Kérjük, tartsa vízszintesen készülékét a megfelelő megjelenítés érdekében!


75 éves az UNESCO

„Mivel a háborúk az emberek tudatában keletkeznek, az emberek tudatában kell a béke érdekében munkálkodni.” (Az UNESCO Alkotmánya, 1945.)

Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete létrehozásáról szóló megállapodást 1945. november 16-án fogadták el negyvennégy állam jelenlétében. A szervezet alkotmánya 1946. november 4-én lépett hatályba, miután húsz állam ratifikálta.[1]

Jelenleg 193 tagállama és 11 társult állama van. Az UNESCO Alkotmányának 1. cikkelye alapján a szervezet fő tevékenysége, „hogy a béke és biztonság fenntartását azáltal segítse elő, hogy a nevelés, a tudomány és a kultúra révén szorosabbra fűzi a nemzetek közti együttműködést. A cél, hogy faji, nemi, nyelvi vagy vallási megkülönböztetés nélkül mindenki számára biztosítsa az igazság, a törvény és ama emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartását, amelyeket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya az összes népek javára elismer.” Diplomáciai jelentősége abban rejlik, hogy minden tagállam egyenlő, vagyis nem rendelkezik senki vétójoggal, és nem hoz kötelező jellegű határozatokat. Ajánlásokat fogalmaz meg, és a tudomány, a kultúra, a nevelésügy, valamint a kommunikáció felkarolásával próbál hozzájárulni a nemzeti kultúrák, társadalmak közötti béke és egyetértés kialakításához.

UNESCO - első általános konferencia

Az UNESCO első Általános Konferenciája, 1946. november 20.(Forrás: UNESCO)

Az UNESCO a háború után segítette az elpusztult iskolák, könyvtárak, múzeumok újjáépítését, valamint intellektuális fórumként is működött, ami az információáramlást és a tudományos ismeretek, eredmények megosztását tette lehetővé. Az 1950-es évektől folyamatosan csatlakoztak az újabb államok az UNESCO-hoz, amelyek hozták magukkal a saját nehézségeiket, így a szervezet napirendjére ismét felkerült az aluliskolázottság, sőt az analfabetizmus kérdésköre is. Ez utóbbi a mai napig komoly gondot okoz bizonyos országokban, és a szervezet egyik deklarált célja az, hogy teljesen felszámolja ezt a jelenséget.

UNESCO-követ

Fiatal lány, az UNESCO kötelékében, mutatja a könyveket a ghánai gyerekeknek. 1959. UNESCO Photo (Forrás: Poul Duedahl: A History of UNESCO. Palgrave, MacMillan, 2016. p.24.)

A közös cél az volt, hogy megakadályozzák egy újabb világméretű háború kitörését. Az UNESCO kezdetben a probléma gyökerét akarta orvosolni, azaz enyhíteni a különböző népek, nemzetek közötti feszültségeken, valamint felzárkóztatni a kevésbé fejlett társadalmakat. Ennek érdekében kiadott egy állásfoglalást (Statement by Experts on Race Problems)[2], amelyben egyértelműen elítélte a rasszizmust, és hangsúlyozta, hogy az emberek között elsősorban kulturális és nem természetbeli különbségek vannak.

1972-ben egy újabb terület, a kulturális örökség védelme került előtérbe, amikor megszületett az egyezmény a világ kulturális és természeti örökségeinek védelméről. Az egyezmény célja, hogy megőrizze az emberiség kulturális örökségét a következő generációk számára. Magyarország 1985-ben egy törvényerejű rendelettel ratifikálta az egyezményt.[3]

A szellemi kulturális örökségről szóló egyezményt 2003-ban fogadta el az UNESCO Közgyűlése, és Magyarország 2006-ban ratifikálta.[4] Célja, hogy a nem tárgyiasult, gyakran kihalással fenyegetett kifejezési formák jelentőségét tudatosítsa. Magyarországon a szellemi örökség része például a mohácsi busójárás, a solymászat, a matyó népművészet és a kékfestés hagyománya.

Az Ember és Bioszféra program 1971-ben indult, amely azóta is fontos szerepet játszik a természeti környezet megóvásában. Az alapítás napját, június 5-ét a környezetvédelem napjaként tartjuk számon. Magyarország aktív résztvevője a programnak a kezdetektől. Több bioszféra-rezervátum kialakításával például az Aggteleki, a Fertő tavi, a Hortobágyi, vagy a Pilisi, az országra jellemző élőhelytípusokat, tájtípusokat mutatnak be, és őriznek meg az utókor számára, valamint gazdagítják a világ bioszféra rezervátumainak sokféleségét.

hortobágyi bioszféra rezervátum

A hortobágyi bioszféra rezervátum. (Forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/)

Az internetkorszak hajnalán, az 1990-es évek elején az UNESCO felismerte az információtechnológia jelentőségét, és a másik négy terület mellé felsorakozott az információs és kommunikációs technológia. Egyrészt foglalkozik a véleményszabadsággal és a média fejlesztésével, másrészt az információhoz való szabad hozzáférést tekinti stratégiai céljának.

Az UNESCO munkájában elsősorban a 193 szavazati joggal rendelkező tagállam vesz részt, amelynek befizetései adják a szervezet költségvetésének jelentős részét. A fő döntéshozó szerv tehát az évente kétszer ülésező Közgyűlés (Általános Konferencia) amelynek döntéseit a Végrehajtó Tanács készíti elő. Az UNESCO főigazgatóját is a Közgyűlés nevezi ki négy évre. 2017 óta Audrey Azoulay francia politikus, korábbi kulturális miniszter tölti be a posztot.

Magyarország 1946 decemberében adta be csatlakozási kérelmét a szervezethez, és 1948. szeptember 14-én vált taggá. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának[5] célja, hogy a világ többi nemzeti bizottságával, a kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, a civil társadalommal, oktatási és kulturális intézményekkel együttműködve segítse a szervezet munkáját. A tagállamok a csatlakozást követően nemzeti bizottságot állítanak fel az UNESCO Nemzeti Bizottságok Kartája szerint. Jelenleg 199 nemzeti bizottság segíti tagállami szinten az UNESCO munkáját.

Az Országgyűlési Könyvtár letéti gyűjteményként a kezdetektől fogva gyűjti és szolgáltatja a nemzetközi szervezet hivatalos dokumentumait, kiadványait, monográfiáit.

Felhasznált források:

1.Az UNESCO fennállása 70. évfordulójának emlékére. Budapest, UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága, 2016.200.p.

2. Poul Duedahl: A History of UNESCO. London: Palgrave-MacMillan, 2016. 339.p.

3. https://en.unesco.org/



[3] 1985. évi 21. törvényerejű rendelet:https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=98500021.tvr
[5] Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság honlapja http://unesco.hu/hu


Közzétéve - 2020-11-16 02:30:00
Kategória: Évfordulók