Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


100 éves az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ENSZ szakosított szerve

A munkaügyi rendelkezéseket megalkotó Nemzetek Szövetsége a társadalmi igazságosságon alapuló egyetemes békét tűzte ki célul. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a Nemzetek Szövetségének önálló szervezeteként jött létre akkor, amikor alkotmányát a versailles-i békeszerződés részeként elfogadták. A szerződő országok úgy vélték, hogy országaik munkakörülményei nagymértékű igazságtalanságnak engednek teret, így a békétlenség, melyet a helyzet előidéz, végső soron akár az egész világrendet is veszélybe sodorhatja. A legégetőbb, orvoslásra szoruló területek a munkaidő szabályozása, beleértve a napi és heti munkaidő maximalizálását, a munkaerőpiac szabályozása, a munkanélküliség megakadályozása, a tisztességes élethez elegendő munkabér meghatározása, valamint a munkahelyi megbetegedés és baleset elleni védelem kialakítása voltak. Fontosnak tartották továbbá a gyermekek, a fiatalkorúak és a nők védelmét, az öregkori és megbetegedés esetére járó ellátás megszervezését, a munkavállalók külföldi védelmének biztosítását, a gyülekezési jog elismerését és a szakmai képzés szervezésének fontosságát.

Mindezek megvalósítása érdekében a Nemzetek Szövetsége életre hívta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (International Labour Organization). A szervezet a tagok képviselőtestületéből, és egy igazgatótestületből áll. Az 1919-ben, Washingtonban tartott első konferenciára már 39 ország delegált képviselőket. Ebben az ülésszakban már hat egyezmény is született: Egyezmény a munkaidőről, a munkanélküliségről, az anyaság védelméről, a nők éjjeli munkájáról, a foglalkoztatás alsó korhatáráról, valamint a fiatalok éjjeli munkájáról az iparban.

Az ILO Alapokmányának 2. cikkelye értelmében a szervezetnek három állandó intézménye van, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia, Az Igazgatótanács, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal.A Konferencia a legfőbb döntéshozó és normaalkotó szerv. Üléseit szükség szerint időszakonként, de évente legalább egyszer tartja. Legfontosabb feladata a nemzetközi szabványok, a működés, a követendő stratégiai irányvonalak, az éves munkaprogram, illetve a költségvetés elfogadása. Emellett dönt az új tagok felvételéről, és az Alapokmány módosításáról is.

Magyarország 1922 júliusában kérte felvételét a Nemzetek Szövetségébe, mely egyszerre jelentette az ország Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez való csatlakozását is.Az Igazgatótanácsba még nem kerültek tagok, de 1925-től már magyar hivatalnokok is dolgoztak a szervezetnek. A Bethlen-kormány célja volt, hogy a lehető legtöbb bizottságba sikerüljön magyar képviselőket juttatnia, így a Szervezet segítségével a magyar munkaügyet sikerüljön a kor színvonalára emelni, melynek érdekében a kormány 1931-ig számos egyezményt és ajánlást fogadott el.

Az Országgyűlési Könyvtár a kezdetektől a szervezet letéti gyűjteménye volt, állományában a megalakulásától kezdve megtalálhatók annak eredeti dokumentumai. Az utóbbi pár évben azonban az ILO is elkötelezett az elektronikus dokumentumok szolgáltatása mellett, elsősorban az információhoz való szabad és egyenlő hozzáférés miatt. Dokumentumait mindenki számára elérhetővé teszi a Labordoc adatbázisában, valamint a digitalizálásnak köszönhetően a repozitórizumában az archív anyag is teljes, és jól kereshető.

ILO aláírók

Az Alapokmány aláírói 1919-ben (Kép forrása: https://www.ilo.org/)

Közzétéve - 2019-10-08 02:42:00
Kategória: Évfordulók