címlapja

Közzétéve - 2019-08-01 11:42:00
Kategória: Könyvajánlók