Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Trianon hatása a házasságok és válások alakulására

A trianoni békeszerződés hatása Magyarország életére nemcsak gazdasági és politikai szempontból volt számottevő. Olyan magánjogi viszonyokat, a családi életet érintő kérdéseket is erősen befolyásolt, mint amilyen a házasságok megkötése és felbontása. Az alábbiakban e változások hátterét kíséreljük meg feltárni a házassági jogra vonatkozó jogszabályok áttekintése, valamint az első világháború előtt és után regisztrált házasságkötések, illetve válások számában történt változások bemutatása segítségével.

A házassági jogra vonatkozó jogszabályok

A házassági jog alapvető szabályozását egészen 1953-ig az 1894. évi XXXI. törvénycikk a házassági jogról tartalmazza, amely 1895. október 1-jén lépett hatályba. A törvény életbe lépését megelőző időszakban nyolcféle felekezeti házassági jog volt érvényben, ez a jogszabály azonban bevezette hazánkban a kötelező polgári házasság intézményét, ezzel egyidejűleg a nem polgári tisztviselő előtt kötött házasságtól a továbbiakban minden jogi elismerést megtagadott.

Nemcsak a házasságkötéseket, de a házasságok bírói felbontását – azaz a válásokat – szintén a fenti törvény szabályozta. A jogszabály 80. §. értelmében „a házasság csak akkor bontható fel, ha a házassági viszony annyira fel van dulva, hogy a felbontást kérőre nézve a további életközösség elviselhetetlenné vált.”

A házasság felbontására kétféle – abszolút és relatív – bontó okokat különböztetett meg a jogalkotó. Abszolút okok esetében nem vizsgálhatta az életközösség további elviselhetetlenségét, hanem köteles volt a házasságot felbontani, míg relatív okok esetében a bíró mérlegelés alapján döntött.

A házasságok számának alakulása

A történelmi Magyarországon a házasságok száma az I. világháború kitörését megelőzően az európai államok között kiemelkedő helyen szerepelt. 1913-ban a házasságkötések száma több mint 170 ezer volt.

Házasság és válás 1870-1994

Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/haboruvalsag/nagy_haboru.pdf

A világháború alatt a házasuló korban levő férfiak nagyarányú besorozása szinte lehetetlenné tette a házasságkötéseket. Ez már az 1914-es adatokon is látszik, de 1915-ben érte el a legalacsonyabb értéket, 3,4 ezreléket.

Esküvő

Esküvői fotó az 1920-as évekből. Forrás: hungaricana.hu (Tartalomgazda: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

A háború alatt ez a szám olyan mértékben esett vissza, hogy 1914. augusztus 1-jétől 1918. október 31-ig a megelőző békés évek házasságai átlagának csupán 47 százaléka köttetett meg. Ezen próbált változtatni az 3.984/1916. M.E. számú rendelet, mely létrehozta a távházasság intézményét. A rendelet lehetővé tette az otthonuktól távol lévő hadifoglyoknak, túszoknak és sebesülteknek, hogy meghatalmazás útján házasságra lépjenek választottjukkal.

Távházasság

Forrás: hungaricana.hu

A házasságok száma így már 1917-ben is 20%-al növekedett, az igazi áttörést mégis az jelentette, hogy 1918-ban a férfiak hazatértek a frontról. Az 1914 és 1918 között elhalasztott mintegy 140 ezer házasságból végül 90 ezret később „bepótoltak”, sőt az özveggyé válások miatt a még „házasodási többlet” is keletkezett.

Válások számának alakulása

Hazánkban – kisebb nagyobb megszakításokkal – 1867 óta vezetnek statisztikát a válások számának alakulásáról. Az 1900-as évektől körülbelül évente ezer válás történt. Ezek száma az első világháborút megelőző években háromezerre nőtt. A háború első éveiben ezer házasságra még 51 válás jutott, ez a szám 1917-re 36-ra esett vissza. A szám az 1920-as évek elején kétszeresére emelkedett és a második világháborút megelőző időszakban öt- hatezer körül mozgott, kivéve a nagy világválság időszakát, amikor a válások száma csökkent.

1921 és 1922 azonban drasztikus változást hozott ezekben a számokban. A megindított házassági perek száma mind a két évben jóval meghaladta a 10 ezret. A kimondott válások száma így 6188, a második évben pedig 7419 volt. Összehasonlításképpen: a történelmi Magyarországon – azaz a közel háromszor akkora országban – 1913-ban ez a szám 7835 volt.

Házasság és válás 1870-1994

Forrás: Csernák Józsefné: Házasság és válás Magyarországon 1870-1994

A válások ilyen mértékű megugrásának számos oka lehetett, a jelenséget leginkább mégis a Trianon szülte gazdasági viszonyok magyarázzák az 1919-1922. évi Statisztikai Évkönyv szerint.[1]

Egy másik olvasat szerint a háború után hirtelen és indokolatlanul nőtt meg a házasságok száma az I. világháborút követően, „pedig a házasuló korban lévő férfilakosság úgyszólván megtizedelődött, gazdasági életünk romokban hevert, pénzünk értéke semmivé vált, a békés munkában való elhelyezkedésre semmi alkalom nem kínálkozott, családot alapítani és eltartani a legreménytelenebb kísérletek közé tartozott (…). Egészen természetes, hogy ezeknek a sem erkölcsileg, sem gazdaságilag kellően meg nem alapozott házasságoknak csak boldogtalan együttélés és az ennek nyomán bekövetkező válás lehetett a vége.”[2]

Az 1915 és 1924 között kötött házasságok számadatai igen extrémek. Ez nemcsak a házasságkötések kimagaslóan alacsony, majd nagyon kiugró számában mutatkozik meg, hanem a válások számának szélsőséges növekedésében is. Ezek a mutatók olyan jelenségekre világítanak rá, melyek egy társadalom működését nagyon határozottan befolyásolják. Ha ezek a hatások nem is közvetlenül a trianoni békeszerződésből eredeztethetők, az bizonyosan elmondható, hogy a házasságok számának extrém növekedése egyfajta társadalmi regenerálódási kísérlet lehetett, melynek során gyakran gazdasági kényszerből, tényleges belső tartalom nélkül keletkeztek életközösségek, melyek természetüknél fogva vezettek előbb-utóbb felbomláshoz. A házasságkötések száma nagyjából 1924-re érte el a háború előtti 9 ezrelékes arányszámot, míg a válások aránya a korábbinál magasabb szinten stabilizálódott a két világháború között.

Válások stat

Forrás: KSH.hu

Felhasznált irodalom:

A háború utáni évek házasságkötései szociológiai megvilágitásban. Áfra Nagy János. In: Társadalomtudomány. - 7.évf. 1-2.sz. (1927.) p.55-67.

Magyar statisztikai évkönyv : 1919-1922. Budapest : Athenaeum, 1925. X, 277, [2] p. (Magyar Statisztikai Közlemények, Új folyam)

Csernák Józsefné: Házasság és válás Magyarországon 1870-1994 Demográfia 2-3 sz. (1996) 108-135. p.

Heinz Ervin. Népesedéspolitikai Intézkedések 1945 Előtt: 477-498. Demográfia 4.sz. (2000.) p.477-498.

A m. kir, kormánynak 9,874/1921. M. E. számú rendelete ( Magyarországtól a trianoni békeszerződés alapján elszakított területen működött bíróságoknak személyi állapotot tárgyazó ügyekben hozott határozatai.)

A m. kir. minisztérium 1916. évi 3.984. M. E. számú rendelete, a meghatalmazott utján történő házasságkötésnek kivételes megengedéséről.

dr. Eszényi József: Házasodási előírások a honvédségben a két világháború között. Honvédségi Szemle 1994. 1- sz.

A válások demográfiai jellemzői STATISZTIKAI TÜKÖR 2019.Március 28.

www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/haboruvalsag/nagy_haboru.pdf



[1] Magyarország Központi Statisztikai Hivatal. Magyar Statisztikai évkönyv 1919-1922. Budapest: Athenaeum, 1925.- 359.o.

[2] Áfra Nagy János: A háború utáni évek házasságkötései szociológiai megvilágitásban. Társadalomtudomány. 7.évf. 1-2.sz. (1927.) p.55-67.

Közzétéve - 2020-12-02 03:46:00
Kategória: Évfordulók