Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Új korszak határán – Az 1990-es országgyűlési választások első fordulója

Magyarországon a négy évtizedes pártállami időszakot követően éppen harminc évvel ezelőtt, 1990. március 25-én rendezték meg a szabad, többpárti parlamenti választások első fordulóját.

Egy évvel korábban, 1989. március 22-én, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán, a Büntetőjogi Tanszék könyvtárának helyiségében ült össze először a Kónya Imre vezette Független Jogászfórum kezdeményezésére a pártállami keretek lebontásának és a békés, polgári demokratikus átmenet módjának megvitatására az a kilenc formálódó társadalmi szervezet, amely Ellenzéki Kerekasztal (EKA) néven vonult be a legújabb kori magyar történelembe.

Az EKA létrejöttéhez az alapokat az 1989. március 15-i közös ellenzéki demonstráció adta. Különösen a Magyar Televízió jelképes birtokba vételének gesztusa, hiszen ott, a Szabadság téren hangzott el Cserhalmi György tolmácsolásában az ellenzéki szervezetek közösen megfogalmazott 12 pontja. A pontok a rendszerváltás legfontosabb követeléseit tartalmazták: a többpárti parlamenti demokráciát; a jogállamot, az emberi és politikai szabadságjogok érvényesülését; a méltányos közteherviselést, a kiváltságok megszüntetését; működőképes piacgazdaságot a tulajdonformák egyenrangúságával; a bürokrácia és az erőszak-apparátusok leépítését; az ország szuverenitásának helyreállítását, a semlegességet és ennek érdekében a szovjet csapatok kivonását.

A Magyar Szocialista Munkáspárt mindent elkövetett hatalma, illetve befolyása minél teljesebb körű átmentésére, ami miatt kezdettől fogva az ellenzéki egység aláásására, és a számára legkedvezőbb különalkuk megkötésére törekedett, ám ez nem járt sikerrel.

Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal egyeztető tárgyalásait követően 1989. június 13-án az Országház épületében megkezdődtek a Nemzeti Kerekasztalnak (NKA) nevezett politikai egyeztető tárgyalások az EKA és a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a társadalmi szervezetek és mozgalmak, az ún. harmadik tárgyalófél között. A megállapodás szeptember 18-án született meg.

Az Országgyűlés elfogadta az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvényt. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök 1990. március 25-re írta ki a parlamenti választások első fordulóját, a második fordulót pedig április 8-ra. Az Országgyűlés utolsó ülésnapján, március 14-én fogadta el az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvényt, majd 1990. március 16-i hatállyal kimondta önmaga feloszlatását.

A jelöltállítás 1990. január 24. és február 23. között zajlott. A képviselőjelölteknek az induláshoz legalább 750 ajánlószelvényt kellett összegyűjteniük. Február végéig 19 párt állított területi, 12 pedig országos listát. Ez utóbbiak a következők voltak: Agrárszövetség, Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), Független Kisgazdapárt (FKgP), Hazafias Választási Koalíció, Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), Magyar Demokrata Fórum (MDF), Magyar Néppárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyar Szocialista Párt (MSZP), Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), Vállalkozók Pártja. Mivel az idő rövid volt ahhoz, hogy a pártok programjuk minden elemét megismertessék, a kampány elsősorban a gazdasági problémák és a társadalmi átalakulás különböző változatai köré összpontosult. A külföldi lapok a kampány egészét, különösen a választási hadjárat utolsó időszakát rendkívül feszültnek minősítették. Nyoma sem volt az egy évvel korábbi közös ellenzéki összefogásnak, hisz 1990. március 15-én a pártok külön ünnepeltek, külön megemlékezéseket tartottak.

választások 1990

Választási plakátok 1990-ből

Az országgyűlési képviselőválasztás első fordulójában a 7 millió 798 ezer választópolgár voksaiért 34 párt és 1623 jelölt (közülük 199 független) versengett. A 65,1 százalékos részvétel mellett lezajlott szavazás eredményeként a 4 százalékos parlamentbe jutási küszöböt a területi listákon hat párt lépte át: az MDF 24,73 százalékot, az SZDSZ 21,39 százalékot, az FKgP 11,73 százalékot, az MSZP 10,89 százalékot, a Fidesz 8,95 százalékot, a KDNP 6,46 százalékot kapott.

A voksolás valamennyi listás kerületben, valamint öt egyéni választókerületben érvényes és eredményes volt. Képviselővé választották Németh Miklós miniszterelnököt, az MDF három olyan ismert politikusát, akik a munkáját befejező parlament utolsó ülésszakain is ismert, gyakran szereplő ellenzéki képviselők voltak (Debreczeni József, Király Zoltán és Raffay Ernő), valamint a független Deme Zoltánt (az MDF és az SZDSZ által is támogatva).

A pártok folytatták a kampányt, megkezdődtek az egyeztetések az együttműködés lehetséges formáiról egészen az április 8-án, 171 egyéni választókerületben megrendezett második fordulóig.

Az 1990-es országgyűlési képviselő választás, illetve a rendszerváltoztatás folyamatáról szóló források, dokumentumok, monográfiák, tanulmánykötetek, visszaemlékezések megtalálhatók az Országgyűlési Könyvtárban, nagy hányaduk a szabadpolcos állomány részeként.

Közzétéve - 2020-03-25 04:09:00
Kategória: Évfordulók