Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Ízelítő külföldi könyvújdonságainkból – politikatudomány

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2019-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal politikatudományi tematikájú köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.


Legitimacy

Legitimacy: the state and beyond. Oxford: Oxford University Press, 2019. VI, 255 p.

A legitimitás kérdésének alapos vizsgálatára vállalkozó neves jog-, illetve politikatudósok közös munkája ez a kiváló esszégyűjtemény.

Hagyományosan a legitimitás fogalmát kizárólag az államok létrejöttének, természetének, működésének vizsgálatára vonatkozó kutatásokkal társították. De: vajon az államok valóban legitimek-e? Amennyiben igen, mi adja meg legitimitásukat? A nemzetközi normák kapcsán, azok legalizálása, legitimmé tétele fényében miért kellene a fogalomról szóló vitáknak csak a nemzetállamra összpontosítaniuk? A kötetben szereplő tanulmányok nem csupán a legitimitás természetét, valamint az állam legitimitását, hanem a nemzetek feletti intézmények legitimitását és annak, a nemzetközi jog területét is mélységében érintő aspektusait is vizsgálják.

A „legitim autoritás” több különböző elméletének áttekintése mellett a tanulmánykötetnek címet adó alapfogalom kérdése és a politikai hatalom kapcsolata, a politikai hatalom intézményeinek vizsgálata is helyet kap. Az állam szuverenitása, illetve a jogállamiság éppúgy fajsúlyosan szerepel a vizsgálatok tárgyaként, mint a jogok és kötelezettségek nemzetállami és szupranacionális szinten történő kényes egyensúlyának biztosítása a jelenben, még inkább a jövőben.

A politikatudomány elméleti kérdései iránt érdeklődő hallgatók és kutatók számára alapvető, releváns tanulmányok nem kizárólag a legitimitás szűkebb, vagy tágabb értelemben vett definícióját veszik górcső alá, hanem széles körű betekintést nyújtanak olyan kérdésekbe is, mint az egyre kiterjedtebbé váló extraterritoriális ügyek által az állam és polgárai közötti írott és íratlan megállapodásokra gyakorolt befolyás.


Factfulness

Hans Rosling: Factfulness: Ten Reasons We’re Wrong About the World – and Why Things Are Better than You Think. New York, Flatiron Books, 2018. 352 p.

Hans Rosling svéd orvos több évtizeden keresztül gyógyított különböző afrikai országokban, ami után figyelme a globális egészségügyi statisztikai adatok felé fordult. Azt tapasztalta, hogy ezek az adatok sokkal jobbak annál, mint amit a közvélemény, de akár egyes döntéshozók is gondolnak, ami mögött elsősorban a sokunkra jellemző rossz gondolkodási sémák és a modern média működési elvei húzódnak meg. Emiatt Rosling a 2000-es években az általános jóléti statisztika felé fordult. Minél több, a globális életszínvonalra és fejlődésre vonatkozó adathoz igyekezett hozzáférni, azokat elemezni, és ami a legfontosabb, a vizualizáció segítségével a nagyközönség számára is érthetővé tenni. Fia, Ola Rosling fejlesztette ki a Trendalyzer nevű adatvizualizációs szoftvert, amelynek segítségével édesapja világszerte előadásokat tartott a növekvő globális jólétről; érdeklődő polgárok, illetve politikai és üzleti vezetők számára egyaránt.

2017-es halála előtt Hans Rosling úgy döntött, könyv formájában is hozzáférhetővé teszi esetenként meglepő adatait a világ állapotáról, valamint igyekszik felhívni a figyelmet a tényeken, nem pedig megérzéseken és félinformációkon alapuló gondolkodás fontosságára. Ennek az eredménye ez az adatgazdag, rengeteg illusztrációval ellátott és a jövőbe optimistán tekintő kötet.

Olyan, talán sokak világról alkotott képének ellentmondó információk találhatók a könyvben, mint:

  • a Földön a mélyszegénységben élők aránya az elmúlt 20 évben megfeleződött
  • a világon az átlagos születéskor várható élettartam ma 70 év
  • a világ lakosságának 80 százaléka hozzáfér az elektromos áramhoz

A kötet hozzásegítheti az olvasót ahhoz, hogy az emberiségről és annak jövőjéről való gondolkodását szilárdabb alapokra helyezze.


Surveillance

Shoshana Zuboff: The Age of Surveillance Capitalism: The Fight for a Human Future at the New Frontier of Power. London, Profile Books, 2019. 704 p.

Shoshana Zuboff amerikai szociálpszichológus ritkán ír könyvet – ez a harmadik kötete –, de amikor igen, akkor műveiben nagy horderejű, újkeletű társadalmi-gazdasági folyamatokat foglal sajátos keretbe, melyeket éles szemmel értelmez. 1988-ban megjelent első könyvében (In the Age of the Smart Machine) az információs technológia munkahelyi hatásait elemezte. Már ekkor arról írt, hogyan válik az élet minden szelete (tevékenységek, események, tárgyak stb.) információvá. A digitális óriásvállalatok, mint a Google és a Facebook korában egyre gyakrabban hallani azt a korábbi időből származó, ismeretlen eredetű amerikai mondást, amely szerint „ha nem kell fizetned egy termékért, valójában te magad vagy a termék”. Az említett vállalatok ingyenes keresési és közösségi szolgáltatásaira alkalmazva a mondást, a pontosabb megfogalmazás az lehetne, hogy „ha egy szolgáltatásért nem kérnek tőled pénzt, valójában te magad vagy a fizetség”. Vagyis a ránk, a jellemzőinkre, a szokásainkra vonatkozó információkkal fizetünk. Ezt a jelenséget járja körül Zuboff könyve, amelynek üzenete, hogy a vásárlókról, ügyfelekről való digitális információgyűjtés (illetve annak értékesítése) annyira elterjedt napjainkra, hogy a szemünk előtt alakul ki a kapitalizmus egy új formája, az ún. megfigyelő kapitalizmus.

Zuboff szerint ez az új rendszer jelentős és többnyire negatív hatással lesz az emberi létezés minőségére. Ugyan hatékonyabban informálódhatunk és juthatunk hozzá a nekünk tetsző termékekhez, de elveszítjük a kontrollt afelett, hogy mit tudnak rólunk ismeretlenek és mihez kezdenek ezzel a tudással. Ez az információs aszimmetria manipulálhatóvá tesz minket, és végső soron már nem is olyasmit fogunk vásárolni, amit szeretnénk, hanem amit az eladó személyes gyengepontjainkat kihasználva elhitet velünk, hogy szeretnénk. Az ellenőrzés nélkül gyűjtött és tetszés szerint kombinálható személyes információ rossz kezekbe kerülve pedig akár a szabadságot is veszélyeztetheti.


Revolution

Scripting revolution: A Historical Approach to the Comparative Study of Revolutions. Stanford, CA: Stanford University Press, cop. 2015. - IX, 438 p.

A politológusok és történészek a forradalmakat hagyományosan, mintegy „különálló” eseményekként vizsgálták. Számos országban, régióban, egyedi kultúrával, nyelvvel, társadalmi, gazdasági meghatározottsággal élő nemzetek saját, speciális, exkluzív forradalmait vették górcső alá.

Két kiváló amerikai történész-politikatudós merész vállalkozása ez a kötet, amely újszerű ábrázolással tárja elénk a forradalmak természetét. Historikus-politológiai megközelítéssel világítanak rá a „forradalmak forgatókönyvére”. Ez alatt a szerzők azoknak a cselekedeteknek az összességét értik, melyeket a folyamatok résztvevői tudatosan indítanak el, illetve idéznek elő. A múlt példáiból merítnek: hogyan, miként tüntessék fel tiltakozásukat, milyen módszertant követve legyenek képesek minél hatékonyabban (és gyorsabban) elérni politikai céljaikat, sok esetben a drámai keretekkel együtt létrehozva, ill. „meghúzva” a múlt és a jelen radikális változásai közötti párhuzamokat. Ezek a párhuzamok egyenesen átvezetnek bennünket a „forradalmi narratívák” dimenziójába, azonos jelentést adva az egyén, a csoportok, osztályok valamely érdek mentén létrejött vagy mesterségesen létrehozott érdekszövetségének. A forradalmi epizódok sorozatából létrejött a revolúciók sajátos, ámde a történelem folyamán számtalanszor fellelhető sajátos spektruma. A kötet központi állításainak egyike, hogy „sémák” jöttek így létre, nevezetesen: minden forradalmár szinte tudatosan törekedett arra, hogy „saját” forradalmát egy múltbéli, lehetőség szerint sikeres, avagy drámai keretek között, heroikus küzdelem után elbukott mozgalomhoz hasonlítsák.

A XVII. század közepétől egészen napjainkig bezárólag alapos, mély összehasonlító elemzésekkel találkozik az olvasó Anglián, az Egyesült Államokon, Franciaországon, Haitin, Kubán át eljutva az orosz, az iráni és a kínai forradalmi eseményekig. Izgalmas, gondolatébresztő kötet három és fél évszázad forradalmairól, a „forradalmi forgatókönyvekről”, valamint e szcenáriók át- és újraírásáról.


Crime

Nagy Veronika: Crime Prevention, Migration Control and Surveillance Practices: Welfare Bureaucracy as Mobility Deterrent. New York: Routledge, 2019. x, 191 p.

A mű szerzője a magyar származású Nagy Veronika, aki az Utrechti Egyetem Jogi és Gazdaságtudományi Karának kriminológiai docense. Kutatási területei közé tartozik többek között a digitális egyenlőtlenségek, a nemzetközi migráció és a kriminalisztika. Kutatást végzett az etnikai mobilitás, az emberkereskedelem (a munkavállalók kizsákmányolása, és a gyermekkereskedelem) és a digitális profilozás speciális formáiról.

A 8 fejezetből álló mű bemutatja, hogy az EU gyors terjeszkedése felszínre hozta azt a félelmet az unióban, hogy egyes, Kelet-Európából érkező állampolgárok visszaélhetnek az unió nyújtotta szabad mozgás lehetőségével a gazdagabb államok jóléti juttatási rendszereinek kihasználásával. A könyv megvizsgálja, hogy a nyugati irányú migráció szabályozásának eszközeként a fizikai államhatárokat egyre inkább felváltják az olyan belső „határok”, amelyekkel szabályozzák, illetve visszaszorítják a Nyugat felé történő, a jóléti rendszerrel való visszaélés céljával megvalósuló migrációt az állami bürokrácia segítségével.

Megvitatja a társadalmakban bekövetkezett változásokat és azt, hogy az állami felügyelet növekedése, mint geopolitikai eszköz miként vezet a népesség ellenőrzésének új digitalizált módszereihez.

A kötetben szerepel egy esettanulmány az Egyesült Királyságban élő romákról, vizsgálva a társadalmi helyzetüket és lehetőségeiket. A szerző kritikusan értékeli a digitalizált bürokratikus rendszerek korlátait, valamint a virtuális adatokra és a kiválasztási módszerekre való támaszkodás veszélyeit.


Ireland

Marisa McGlinchey: Unfinished business: the politics of "dissident" Irish republicanism. Manchester: Manchester University Press, 2019. XVII, 231 p.

Dr. Marisa McGlinchey 2012-ben csatlakozott az angliai Coventry Egyetemhez politikatudománnyal foglalkozó kutatóként, miután doktori disszertációt írt az ír politikáról a belfasti Queen's Egyetemen. 2019 januárban publikálta az „Unfinished Business”, avagy a „Befejezetlen ügy” című könyvet a Manchester University Press kiadó jóvoltából.

Ez a könyv a szeparatista ír republikanizmus fejlődését tárgyalja, és megvizsgálja annak hatását az írországi politikára az 1980-as évektől kezdődően. Több mint kilencven radikális republikánus aktivistával készített interjúk sorozatán alapul. Az ír republikanizmust képviselő csoportok és irányzatok széles köre alapján a könyv naprakész értékelést nyújt ezeknek a szervezeteknek a politikai jelentőségéről és lehetőségeiről, kiemelve az évtizedek óta zajló békefolyamatot és az északír konfliktusnak véget vető nagypénteki megállapodást. A szerző hangsúlyozza, hogy az ír republikanizmust képviselők sokkal többek egy hagyományosan kibékíthetetlen, örökké háborúzó csoportnál. A könyv azt az álláspontot képviseli, hogy az ír republikanizmus dinamikáját és pályáját inkább a kortárs erők formálják, mintsem a történelmi hagyományok. Az ír szeparatizmus mélyreható vizsgálatával jobban megérthetjük az ír politika működését, amely elengedhetetlen, hogy szembe tudjunk nézni a XXI. század kihívásaival.

A könyv bevezetőjében olvashatunk a szerző személyes élményeiről is, hogy milyen formában élte meg az ír szeparatista mozgalom jelenlétét.


Whiteshift

Eric Kaufmann: Whiteshift: populism, immigration and the future of white majorities. Penguin Books, 2019. VI, 617, [1] p.n

A könyv szerzője, Eric Kaufmann negyedrészben kínai, negyedrészben latino, de ő maga fehér kanadaiként határozza meg magát, ezzel tökéletesen illusztrálva azt, amit Whiteshift (Fehérváltás) című könyvében jövendöl.

Kaufmann szerint a jövőben a vegyes házasságok lassú, de biztos növekedésével a többség „bézs” lesz, és a vegyes házasságokból születő gyermekek betagozódnak majd a fehér többségi kultúrába. Így az nem tűnik el, csak színt vált.

Az amerikai csecsemők több mint fele már nem fehér, és a század végére az Egyesült Királyságban és más országokban várhatóan a vegyes házasságokból születő gyermekek lesznek többségben. Ennek a társadalmi átalakulásnak a korai szakaszai a populizmus egyre „népszerűbbé válásához” vezetett, áttörve a hagyományos bal és jobboldali politikán. Kaufmann szerint korunk egyik legfontosabb kihívása az, hogy lehetővé tegyük a konzervatívoknak és a kozmopolitáknak egyaránt, hogy pozitív fejleménynek tekintsék a „fehérváltást”. Ebben az úttörő könyvben a politológus szerző részletekbe menően megvizsgálja az észak-amerikai és nyugat-európai etnikai változások okait. Az átalakulás társadalmi kezelésének négy lehetséges módját boncolgatja, felvázolja a különböző forgatókönyveket, és felszólít arra, hogy lépjünk túl a nemzeti identitásról szóló üres diskurzusokon. Ha el akarjuk kerülni. hogy erősödjön a politikai megosztottság – állítja –, vitát kell nyitnunk a fehér többség jövőjéről.

Számtalan statisztikai adattal gazdagítva, és részletes demográfiai, valamint választási adatokra támaszkodva a Whiteshift újradefiniálja azt a gondolkodást, ahogyan a rasszokról beszélünk a huszonegyedik században.


Közzétéve - 2019-12-02 03:29:00
Kategória: Könyvajánlók