Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


Trianon 100 – Trianon-emlékművek

Jelen írásunk a Trianon 100 Kutatócsoport által a https://trianon100.hu/emlekmuvek[1]oldalon bemutatott 125 emlékmű néhány motívumának ismertetésére és érdekességeinek kiemelésére vállalkozik.

Az emlékművek funkciója sok esetben számos változáson ment keresztül, mielőtt (újra) Trianon-emlékműként szolgált volna, vagy éppen jelenleg is több szerepet tölt be. Az utóbbi esetre példa az Alsónémedi emléktábla, ahol az emlékműként szolgáló Trianon-emléktábla az első világháborús szobor és emlékmű alsó részére került fel. Pölöskén az oszlop egyik része Trianonnak, míg az alsó része az I. világháborúnak állít emléket. A csepeli Feltámadás-szoborcsoport az első világháborúra és Trianonra utaló Feltámadás-emlékműnek tekinthető. A dági emlékmű egyszerre állít emléket a Millenniumnak és Trianonnak. A zebegényi emlékmű az aradi vértanúk, az első világháború és Trianon közös emlékhelyének részeként épült 1935 és 1938 között. A szigetszentmiklósi emlékmű táblájának felső része Trianonra utal, ám egyszersmind felidézi a két világháború hős mártírjainak emlékét is. Bogdásán a pavilonban középen egy, a trianoni megemlékezésnek szentelt oltár áll, Az oltár mellett jobbra és balra egy-egy első és második világháborús fa emlékmű áll a helyi áldozatok elnevezésével. A nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékműhöz lépcsősor vezet fel, amelyet egy-egy kőtömb tör meg mind a négy oldalon, mintegy a négy égtáj felé nézve. A kőtömbökön: "Mohács", "Mohi", "Arad" és "Trianon" feliratok olvashatók. Ezek a kőtömbök a nemzet tragikus véráldozataira emlékeztetnek[2].

Zebegény emlékmű

A zebegényi emlékmű egyszerre idézi meg az aradi vértanúk tragikus sorsát, az I. világháborút és Trianont

Budapesten a XVII. kerületi Országzászló eredetileg Trianoni emlékmű volt, majd 1848-as emlékművé alakult át.A rendszerváltást követően lett felújítva és visszaalakítva eredeti funkciója szerint. A balatonalmádi irredenta örökmécses eredetileg szintén Trianoni emlékmű volt, ám 1948-ban az eredeti táblát lecserélték, és az 1848–49-es hősök emlékműveként folytatta életét. A rendszerváltás után a fedőtáblát eltávolították, így ma újra látható az eredeti felirat, az emlékmű pedig visszakapta eredeti funkcióját. A Budapest-pestszentlőrinci Hargita-keresztet eredetileg irredenta emlékműnek szánták. Talapzatát a 63 vármegyéből hozott föld jelképezte, és a „Magyar Hiszekegy” díszítette. A második világháború után a szöveget eltávolították. Eredeti nevét a rendszerváltás után kapta vissza, 2003 óta pedig a fekete márványtáblán újra olvasható a „Magyar Hiszekegy” felirata is. Monoron az 1935-ben emelt alkotást a második világháború után szovjet hősi emlékművé alakították át, majd népköztársasági alkotmányemlékmű lett, eredeti funkcióját a Millennium alkalmából, 2000-ben kapta vissza[3].

Pestszentlőrinc, Trianon-emlékmű

A pestszentlőrinci Trianon-emlékmű

Az érdekességek között említhetjük meg, hogy a zalacsébi Trianon Park 2017 óta folyamatosan épül, ilyen értelemben „befejezetlen emlékmű”. Jászjákóhalmán a Trianon-emlékmű kavicsokkal kirakott, a történelmi Magyarország térképét megjelenítő emlékhely. A nagysápi Trianon-emlékmű alapját egyetlen fehér, rombusz alakú mészkőtömb, a tiszakécskei emlékművet három szabálytalan alakú kőtömb alkotja. A baloldali kőtömbön egy „Trianon 1920” feliratú tábla található a történelmi és a trianoni Magyarország térképével, a másik, hasonló méretű kőtömbön pedig egy fém gyertyaláng áll. Idegen nyelvű feliratok egyedül a tapolcai Trianon Emlékhelyen olvashatók. Magyarul és angolul olvasható az összes felirat: az evangéliumi idézet (Mt 5,6), az „Igazságot Magyarországnak!”, valamint a Magyar Hiszekegy. A kiterjesztett szárnyú turul számos trianoni emlékmű díszítő motívuma (Akasztó, Békésszentandrás, Bogdása, Dombóvár, Ecser, Eger, Etyek, Lajosmizse, Lepsény, Maglód, Nagykáta, Nagykörű, Nyíradony, Pécs-Vasas, Pölöske, Szigethalom, Törökbálint, Zalacséb, Vác-Sződliget, Zalaboldogfa), a várpalotai Trianon-emlékművön azonban leszíjazott turul látható, a veszprémi Országzászló rúdjának két oldalán pedig egy-egy stilizált kovácsoltvas madár található. A zebegényi országzászló és hősi emlékmű szerves részét képezi a Nemzeti Emlékezés Harangja is, amely minden nap fél 5-kor, a trianoni szerződés aláírásának időpontjában szólal meg, nyaranta tárogatószó előzi meg a harangozást. Korabeli történeti forrásból származó idézetből egyetlent találunk: Gyálon az emlékmű részét képező fa tájékoztató táblán a Pesti Napló 1920. június 4-i beszámolója olvasható.

Zalacséb, Trianon park

A zalacsébi Trianon park

Várpalota, Trianon-emlékmű

A várpalotai Trianon-emlékmű

A vallási motívumok közül Szűz Máriát Patrona Hungariae-ként mindössze négy helyen, Csepelen, Érden, Zalacsében és Nagysápon találjuk meg. A csepeli Feltámadás-szoborcsoport Patrona Hungariae erős, határozott frontális alakját ábrázolja, akit síró magyar katona és két gyermek vesz körül. Érden a történelmi Magyarország térképére és címerére borulva siratja az országot; a zalacsébi emlékparkban pedig az jelenet elevenedik meg, ahogyan Szent István térden állva felajánlja az országot a gyermekét kezében tartó Szűz Máriának. A nagysápi Trianon-emlékművet alkotó mészkőtömb tetején egy fekete dombormű található, amely a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja, előtte a történelmi és a mai Magyarország körvonalaival. A biatorbágyi Mária-szobor egyik kezében az országalmát, a másikban a Bibliát tartja.

Csepel, Trianon-emlékmű

A Feltámadás-szoborcsoport Csepelen

Az uralkodóábrázolásokat tartalmazó emlékművek felén látható Szent István (Bátya, Zalacséb). Több helyen más uralkodók, hadvezérek, politikusok képmása is megtalálható: a csepeli Trianon-emlékművön Árpád, Szent István, Zrínyi Miklós, Bethlen Gábor. A nyíradonyi kolonnád-sor áttört félköríves kazettáiban magyar uralkodók, királyok és hadvezérek mellszobrai sorakoznak (Attila, Árpád). A vecsési Megmaradás-emlékmű és szoborpark nevet is viselő emlékhely mellszobrai Attilát, Árpád fejedelmet, Csaba királyfit, Szent Istvánt, Szent Lászlót, Mátyás királyt, Bethlen Gábort, II. Rákóczi Ferencet, Széchenyi Istvánt és Kossuth Lajost jelenítik meg.

Vecsés, Trianon-emlékmű

Megmaradás-emlékmű Vecsésen

Népi motívumok főként a kopjafákon jelennek meg, amely számos emlékmű alapját képezi. A leggyakoribb az életmotívum (életfa, tulipán). Tulipán díszítést láthatunk az ászári Nemzeti Összetartozás Emlékhelyen, Kunszentmártonban, Pellérden, Pilisszántón és Szigethalmon. A Kárpát-medencei gyökerekre utaló életfa a bábolnai Összetartozás-emlékművön, Bernecebarátiban és Tatán található meg. Ecseren a csodaszarvas is megjelenik, amely a ciklikus újjászületés[4] motívuma. Nap-hold motívum található még Bábolnán és Kunszentmártonban is. Föld-nap ábrázolás található az ászári Nemzeti Összetartozás Emlékhelyen. Ászáron ezenkívül a szintén az életet jelképező búzavirág, a szomorúság jelképeként használt hagyma-motívum, valamint a tűz-víz őselem is megtalálható. A tűz elem trianoni tűzként Pécsett is visszaköszön, itt azonban a gyászt szimbolizáló könnycseppeket is látunk. A sort gyertyaláng egészíti ki Tiszakécskén, amely egyszerre jelképezi a fény és a Nap életadó erejét, valamint az élet mulandóságát[5].

Az emlékműveken található idézetek többnyire a szépirodalomból származnak, de bibliai idézettel is találkozunk néhány helyen: például Dunaújvárosban: „Az igazság felmagasztalja a nemzetet, a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.” (Péld 14,34); „Lelkemet felüdíti s igaz ösvényen vezet az ő nevéért.” (Zsolt 23,3); „Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.” (Mt 5,10); „A te igéd igazság.” (Jn 17,17); „Most megmarad a hit a remény, a szeretet. E három: s ezek közül a legnagyobb a szeretet” (1 Kor 13,13). Tapolcán a nyolc boldogság egyikét olvashatjuk magyar és angol nyelven: „Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot.” (Mt 5,6). A nagykőrösi Trianon-emlékművön a Zsoltárok Könyvéből olvasható részlet (Zsolt 102, 11-13).

Tapolca, Trianon-emlékmű

A tapolcai Trianon-emlékmű

A vallásos irodalomból Budaörsön a Boldogasszony Anyánk népének olvasható. A szépirodalmi szövegek közül a leggyakoribb a Magyar Hitvallás vagy Nemzeti Hiszekegy. A Himnusz Bicskén lelhető fel. A Szózatból Jászárokszálláson, Nyúlon és Szigetszentmiklóson olvashatunk. Vörösmarty Mihály egy idézete Érden olvasható még: „E hont újra naggyá, csak fiainak szent akarata teheti”.

A legtöbbet idézett költő Babits Mihály és Wass Albert. Babits Mihály „Áldás a magyarra” című versét Mogyoródon, Pécsett, Szentendrén, Zalaegerszegen és Zsámbékon szólaltatják meg az emlékművek. Szentendrén Babits Mihály „Hazám! Az igazi ország” c. verséből idéznek: „Álmodj, lelkem, álmodjad hazámat”. Wass Albert írásaiból Balmazújvárosban, Kerepesen, Kéthelyen, Siófokon, Ráckevén, és Zámolyon olvashatunk. Utóbbi két helyen ugyanabból a verséből idéztek: „A víz szalad, de a kő marad” (Üzenet haza; Bajorerdő, 1948). Petőfi Sándor „Nemzethez” című verséből Akasztón olvashatunk. Juhász Gyula „Trianon” verse Albertirsán, Reményik Sándor Trianon gyűrű c. verse Bernecebarátiban olvasható, Dsida Jenő Psalmus Hungaricusának idézete Bonyhádon található meg. Bobula Ida „A mi határunk” c. versének egy változatából Polgárdiban olvashatunk. A kápolnásnyéki Trianon-emlékművön Garay János az „Árpádok-ból” c. versének utolsó versszaka áll. Várpalotán Márai Sándor 1956-os, Mennyből az angyal c. verséből olvasható idézet. József Attila Nem! Nem! Soha! című verse a gyáli Trianon-emlékparkban található meg. Szentmihályi Szabó Péter „Trianon sebei” című verséből Gárdonyban idéznek. Bábolnán Horváth Sándor beregszászi költő idézete olvasható: „Mert a haza a lelked része, határaidat beléd véste ezer éve a hit".

Politikusok eszméi közül Deák Ferenc gondolatai röviden Zebegényben (Amit erő vagy hatalom elvész, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják.”), hosszabb változatban Kisbéren olvashatók: „Amit az erő és a hatalom elvesz, / azt az idő és a kedvező szerencse / visszahozhatja, de amiről a nemzet / önmaga lemondott annak a visszaszerzése / mindig nehéz és kétséges.” Gróf Klebelsberg Kunó-idézet a dági Millennium- és Trianon-emlékművön (”a magyar hazát elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá") található. Jászberényben gr. Apponyi Albert szólal meg: „...A magyar nép lelke / túlnő törékeny testén, / amelybe belekényszerítették...”.

Jászberény, Trianon-emlékmű

A jászberényi Trianon-emlékmű


[1] Hozzáférés: 2020.10.13.

[2] Vö. Mészáros József: A nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmű – Schless István emlékének. Nagykanizsa: Czupi Kiadó, 2007, p. 5. és Rózsás János: A nagykanizsai Nagy-Magyarország emlékmű története, in: Trianoni Szemle, 2011/3. sz., p. 93.

[3] Boros Géza: Trianon köztéri revíziója – 1990-2002, in: Mozgó Világ, 2003/2. sz., p. 11-12.

[4] Pál József – Újváry Edit: Szimbólumtár. Budapest: Balassi Kiadó, 2001, p. 99.

[5] Uo., p. 178.

Közzétéve - 2020-10-27 09:25:00
Kategória: Évfordulók