Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


A Magyar Törvények Grill-féle kiadása online

A Magyar Törvények Grill-féle kiadása a Grill Könyvkiadó egyik legjelentősebb sorozata volt. Grill Károly eredetileg 1841-ben alapított könyvkiadói és könyvkereskedői vállalkozása egyike a legrégibb magyarországi könyvkereskedéseknek. A kiadó az 1890-es évek elejétől jogi szakkönyvekre szakosodott, elsősorban döntvénytárakat és törvénytárakat adott ki. Több nevezetes kiadványuk, sorozatuk is volt, így többek között a Grill-féle döntvénytár, a Grill-féle jogi könyvtár vagy a Közigazgatási Törvénytár.

A Magyar Törvények Grill-féle kiadása sorozat első darabja 1901-ben látott napvilágot (Pap Dávid: Váltótörvény. Budapest: Grill, 1901. 96 p.), és az idők során közel 180 kötet jelent meg a sorozat részeként. A sorozat utolsó kiadványait az 1940-es évek első felében adták ki.

A sorozat egyes művei tematikus köteteket alkotva egy adott jogág, illetve jogterület hatályban lévő összes jogforrásának az összegyűjtését tűzték ki célul. A sorozat részeként megjelent kötetek többek között a bűnvádi perrendtartáshoz, a büntetőtörvénykönyvhöz és a kereskedelmi törvénykönyvhöz kapcsolódó joganyagot tárták fel, emellett pedig napvilágot láttak a végrehajtási eljárásra, a hiteljogra, az illetékjogra vagy a telekkönyvi jogra vonatkozó kiadványok is.

Bűnvádi perrendtartás

A bűnvádi perrendtartás joganyagának gyűjteménye Angyal Pál és Isaák Lajos összeállításában (1941). (forrás: OGYK)

A törvények és rendeletek mellett a szokásjogi gyakorlat, valamint az egyes paragrafushelyekhez kapcsolódó felsőbírósági határozatok is helyet kaptak. Nem magyarázattal, kommentárral kísért kézikönyvek voltak, hanem a teljes joganyagot felölelő gyűjteményes munkák. Tekintettel az évek során bekövetkező jogszabályi változásokra, az újabban kibocsátott joganyagra, valamint az újabb joggyakorlatra, a tematikus kötetek anyagát folyamatosan frissítették, így azok több új kiadást is megértek. Mivel a jogforrások között a bírói joggyakorlat is helyet kapott, a sorozat kötetei válogatva bekerültek az Országgyűlési Könyvtár döntvénytárakat tartalmazó digitális gyűjteményébe, mely szabadon elérhető a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon.

Angyal Pál, Márkus Dezső, Szladits Károly

A sorozat neves összeállítókat vonultatott fel, így többek között Angyal Pál, Márkus Dezső és Szladits Károly nevét is ott találjuk a közreműködők sorában(képek forrása: https://dtt.ogyk.hu/hu/gyujtemenyismertetok/szerzoi-eletrajzok/jogtudos-szerzok)

A sorozat egyik legjelentősebb és legtöbb kiadást megért darabja A Magyar magánjog mai érvényébencímű összeállítás, melynek első kiadása Márkus Dezső szerkesztésében 1902-ben jelent meg. Jellemzően három tematikus részben és általában fizikailag is három kötetben jelent meg a munka. Az 1. rész a Jogforrások. Személyi jog, családjog, a 2. rész a Dologi jog, a 3. rész pedig a Kötelmi jog. Öröklési jog címet viselte. Idővel a kötelmi jog és az öröklési jog külön kötetben kapott helyet.

A műnek számos új bővített kiadása volt (1905, 1906, 1908, 1909, 1913, 1928, 1935), utoljára a kötelmi joggal foglalkozó rész jelent meg három kötetben, melynek utolsó, harmadik kötete 1944-ben látott napvilágot.

Márkus Dezső 1912-ben bekövetkezett halála után a kötet összeállítása többek között Nizsalovszky Endre, Fabinyi Tihamér és Szladits Károly nevéhez fűződött.

A mű digitalizált gyűjteményben elérhető legkorábbi kiadása az 1906-ban megjelent negyedik javított és bővített kiadás, amely az adott időszakban érvényes magyar magánjog feldolgozására tett kísérletet (1. kötet, 2. kötet, 3. kötet).

A szerző összegyűjtötte a hatályban lévő valamennyi magyar jogforrást, azaz a törvényeket, a rendeleteket, a szokásjogi, a bírósági és a minisztériumi joggyakorlatot egyaránt.

Magánjog 1906.

A Magyar magánjog mai érvényében című összeállítás negyedik javított és bővített kiadása 1906-ban jelent meg. (forrás: OGYK)

A kiadvány nem magyarázatos kézikönyv, hanem a joganyagot felölelő gyűjteményes munka, amely áttekinthető, rendszeres egészben tárja a jogászközönség elé a jogszabályokat, döntvényeket. A jogszabályok közlésénél nemcsak a kifejezetten magánjogi jellegűek kerültek be a gyűjteménybe, hanem minden olyan jogintézményt szabályozó rendelkezés, amelynek magánjogi vonatkozása van. A szoros értelemben vett magánjogi szabályok mellett a szerző mindenütt közli, vagy legalább idézi a tágabb értelemben vett magánjogi szabályokat (pl. telekkönyvi jog, hiteltörvények), a peres és peren kívüli eljárás rendelkezéseit, a közjogi, közigazgatási és büntetőjogi szabályokat annak érdekében, hogy – Márkus Dezső bevezető szavait idézve – „…ilyképpen minden jogtételnél lehető teljességgel fűzzem egybe mindazokat a szálakat, amelyekkel az jogrendszerünkbe kapcsolódik. Ezen szempontnál még az a törekvés is vezetett, hogy a mű használója munkaközben mennél ritkábban kényszerüljön más segédkönyveket venni igénybe, együtt találva itt mindent, amire a mindennapi gyakorlatban reá szorul.”[1]

A Márkus Dezső által írt első kötet a jogforrásokat dolgozza fel, valamint a hatályos személyi jogi, családjogi jogszabályokat és a kapcsolódó bírói gyakorlatot veszi számba.

A második kötet a dologi jog szabályait és az ahhoz kapcsolódó bírói joggyakorlatot tárja fel. A kötetet szintén Márkus Dezső írta Meszlény Artúr királyi albíró közreműködésével. A harmadik kötet ugyancsak Márkus Dezső és Meszlényi Artúr munkája eredményeként látott napvilágot. A befejező kötet a kötelmi jog és az öröklési jog joganyagát, bírói gyakorlatát tartalmazza.

A három kötetben feldolgozott valamennyi jogforráshoz időrendi jegyzék, a felsőbírósági határozatokhoz pedig számsoros jegyzék készült. A kötetekben való keresést egy betűrendes tárgymutató is segíti. A mutatók a harmadik kötet végén kaptak helyet.

Magánjog 1944.

A Magyar magánjog mai érvényében című összeállítás negyedik javított és bővített kiadása 1906-ban jelent meg. (forrás: OGYK)

A kiadvány a gyakorló jogászság körében igen nagy népszerűségnek örvendett, az első kiadás megjelenése után a Jog című folyóirat 1902. 12. számában ezekkel a sorokkal méltatta a művet Marschalkó János törvényszéki bíró:

„Akinek valaha feladata volt, hogy a magyar jogban valamely magánjogi szabályt felkutasson, annak jelenlegi érvényességét és egy adott jogviszonyra alkalmazhatóságát megállapítsa, — 'az mindenesetre meg fogja becsülni az ilyen munkát, mely könnyen kezelhető alakban, fölösleges szószaporitás nélkül összehord minden adatot, mely egyáltalán jogforrásnak tekinthető és melyre valamely magánjogi kérdés megvilágításánál szükség lehet.”[2]

A fenti sorok természetesen nemcsak a magánjogi jogforrásokat összegyűjtő kötetekre igazak, a Magyar Törvények Grill-féle kiadása sorozat részeként megjelent valamennyi mű a gyakorlati használhatóság és a tudományos igényesség elveit összehangolva biztosít nélkülözhetetlen forrást a vonatkozó tematikák jogszabályi hátterének és a kapcsolódó joggyakorlatnak a teljes körű áttekintéséhez. A sorozat egyes darabjai alapvető fontosságú eszközei a jogtörténeti kutatásoknak is.



[1] Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. Budapest: Grill, 1906. VI. p. (Előszó az első kiadáshoz)
[2] Marschalkó János: A magyar magánjog mai érvényben [Könyvismertetés]. In: A Jog, 1902. 12. szám. p.120.

Közzétéve - 2021-03-22 03:37:00
Kategória: Könyvajánlók