Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


200 éve született Bérczy Károly író, újságíró, az első magyar sportlap megalapítója

1821. március 2-án született Bérczy Károly író, újságíró, akadémikus. Nevéhez fűződik az első magyar sportlap megalapítása 1857-ben, emellett nyelvújítóként is jeleskedett: neki köszönhetjük „mezőny” és „lőtávol” szavunkat.

Bérczy Károly

Bérczy Károly

Bérczy Károly már az 1850-es évek elejétől fáradozott a magyar sajtó újjáteremtésén. Közreműködött a Magyar Emléklapok szerkesztésében. Barátai, Kemény Zsigmond és Gyulai Pál ajánlására emellett a Pesti Naplónál[1] is szerződtették. 1851-től vállalta el a Pesti Napló külföldi rovatának szerkesztését. 1854-ben megvált a Pesti Naplótól, és Pákh Alberttel megalapította a Politikai Újdonságok[2] című hetilapot, a Vasárnapi Újság politikai mellékletét. 1854 és 1857 között a lap főmunkatársa, vezércikkírója és külföldi rovatvezetője, 1856-1857-ben pedig szerkesztője volt.

Gróf Keglevich Béla felkérésére alapította meg az első magyar sportlapot „Lapok a lovászat és vadászat köréből” címmel. A lap első száma 1857. január 15-én jelent meg Pesten Landerer és Heckenastnál. Kezdetben havonta két számmal jelentkezett. Fejlécén a bécsi zsokéklubból kölcsönzött rajz és szállóige („Fortes creantur fortibus”) látható. A lap első számában Eötvös József „A hazai sportról”[3] című bevezető írása adja meg a kellő tekintélyt és erkölcsi támogatást az új vállalkozás elindításához. Bérczy Károly ebben az évben már a Nemzeti Casino titkára és a Pesti Lovaregylet jegyzője volt. A lap 1858. január 10-től „Vadász- és Versenylap” címen folytatódott és havonta három alkalommal jelent meg. Ez utóbbiban Bérczy Károly sportkönyvszemle rovatot indított, valamint foglalkozott a pesti állatkert felállításának javaslatával, illetve az iskolai testnevelés angol mintára történő bevezetésével. A vadászlap előfizetőinek száma 500 körüli volt. Muzeális gyűjteményünk Ghyczy Ignác jóvoltából őrzi e lap 1857-1870, illetve 1874 és 1876 között megjelent számait. A számok a Hungaricana adatbázisban online is fellapozhatóak. A „Lapok a lovászat és vadászat köréből” teljes 1857-es évfolyama az Osztrák Nemzeti Könyvtár állományában is megtalálható.

Lovászat és Vadászat

A Lapok a lovászat és vadászat köréből című lap első évfolyamának címoldala

Bérczy lapja kiterjesztette olvasói számára a sport fogalmát: tíz év alatt népszerűsítette a pisztolylövészetet, az íjászatot, az ökölvívást, az úszást, az evezést és a kerékpársportot is. A laptulajdonos-szerkesztő nehezen, kiterjedt levelezés révén szerezte meg lapjai számára a cikkeket. Saját maga tíz év alatt több mint 150 cikket, német, angol és francia testvérlapokból származó fordítást, sportnovellát és könyvismertetést tett közzé lapjában.A lapban napvilágot látott legérdekesebb sportnovelláit és cikkeit „Hazai és külföldi vadászrajzok” címmel 1863-ban külön kötetben is megjelentette. A mű a szakirodalom és a szépirodalom között foglal helyet. A kötet 1882-es (második) kiadása szintén olvasható a Hungaricanán.

Struccvadászat

A Hazai és külföldi vadászrajzok című kötet egyik illusztrációja – Struccvadászat (113. o.)

A magyar vadász- és sportszaknyelv megteremtése céljából írta meg Bérczy Károly a „Magyar-német és német-magyar vadászműszótár” című művét (Pest: Nyomatott Emich Gusztávnál, 1860), amelynek egy példánya könyvtárunk Ghyczy Ignác-gyűjteményében, valamint az Osztrák Nemzeti Könyvtárban[4] is megtalálható. A kötet kiadásának évében már három éve jelent meg a „Lapok a lovászat és vadászat köréből”, illetve a „Vadász- és Versenylap”, Bérczy azonban továbbra is küzdött a magyar szaknyelv hiányával és szembesült annak szükségességével. A szakszótár kétnyelvű szótárként és értelmező szótárként szolgálta a magyar nyelv gazdagítását. A szótár összeállításakor Bérczy az eredeti magyar kifejezések felkutatását és a fordítások kerülését tűzte ki célul, ám munkája közben a magyar vadásznyelv elavultságával kényszerült szembesülni. A kötet 1858. december 1-jei előszavában mindamellett örömmel számolt be afeletti öröméről, hogy a Vadászlapnak sok jó elavult magyar szót sikerült már felélesztenie és használatba emelnie. A szerző nyitottságát bizonyítja, hogy várta a vadászközönség újabb nyelvi javaslatait, és második, javított kiadás megjelentetésére készült. A szótár magyar-német és német-magyar részt tartalmaz. A magyar-német részen belül kilenc vadászati rész és egy függelék (vesenyműszótár) található, ezt követi a német-magyar rész. A magyar-német szótárban szereplő „Vadászebek és vezényszavak” alfejezet magyar, német és francia vezényszavakat (pl. „Vigyázz, pass auf! hab acht! attendez!”[5]), a „Kopászat” alfejezet és a „Függelék” pedig magyar-angol szószedetet is tartalmaz (pl. „Idomár [trainer]: lovat versenyzésre előkészitő”[6]).

Vadászműszótár

A Magyar-német és német-magyar vadászműszótár címlapja

1865-ben Bérczy Károly még kiadta a „Magyar méneskönyv”[7]-et is, amely a Magyarországon korábban és a szerző idejében tenyésztett angol telivér lovak jegyzékét és leszármazását foglalja össze 1827-től. A műnek azonban csak az első kötete készült el, a másodikra már nem jutott ideje, mert mindössze 46 évesen, 1867-ben elhunyt.

Bérczy Károly elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar nyelvű sport- és vadász-szakirodalom és -szaknyelv megteremtésében. Nekrológjában Keglevich Béla e szavakkal méltatta őt az Erdészeti és Gazdászati Lapok hasábjain: „[…] nagy diszére és javára szolgált a sport ügynek, s ez által közvetve a hazai érdeknek, e téren töltött működése […]”[8]. „Bérczy Károly emlékezete” című írásában Arany László elevenítette fel pályáját, és a következő méltató szavakkal jellemezte: „igazi müvelt ember volt, és igazán magyar ember volt”[9].


Felhasznált irodalom:

Arany László: Bérczy Károly emlékezete. Arany László l. tagtól. Budapest: M. Tud. Akadémia Könyvkiadó Hivatalában, 1876, 12 p. (In: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, V. kötet, X. szám, 1876.)

http://real-eod.mtak.hu/218/1/ERTNYELVSZEP_05_10.pdf

Bérczy Károly: Magyar-német és német-magyar vadászműszótár. Szerkeszté Bérczy Károly. Pest: Nyomatott Emich Gusztávnál, 1860, VI, 118, [3] p.

http://digital.onb.ac.at/OnbViewer/viewer.faces?doc=ABO_%2BZ224429808

Eötvös József: A hazai sportról (Levél a szerkesztőhez.). In: Lapok a lovászat és vadászat köréből. Első évfolyam 1. szám. Csütörtök január 15. 1857. p. 1-4.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/VadaszEsVersenylap_1857/?query=Vad%C3%A1sz%20%C3%A9s%20Versenylap%201857&pg=4&layout=s

Gr. Keglevich Béla: Bérczy Károly, a pesti lovaregylet és a nemz. casino titkára. In: Erdészeti és Gazdászati Lapok – Az Országos Erdészeti-Egyesület Közlönye. – 6. évf. XII. füzet Deczember 1867., p. 582-584.

http://erdeszetilapok.oszk.hu/01117/pdf/01117_582-584.pdf

Madácsy Piroska: Egy XIX. századi polihisztor: Bérczy Károly (1821-1867). In: Madácsy Piroska: Magyar szellem európai vonzáskörben. Írói világképek változásai (XIX-XX. század). Komparatisztikai tanulmányok. Szeged: Madách Irodalmi Társaság, 2014, p. 11-54.

http://madach.hu/old/tanulmanyok/mk85.pdf

Paulovics István: Bérczy Károly élete és jellemzése – Bölcsészetdoktori értekezés. Budapest: Politzer Zsigmond és fia, 1903, 78 p.

P. Szathmáry Károly: Bérczy Károly. In: A magyar irodalom története IV. A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig. IV. kötet. Főszerkesztő: Sőtér István. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965.

https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/04/174.html

Bérczy Károly. In: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. kötet. Budapest: Hornyánszky Viktor Akad. Könyvkereskedése, 1891, p. 907-909.

https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/



[1] A lap 1851-1939 közötti számai megtalálhatók könyvtárunk állományában.

[2] A hetilap 1855-1870, 1875-1890 és 1903-as számai megtalálhatóak könyvtárunk állományában.

[3] Eötvös József: A hazai sportról (Levél a szerkesztőhez.). In: Lapok a lovászat és vadászat köréből. Első évfolyam 1. szám. Csütörtök január 15. 1857. p. 1-4.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/VadaszEsVersenylap_1857/?query=Vad%C3%A1sz%20%C3%A9s%20Versenylap%201857&pg=4&layout=s

[5] Bérczy Károly: Magyar-német és német-magyar vadászműszótár. Szerkeszté Bérczy Károly. Pest: Nyomatott Emich Gusztávnál, 1860, p. 62.

[6] Bérczy Károly: Magyar-német és német-magyar vadászműszótár. Szerkeszté Bérczy Károly. Pest: Nyomatott Emich Gusztávnál, 1860, p. 94.

[8] Gr. Keglevich Béla: Bérczy Károly, a pesti lovaregylet és a nemz. casino titkára. In: Erdészeti és Gazdászati Lapok – az Országos Erdészeti-Egyesület Közlönye. – 6. évf. XII. füzet Deczember 1867., p. 584. http://erdeszetilapok.oszk.hu/01117/pdf/01117_582-584.pdf

[9] Arany László: Bérczy Károly emlékezete. Arany László l. tagtól. Budapest: M. Tud. Akadémia Könyvkiadó Hivatalában, 1876, p. 12.

http://real-eod.mtak.hu/218/1/ERTNYELVSZEP_05_10.pdf

https://mek.oszk.hu/18500/18586/18586.pdf

Közzétéve - 2021-03-02 11:11:00
Kategória: Évfordulók